A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) „Út a nukleáris energia új korszakához” című, 2025 januárjában megjelent kiadványában a nukleáris energia globális reneszánszát hirdette meg. Dr. Jochen Theloke, a Német Mérnökök Egyesülete Energia- és Környezetvédelmi Társaság (VDI-GEU) munkatársa arra figyelmeztet, hogy ez a kijelentés – különösen Európa vagy a német energiapolitika tekintetében – könnyen téves következtetésekhez vezethet.

Az IEA World Energy Outlook 2024 (WEO 2024) előrejelzései, a VDI-GEU szerint differenciáltabb képet mutatnak:

– Az atomenergia globális fejlődése: 2010 és 2023 között az atomerőművekből származó globális villamosenergia-termelés minimálisan, 2,756 terawattóráról (TWh) 2,765 TWh-ra nőtt. Ez mindössze 0,33 százalékos növekedésnek felel meg. Ugyanakkor a nukleáris energia részesedése a globális villamosenergia-termelésben 13 százalékról 9 százalékra csökkent.

– Jövőbeli forgatókönyvek 2050-ig: a WEO 2024-es „Bejelentett vállalások” forgatókönyvében – amely a párizsi éghajlatváltozási megállapodásban vállalt kötelezettségeken alapul – az atomerőművekből származó villamosenergia-termelés világszerte 6 055 TWh-ra nőhet. A termelési volumen több mint kétszeresére növekedése ellenére azonban az atomenergia részesedése a globális villamosenergia-termelésben csak 9 százalék körül maradna, mivel a villamosenergia iránti általános kereslet is nő. Ugyanakkor az előrejelzések szerint a megújuló energiák terén erőteljes növekedés várható:

– A napenergia részaránya a globális villamosenergia-termelésben a 2023-as 5 százalékról 2050-re 40 százalékra emelkedhet.

– Szélenergia: a szélenergia részesedése 8 százalékról 26 százalékra nőne.

– Megújuló energiák összességében: a globális villamosenergia-termelésben való részesedésük a 2023-as 30 százalékról 2050-re 83 százalékra növekedhet.

A helyzet európai szemszögből

Az IEA előrejelzései azt is mutatják, hogy az EU-ban az atomenergiából származó villamosenergia-termelés 2010 és 2023 között 854 TWh-ról 616 TWh-ra csökkent. A teljes villamosenergia-termelésből való részesedése 29 százalékról 23 százalékra esett vissza. És mi lesz ezután?

– A „Bejelentett vállalások” forgatókönyv szerint, azaz ha minden ország betartja a Párizsi Megállapodásban tett vállalásait, az előrejelzések szerint 2050-re 860 TWh-ra nő az EU-ban az atomenergia-termelés. A villamosenergia-termelésben való részesedése azonban tovább csökkenne, 15 százalékra.

– Megújuló energiaforrások az EU-ban: a fotovoltaika (napenergia-hasznosítás) részaránya a 2023-as 9 százalékról 2050-re 24 százalékra emelkedhet, míg a szélenergia részaránya 18 százalékról 46 százalékra nőne. A megújuló energiák teljes részaránya az EU villamosenergia-termelésében így 45 százalékról (2023) 2050-re 84 százalékra nőhetne.

„Ezek a számok azt mutatják, hogy a nukleáris energiatermelés előre jelzett növekedése ellenére a megújuló energiák maradnak az energiaátalakítás fő mozgatórugói” – magyarázza prof. Harald Bradke, a VDI energetikai szakértője. Németország és Európa számára ez azt jelenti, hogy továbbra is a megújuló energiákban rejlő lehetőségeket kihasználó és a fenntartható energiaellátást elősegítő útra kell összpontosítani. Az atomenergia szerepe ebben az összefüggésben továbbra is korlátozott marad – állítja Bradke.

Forrás: https://www.vdi.de/news/detail/weltweite-renaissance-der-kernenergie