November 24-én a Richter skálán mért 6,4 erősségű földrengés rázta meg Albánia északnyugati, partvidéki részét. A természeti katasztrófa 50 halottat, mintegy 2000 sebesültet és 4000 fedél nélkülit hagyott maga után. A fővárosban, Tiranában 1465 épület rongálódott meg, a tengerparti kikötővárosban, Durresben 900. Az utórengések közül a december 2-i 4,8-as erősségű volt. ami nagyjából egyenlő az 1985. évi berhidai földrengés főrengésének (4,9) erejével.
A Miniszterelnökség és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság péntek délután kereste meg a Magyar Mérnöki Kamarát azzal, hogy egy statikusokból álló csoport mielőbbi kiutazására lenne szükség a károk gyors áttekintésére, felmérésére. Az albán kormány kérésére több nemzet szakértői vesznek részt a munkában.
Az MMK Tartószerkezeti Tagozatának elnöke, Szántó László e-mailben kereste meg a tagozat tagjait a kéréssel. A hétvégéből még 24 óra sem telt el, máris közel félszáz tervező és szakértő jelentkezett a feladatra, köztük olyanok is, akik éppen a legutóbbi mexikói földrengés helyéről utaztak haza. Sokan jelezték, hogy szívesen részt vennének az úton, ha egészségük engedné. Köszönet illet mindenkit, aki az év végi hajrák és az adventi előkészületek szorításában is azonnal válaszolt a felkérésre.
A Miniszterelnökség, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az OKF-et irányító Belügyminisztérium és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem együttműködésében megszervezett statikusok kiérkezésük után gyors tájékoztatást adnak a tényleges helyzetről és szükségletekről. Ennek alapján tudhatjuk majd, hogy hidak, magasépületek, közlekedési létesítmények, más infrastruktúrák vagy egyéb műszaki létesítmények szenvedtek-e kárt, milyen szakmai erőkre van szükség a részletes felméréshez és a talpra állás segítéséhez. Ennek alapján születhet döntés arról, hogy milyen további szakemberek bevonására lesz szükség az eredményes és hathatós segítséghez.
