Az ENSZ januári kutatása szerint világszerte csaknem 50 ezer nagy gát veszítheti el tárolókapacitásának több mint negyedét 2050-re az üledékképződés miatt, ami rontja a globális víz- és energiabiztonságot. A gátak kapacitása 2050-re várhatóan jelentősen lecsökken, és lépéseket kell tenni a probléma megoldására és a létfontosságú tárolási infrastruktúra védelmére – közölte az ENSZ Egyeteme.

Az iszap felhalmozódik a tározókban a természetes vízáramlás megzavarása következtében, károsíthatja a vízturbinákat és megszakíthatja az energiatermelést. A folyó menti üledékáramlások akadályozása a felvízi régiókat is kiszolgáltatottabbá teheti az áradásoknak, és erodálhatja a folyó alatti élőhelyeket. Az ENSZ tanulmánya 150 ország több mint 47 ezer gátjának adatait vizsgálta, és megállapította? az eredeti kapacitás 16%-a már elveszett. A jelentés szerint az Egyesült Államok 2050-re 34%-os veszteséggel néz szembe, Brazília 23%-kal, India 26%-kal, Kína pedig 20%-kal. A kritikusok régóta figyelmeztetnek arra, hogy az óriási gátak hosszú távú társadalmi és környezeti költségei messze meghaladják az előnyeiket.

Vlagyimir Smahtin, az ENSZ Egyetem Vízügyi, Környezetvédelmi és Egészségügyi Intézetének igazgatója és a tanulmány egyik szerzője elmondta, hogy a gátépítés világszerte jelentősen visszaesett, jelenleg évente körülbelül 50-et építenek, míg a múlt század közepén ezret. „Azt vitatnám, hogy a kérdés, amit most fel kell tennünk, az, hogy melyek a gátak alternatívái – beleértve az áramtermelést is –, tekintve, hogy ezeket fokozatosan megszüntetik” – mondta.

Kína továbbra is duzzasztja a nagy folyókat, a vízenergia pedig a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló terveinek kulcsfontosságú részét képezi, de az olyan projektek, mint a Három-szoros – a világ legnagyobb vízerőműve – társadalmi és környezeti szempontból is romboló hatásúak.

A Reuters tavalyi kutatása szerint a Kína által a Mekong folyón épített gátak is megzavarták az üledék beáramlását a folyó alsó szakaszán fekvő országokba, átalakítva a tájat, és gazdálkodók millióinak megélhetését veszélyeztetve.

Forrás: Reuters

Nyitókép: a Három Szoros Erőmű gátja (Kína), dr. Hajtó Ödön felvétele