A mesterséges intelligencia, a digitális átalakulás és a fenntarthatóság átformálja a társadalmat.

Itt az ideje, hogy a vállalatok elkezdjenek felkészülni a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság és a digitális átalakulás hatásaira. Az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) Technology Megatrends 2024 jelentése szerint a fenti három technológia megváltoztatja a vállalatok, a kormányok és az egyetemek működését, és mindez azt is befolyásolja, hogy milyen új készségekre lesz szüksége a munkavállalóknak. (A szakemberek a megatrend kifejezést esetenként több évtizede formálódó integrált tendenciák esetében alkalmazzák, amelyek várhatóan jelentős hatással lesznek a társadalomra, a technológiára, az ökológiára, a gazdaságra és még sok másra.)

A jelentéshez több mint ötven ázsiai, ausztrál, európai, latin-amerikai, közel-keleti és amerikai szakértő küldte meg véleményét. A szakértők az IEEE mind a 47 érdekeltségi területét képviselik: a tudományos életből, a közszférából és a magánszektorból kerültek ki. A jelentés az egyes megatrendekkel kapcsolatos meglátásokat és lehetőségeket tartalmazza, valamint azt, hogy az iparágak hogyan profitálhatnak belőlük. A szakértők a Google Trends, az IEEE Computer Society, az IEEE Xplore Digital Library, valamint az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegyhivatala technológiai előrejelzéseivel vetették össze meglátásaikat.

„Előrejelzéseket tettünk a technológiára és a megatrendekre vonatkozóan, és összefüggésbe hoztuk őket más általános megatrendekkel, például a gazdasági, ökológiai és társadalmi-politikai trendekkel. Ezek mind összefonódnak” – mondja Dejan Milojicic, az IEEE-, valamint az IEEE Future Directions Committee tagja, és a kaliforniai Milpitasban található Hewlett Packard Labs alelnöke.

A mesterséges általános intelligencia előnyei és hátrányai

A mesterséges általános intelligencia (AGI) magában többek között foglalja a ChatGPT-t, az autonóm robotokat, a viselhető és beültethető technológiákat. A jelentés szerint az oktatás, az egészségügy és a gyártás azon ágazatok közé tartozik, amelyek a legtöbbet profitálhatnak az AGI-ból. A felsőoktatásban a technológia segíthet a távoktatás kiterjesztésében: kiválthatja a fizikai tantermeket, és perszonalizáltabb oktatást eredményezhet a diákok számára. Az egészségügyben a technológia személyre szabott gyógyításhoz, kezelési tervekhez és gyorsabb gyógyszerkutatáshoz vezethet. A jelentés szerint az AGI segíthet a költségek csökkentésében és a hatékonyság növelésében is. A gyártás a technológia segítségével javíthatja a minőségellenőrzést, csökkentheti az állásidőt és növelheti a termelést. A jelentés szerint a piacra jutás ideje jelentősen lerövidülhet.

A szakértők szerint a mai AI-rendszerek specializáltak és szűk körűek, ezért az előnyök kiaknázásához a szakértők szerint az AI-hardverek fejlődésére és új algoritmusokra lesz szükség. A jelentés szerint ehhez nélkülözhetetlen az interdiszciplináris együttműködés az informatika, a mérnöki tudományok és az etika területén. A jelentés rámutat az AGI hátrányaira, többek között az adatvédelem hiányára, az etikai kihívásokra és a tartalommal való visszaélésre. További aggodalomra ad okot a munkahelyek megszűnése és az alkalmazottak átképzésének szükségessége. Az AGI több AI-programozót és adattudóst igényel, de kevesebb támogató személyzetet és rendszergazdát – jegyzi meg a jelentés.

A digitális technológiák átvétele

A digitális átalakulás technológiái közé tartoznak az autonóm technológiák, a digitális felületek összekapcsolhatósága és az intelligens környezetek. A szakértők szerint azok a területek, amelyek a leginkább profitálnának a számítógépek és más elektronikai eszközök használatának kiterjesztéséből, az az építőipar, az oktatás, az egészségügy és a gyártás.

Az építőipar használhatná az épületinformációs modellezést (BIM), amely az irodaházak, hidak és más szerkezetek digitális változatát generálja a biztonság és a hatékonyság javítása érdekében. Az oktatási intézmények már most is használnak olyan elektronikai eszközöket, mint a digitális táblák, laptopok, táblagépek és okostelefonok a tanulás élményének fokozására. A szakértők azonban rámutatnak, hogy az iskolák még nem használják ezeket az eszközöket olyan továbbképzési programokhoz, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a dolgozókat az új eszközök és technológiák használatára tanítsák.

„A legtöbb oktatási folyamat most is ugyanolyan, mint a múlt században volt, pedig éppen most kell átállnunk az egész életen át tartó tanulásra” – mondják a szakértők. A jelentés szerint a digitális átalakuláshoz több, az automatizációt felügyelő, valamint az analitikában jártas alkalmazottra lesz szükség, ugyanakkor kevesebb operátorra és a régi rendszerek karbantartásáért felelős dolgozóra.

Az egészségügyben már megkezdődött az elektronikus nyilvántartásokra való átállás, de a jelentés szerint ennél többet is lehetne tenni, például számítógépes tervezéssel gyógyszereket és protéziseket fejleszteni, és BIM-eszközöket használni a kórházak tervezéséhez. A gyártás számára előnyös lehet a számítógépes tervezéssel kapcsolatos adatok felhasználása a termékprototípusok digitális ábrázolásának elkészítéséhez.

A szakértők elismerik, hogy a digitális átalakulással kapcsolatban vannak aggályok. Nincs elég chip és akkumulátor például az összes szükséges eszköz és rendszer megépítéséhez, és nem minden szervezet vagy kormányzat engedheti meg magának a digitális eszközök beszerzését, használatát. Emellett az elmaradott területeken élő, csatlakozási lehetőséggel nem rendelkező emberek nem férnének hozzá, ami a digitális szakadék szélesedéséhez vezetne. Más emberek a magánélethez való jog, vallási vagy életmódbeli aggályok miatt állhatnak ellen – jegyzik meg a szakértők.

Az éghajlati válság kezelése

A technológia segíthet a társadalmi és környezeti változások kialakításában. A fenntarthatósági alkalmazások közé tartozik a tiszta megújuló energia, a szén-dioxid-mentesítés és az energiatárolás. A világ szervezeteinek közel fele rendelkezik vállalati szintű fenntarthatósági stratégiával, de csak 18 százalékuk rendelkezik jól meghatározott célokkal és ütemtervvel a megvalósításukra vonatkozóan – áll a jelentésben. A vállalatok mintegy felének nincsenek meg a fenntartható megoldások bevezetéséhez szükséges eszközei vagy szakértelme. Eközben az információs és kommunikációs technológiák energiafogyasztása egyre nő, a világ villamosenergia-felhasználásának mintegy 10 százalékát használják fel.

A szakértők azt jósolják, hogy a fenntarthatóbb információs és kommunikációs technológiákra való áttérés teljesen új üzletágakat fog eredményezni. A blokklánc-technológiát például a mikrohálózatok által termelt többletenergia optimalizálására lehetne használni, ami végső soron több munkahelyhez, olcsóbb energiához és energiabiztonsághoz vezetne. A fenntarthatóság korai vezetői már most is alkalmazzák az olyan digitális technológiákat, mint a mesterséges intelligencia, a nagyméretű adatok, a blokklánc és a VR.

A jelentés előrejelzése szerint szükség lesz az e technológiákban jártas munkavállalókra, és hozzáteszi, hogy olyan mérnökökre lesz kereslet, akik energiatakarékosabb és környezetbarátabb rendszereket tudnak tervezni. Az ilyen erőfeszítéseket akadályozó kihívások közé tartozik a szabályozás hiánya, az embereket a környezetbaráttá válásra ösztönzők hiánya, valamint a fenntartható technológiák magas költsége.

Hogyan működhetnek együtt a szervezetek?

A jelentés számos ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a tudományos élet, a kormányok, az iparágak és a szakmai szervezetek hogyan tudnak együttműködni a három technológia fejlesztése érdekében. A munkavállalók átképzésének szükségessége érdekében például az iparnak kooperálnia kellene a felsőoktatási intézményekkel a munkaerő oktatása és az oktatók képzése érdekében a különböző technológiákra fókuszálva. A megatrend-technológiákat támogató tudomány fejlesztése érdekében az akadémiai szférának szorosabban kell együttműködnie az iparral a kutatási projektekben – javasolják a szakértők. A kormányoknak viszont támogatniuk kellene a tudományos és nonprofit szervezetek kutatásait.

A vállalatoknak tanácsot kellene adniuk a kormánytisztviselőknek a technológiák szabályozásával kapcsolatban. A szakértők szerint a technológiák széles körű elfogadásához a téves információk elkerülése érdekében el kell magyarázni a nyilvánosságnak a kockázatokat és az előnyöket. Emellett folyamatokat, gyakorlatokat és oktatási anyagokat kell létrehozni a technológiákkal kapcsolatos etikai kérdések kezelésére. „Összességében ezeknek a megatrendeknek az ipar segítésére kell összpontosítaniuk. A kormányzat és a tudományos élet a maga módján fontos, de ha sikeressé tudjuk tenni az ipart, minden más ebből fog következni. Az ipar fogja finanszírozni az akadémiát, a kormányok pedig segíteni fogják az ipart” – mondja Milojicic. Véleménye szerint a szakmai szervezeteknek, köztük az IEEE-nek technikai szabványokat és megvalósítási terveket kell kidolgoznia a három területre vonatkozóan.

A megatrendek befolyásolják, hogy az IEEE milyen kezdeményezéseket fog vizsgálni, mondja Milojicic, „amelyek potenciálisan jövőbeli tervekhez és szabványokhoz vezethetnek. Bizonyos értelemben mi végezzük az előmunkálatokat, hogy előkészítsük azt, amit végül szabványosíthatnak”.

A terjesztés és az oktatás kritikus fontosságú

A csoport a három megatrend széles körű terjesztését szorgalmazza, hogy elkerülhető legyen a digitális szakadék szélesedése. A változások sebessége gyorsabb lehet, mint amihez a legtöbb ember képes alkalmazkodni, ez azonban félelemhez és agresszióhoz vezethet a technológiával szemben. Ezért is kiemelten fontos a széles körű oktatás a technológiai fejlesztések elfogadásához” – mondják a szakértők.

Forrás: Predictions From IEEE’s 2024 Technology Megatrends Report – IEEE Spectrum