A napenergia térnyerését mutatja, hogy míg 2018 első negyedévében a naperőművek óránként 20,48 gigawatt energiát állítottak elő, idén az első negyedévben már óránként 266 gigawattra nőtt a naperőművek által hálózatra kiadott villamos energia mennyisége. Ennek is köszönhető, hogy 2018 és 2020 első negyedéve között az import részaránya a teljes bruttó villamosenergia-felhasználás 33,38 százalékáról, 27,35 százalékra mérséklődött – mondta online sajtótájékoztatóján az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára.

Kaderják Péter hozzátette, a napenergia-termelés bővülésében a lakosságnak, a kis- és közepes vállalkozásoknak és az ipari méretű áramtermelőknek egyaránt nagy szerepük volt. Közölte, a naperőművek teljesítménye folyamatosan emelkedik,

a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. adatai szerint április 16-án a déli csúcsidőszak negyedórájában a magyarországi áramtermelés 22 százalékát a naperőművek biztosították, ami 949,7 megawattos napenergia-termelési csúcsnak számít.

Mindez pedig azt bizonyítja, hogy a naperőművek a valóban napos időszakokban már most is a paksi atomerőmű négy blokkja közül kettőnek a teljesítményével azonos áramtermelésre képesek. Az államtitkár elmondta, továbbra is fontosnak tartják a naperőművi kapacitások bővítését, ezért a lakossági beruházásokat egyebek mellett a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) elérhető kedvezményes hitelekkel ösztönzik. A támogatások célja, hogy 2035-re a tetőre szerelt, átlagosan 4 kilowatt teljesítménnyel rendelkező napelemes rendszerek száma, a jelenlegi mintegy 57 ezerről, 200 ezerre emelkedjen. A kkv-k saját energiafogyasztásának részleges vagy teljes kiváltását lehetővé tévő napelemes beruházások támogatására a kormány 32 milliárd forintot biztosít a februárban bejelentett Klíma- és természetvédelmi akciótervben.

A kereskedelmi célú naperőművi termelést versenyeztetés útján ösztönözik. Példaként az első METÁR-tendert (Megújuló támogatási rendszer) említette, amely idén márciusban eredményesen zárult: a 72 nyertes pályázó évente 193 gigawatt óra villamos-energia mennyiséget állíthat elő megújuló, környezetbarát forrásokból. Hozzátette, a 2020-21-es METÁR tender-naptárat májusban véglegesítik és az aukciós rendszerben a következő években a termelők évi 2,5 milliárd forint keretösszegű támogatásért szállhatnak versenybe. Kérdésre válaszolva elmondta, az METÁR-tenderen azért nyertek főként naperőművi tenderek, mert a magyar megújuló energia szabályozás azokra a területekre fókuszálja a támogatási forrásokat, ahol a legjobb potenciállal rendelkezik Magyarország. Az államtitkár példaként a napenergia mellett a biomassza hasznosítását is említette.

Kaderják Péter kiemelte, a naperőművi termelés felfutásának és a Paksi Atomerőmű megbízható működésének köszönhetően egyre közelebb kerül Magyarország az Energiastratégiában megfogalmazott céljához, hogy 2030-ra a belföldi villamosenergia-termelés 90 százaléka karbonmentes forrásból származzon. (MTI)