A jövő városai nemcsak önmagukért, hanem a környező településekért is felelősséget vállalnak – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter május 24-én Budapesten.

Navracsics Tibor a Fenntartható és okos településfejlesztés elnevezésű konferencián úgy fogalmazott, hogy „a jövő városai nem pusztán közigazgatási egységek, hanem olyan fejlesztéspolitikai egységek is, amelyek (…) a térségi feladatellátásban vállalnak felelősséget és ennek megfelelően nemcsak önmagukért, hanem a környező településekért is területi felelősséget vállalnak”. A miniszter beszédében azt mondta: a 19. és 20. század első fele a nemzetállamok időszaka, a 20. század második fele és az ezredforduló pedig a nagyvárosok kora. „A most kezdődő új időszak pedig a középvárosok és a nagyvárosok együttes nagy korszaka lesz” – hangoztatta, arra hívva fel a figyelmet, hogy ez fejlesztéspolitikailag is alátámasztható. Meglátása szerint a nemzeti identitások mellett egyre erősebben jelenik meg a lokális és regionális identitás is, amelynek a többi között fejlesztéspolitikai jelentősége is lehet. A városok jelentősége az európai együttműködés szempontjából is nő – mondta Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy ezt az Európai Bizottság és az uniós tagállamok is felismerték. Példaként említette az Európa Kulturális Fővárosa, az Európa Ifjúsági Fővárosa mellett a zöld városok, a klímabarát önkormányzatok és az okosvárosok kezdeményezéseket. A miniszter a bizottság tavaly kiadott kohéziós jelentésére hivatkozva arról beszélt, hogy az EU kohéziós politikája és kohéziós folyamatai jelenleg szinte kizárólag a nagyvárosi, fővárosi térségekre koncentrálódnak. A kevésbé nagyvárosias vagy éppen vidéki térségek nem kaphattak még lendületet ebben a felzárkózási folyamatban – tette hozzá.

Navracsics Tibor szerint a nagyvárosi térségek a nagyobb kormányzati segítség nélkül is jól fenn tudják tartani magukat és nagyon dinamikus növekedési ütemet mutatnak. „Ez a dinamikus növekedés nem kis mértékben éppen annak a nagyon kiélezett és szoros versenynek is köszönhető, amely ma Közép-Európa fővárosai és nagyvárosai között zajlik” – mondta. Véleménye szerint ez a tényt minden nemzeti fejlesztéspolitikának figyelembe kell vennie. Kifejtette: a fővárosi és nagyvárosi térségek megkerülhetetlen motorjai ennek a regionális fejlesztéspolitikának, ugyanakkor a fejlesztéspolitikának foglalkoznia kell olyan térségekkel is, amelyek „sikertörténetté válhatnak”. Ezek – folytatta – ugyan nem érik el a milliós vagy ötszázezres lélekszámot, de térségi kisugárzásukból adódóan nagyon komoly a térszervező és közszolgáltatás-ellátó szerepük. A miniszter szerint egyre inkább látható, hogy a járásszékhelyeknek is van térségszervező erejük. Arra hívta fel a figyelmet, hogy ezért a magyar fejlesztéspolitikának két – egymásnak akár ellentmondónak tűnő – feladatot kell kezelnie: a közszolgáltatások koncentrálódását a városokban és a városi lakosság kitelepülését az agglomerációba, a szuburbanizációt. Navracsics Tibor magyarázata szerint a városhálózat egyre inkább várostérség-hálózattá válik. Közölte: azon dolgoznak, hogy a fejlesztéspolitika a jövőben a hagyományos közigazgatási egységen alapuló fejlesztés mellett egyre inkább a funkcionális várostérségek alapján történő fejlesztést létesítse előnyben. Olyan városias alapú szemléletet kívánnak meghonosítani, amely nem a városok kizárólagosságán alapul, hanem a városok területi ellátásban viselt felelősségét helyezi előtérbe – mondta a miniszter. Jelezte: a fejlesztéspolitikai ösztönzők ezen keresztül jutnak majd el a városokhoz és az azokat körülvevő településekhez is. (MTI)