Kilencvennégy földgázipari vállalat és iparági szervezet írt nyílt levelet Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság alelnökének, melyben a hidrogéntechnológiában rejlő lehetőségek további kiaknázását szorgalmazzák. „A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyetért az iparági szereplők felvetésével, és kiemelt figyelmet fordít a hidrogéntechnológia terjedését ösztönző szabályozási környezet kialakítására” – mondta a levéllel kapcsolatban Ságvári Pál, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese.
Az Európai Bizottság alelnökének írt levelükben az iparági szereplők – köztük jelentős magyar energetikai vállaltok, – hangsúlyozzák, hogy továbbra is elkötelezettek az Unió által kitűzött klímacélok megvalósítása iránt, amelyek 2050-re a teljes karbonsemlegességet irányozzák elő. A levélírók az EU-s Hidrogén Stratégiában megfogalmazott elképzelésekkel egyetértve szorgalmazzák az újonnan kiépítendő, tiszta hidrogén hálózatok fejlesztésének fontosságát, és az olyan kisebb infrastruktúra-átalakítások kiemelt szerepét is, amelyek lehetővé teszik a földgáz-hidrogén keverékek betáplálását és szállítását. Rámutatnak, hogy a hidrogénbekeverés lehetőségével az üvegházhatást okozó gázkibocsátások további csökkentését lehet elérni; az eljárás hozzájárul a hidrogéntermelő kapacitások felfuttatásához, és a szektor-összekapcsolás révén a rendszerek kiegyensúlyozásához.
Ságvári Pál, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese a levéllel kapcsolatban elmondta, hogy a Hivatal egyetért az iparági szereplők felvetésével, és kiemelt figyelmet fordít a hidrogéntechnológia terjedését ösztönző szabályozási környezet kialakítására.
Az elnökhelyettes emlékeztettet, hogy a transzeurópai energiainfrastruktúra iránymutatásairól szóló rendelet (TEN-E) felülvizsgálati javaslatára vonatkozó közös európai szabályozó hatósági állásfoglalásba például a MEKH kezdeményezésére került bele az a fontos pont, hogy az okos földgázhálózatok tervezésénél a hidrogénbekeverés lehetőségét is érdemes figyelembe venni.
Ságvári Pál elmondta, napjainkban kiemelten innovatív terület a hidrogéntechnológia, amely a jövőben nagymértékben átalakíthatja az energiaszektort. A ma működő lineáris energiagazdaságot néhány éven belül felváltja a körforgásos modell, amely az ágazatok összekapcsolásával lehetővé teszi az energiaszektor egészének optimalizálását. A hidrogéntechnológia elterjedése a villamosenergia- és a földgázszektor integrációjának egyik fontos eszköze, amely megoldást nyújt az energiaátalakításra.
Az elnökhelyettes hozzátette, hogy a MEKH minden innovatív kezdeményezést támogat, mely a fenntarthatóság, a zöld technológiák terjedésének irányába mutat. A hidrogéntechnológia megoldásai pedig kifejezetten a környezetbarát villamos-energiatermelés és közlekedés területén használhatók – tette hozzá.
Az elnökhelyettes emlékeztetett, hogy a hidrogéntechnológia bevezetésének kérdéseit hangsúlyosan kezeli Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve is, amely a megújuló energia felhasználásával előállított hidrogénre alternatív erőforrásként tekint, ami jelentős szerephez juthat a megújuló villamosenergia-termelés integrálásában, a hazai ellátásbiztonság erősítésében és dekarbonizációs céljaink elérésében.
Ságvári Pál rámutatott, hogy Magyarország a stratégia mentén pilot projektet is indított: a Magyar Földgáztároló Zrt. kardoskúti tárolójánál egy 2,5 MW összteljesítményű elektrolizáló rendszer és hidrogéngáz-előkészítő épül, ahol valós körülmények között vizsgálható a technológia.
A MEKH elnökhelyettese elmondta, hogy a projektben a szakemberek olyan kérdésekre keresik a válaszokat, hogy a hidrogéntechnológia alkalmazásával miként tárolható hosszú távon a megújuló alapon termelt villamos energia, milyen lehetőségei vannak a hidrogén bekeverésének a szállítóvezetékekbe, és a földgáz-hidrogén keverékkel hogyan működtethetők egyes energiatermelő berendezések.
