Aláírták a szerződést a Duna alatti vasúti összekötő alagút környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyek megszerzésére. A közbeszerzés nyertese, a Főmterv Zrt. nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszok környezetvédelmi engedélyének megszerzése – közölte közösségi oldalán Vitézy Dávid.

A Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója azt írta, a projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg, múlt évi pályázatuknak köszönhetően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forintos támogatást kaptak a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezésére, a kormány pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget. „A kormány által tavaly év végén elfogadott, a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe foglaló és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megteremtése. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút, amelynek megépítése a távlatban mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt. Budapest ugyanis a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a modellezésünk szerint a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként” – húzta alá Vitézy Dávid.

A BFK vezetője hozzátette: a környezeti hatásvizsgálat a Kelenföld pályaudvar–Rákosrendező pályaudvar, illetve a Városligeti elágazás közötti szakaszra, ezen belül az alagútra és a csatlakozó földfelszíni vasúti létesítményekre terjed ki, tehát nem csak maga az alagút, hanem az új kétszintes Nyugati pályaudvar (melynek tervpályázata folyamatban van), illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztése is a munka része. A tervezés során figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is. Részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is. A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket. Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe. Az építés esetében az anyagszállítást, a zajszennyezést, a hulladékgazdálkodást és minden egyéb tényezőt is meg kell határozni a részletes elemzésben – sorolta Vitézy Dávid.

A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva öt tervezési szakaszban 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és a BFK megszerezze a környezetvédelmi engedélyt.

A kétvágányos, vegyes forgalmú, elővárosi és távolsági vonatok számára is a Duna keresztezésének új lehetéségét biztosító vasúti alagút az elővárosi vasúthálózat fejlesztésének a koronája lehet, óriási lesz a jelentősége, de még sok év munka szükséges a megépítéséhez, éppen ezért nem a közeljövőben kezdődik a kivitelezése. A cél azonban az – fogalmazott a vezérigazgató –, hogy már hamarabb több elővárosi vonat közlekedhessen, több ingázót szállíthasson a vasút a főváros térségében. Ezt a célt szolgálják a BAVS-on belül hamarabb megvalósítható fejlesztések, mint a Déli Körvasút már a kivitelezésnél tartó fejlesztése, vagy a Nyugati pályaudvarral kapcsolatos elképzelések. Vitézy Dávid emlékeztetett: a Nyugati teljes megújítására nemzetközi tervpályázatot írtak ki (https://bfk.hu/…/a-nyugati-palyaudvar-es-kornyezetenek…/), március 1-jére érkeznek be a tervek. A korszerűsítésen és a környék urbanisztikai fejlesztésén, zöldítésén kívül itt az is a cél, hogy a megépítendő új, kétszintes pályaudvar a jelenleginél 50 százalékkal több vonatot tudjon fogadni már az alagút megépítése előtt. A következő fázisban ez a pályaudvar már képes lesz magának az alagútnak a fogadására, és ezzel a kapacitás további növelésére. A pályaudvarhoz kapcsolódó vasúti szakaszok bővítésének ugyancsak szükséges tervezése már szintén megindult Rákospalota-Újpestig és Dunakesziig, illetve Kőbánya-Kispestig, hogy az esztergomi, a két váci, a ceglédi és a lajosmizsei vonalak utasai már egy sűrűbb és megbízhatóbb szolgáltatással találkozhassanak az alagút megépítése előtt is – közölte a BFK irányítója.

Forrás: Vitézy Dávid / Facebook