A balatoni hajózás során keletkező szennyvíz megfelelő kezelését és a vegyszerhasználat radikális csökkentését szorgalmazta a környezetszennyezés csökkentése érdekében a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) főigazgatója május 7-én.
Vasas Gábor a hajózási szezon kezdetén arra hívta fel a figyelmet, hogy a balatoni szabadidős- és sporthajózás jövője szorosan összefügg a tó ökológiai állapotával. Mint kifejtette, a tó vízminősége jelenleg kifogástalan, azonban egyre nagyobb kockázatot jelent környezetvédelmi és higiéniai szempontból, hogy a vitorlások, motoros kishajók és csónakok használóinak egy része nem kezeli megfelelően a szennyvizet. Az elmúlt években a tó használatának intenzitása megnőtt, miközben a klímaváltozás hatásai érzékenyebbé tették a tavat a szennyezésekre: nőtt a vízhőmérséklet, megváltozott a Balaton vízháztartása – mutatott rá az intézményvezető. Két éve nem nyitották ki a Sió-zsilipet, tehát ami a tóba kerül, az bent is marad – tette hozzá.
A BLKI mérési eredményei azt mutatták, hogy hajócsoportosulások, illetve kikötők közelében magasabb a víz szennyezettsége, ami megerősítette több kikötőmester visszajelzését is – ismertette Vasas Gábor. Megjegyezte, a kutatók közvetlenül a szemléletformálásért tehetnek, javaslatokat megfogalmazva, a többi a jogalkotók, hatóságok dolga.
A tihanyi kutatóintézet a Facebook-oldalán (BalatonScience) május 7-én megosztott friss posztjában két területet írt le, ahol sürgős és érdemi változtatásra van szükség a balatoni hajósközösség gyakorlataiban. Az egyik a fedélzeti szennyvíz kezelésének azonnali rendezése, hiszen rendelkezésre állnak a megfelelő kikötői infrastruktúrák és technológiák a szennyvíz szabályos, ellenőrzött és biztonságos elhelyezésére. A Balatonba kerülő szennyvíz az egészségügyi kockázatok mellett elősegíti az algásodást – hívták fel a figyelmet. A másik kritikus területnek a hajókarbantartás során alkalmazott vegyszerek kérdését nevezik a kutatók. A hajótestek tisztítása, karbantartása és az algásodás elleni védekezés során gyakran használnak a hajósok olyan anyagokat, amelyek közvetlenül a vízbe jutva károsítják az élővilágot.
A BLKI ezért javasolja a környezetkárosító vegyszerek használatának megszüntetését, környezetkímélő, lebomló alternatívák előnyben részesítésével, a vegyszerhasználat minimalizálását, az elfolyó mosóvíz megfelelő kezelését, valamint a karbantartási tevékenységek tudatosabb megtervezését (például mechanikai tisztítás előnyben részesítésével). „A tó növekvő használata és a klímaváltozás együttesen olyan helyzetet teremtettek, amelyben a korábban elfogadott vagy elnézett gyakorlatok már nem folytathatók tovább. A fenntartható hajózás nem lemondás, hanem minőségi szemléletváltás” – hangsúlyozta közös posztjában a főigazgató, és Preiszner Bálint, a kutatóintézet tudományos munkatársa. (MTI, kép: Preiszner Bálint)
