Az Európai Bizottság minden évben meghirdeti az Európa zöld fővárosa pályázatot, mely rangos címet idén Portugália fővárosa viselheti.

Lisszabon Portugália legnagyobb városa, nagyságrendileg 550 000 lakosával. Elhelyezkedését tekintve az Ibériai-félsziget délkeleti partján található, az ország fő kikötője, valamint politikai és kereskedelmi központja. A főváros a múltban jelentős kihívásokkal szembesült, különösen 1755-ben, amikor egy földrengés elpusztította az egész várost. A közelmúltban, a 2008-as globális gazdasági visszaesés nagymértékben érintette Portugáliát, ám a kihívások ellenére Lisszabon komoly lépéseket tett a város környezeti fenntarthatósági stratégiájának megerősítésére, ezzel javítva polgárainak életminőségét, megmutatva, hogy a környezetvédelem és a gazdasági növekedés kéz a kézben együtt járhat. Lisszabon egy teljes mértékben integrált város kialakítására törekszik, bevonva innovációs programjába a polgárokat, vállalkozásokat, egyetemeket, sőt még nemzetközi partnereiket is.

Miért Lisszabonra esett 2020-ban a választás?
Többek között a város egész területére kiterjedő jó közlekedési hálózattal, a bioépítkezésekkel, a sok zöld területtel, az energiatakarékosság-, valamint a hulladék-feldolgozás példaértékű módszereivel emelkedtek ki a pályázók közül. Ha mindezt számszakilag nézzük, 2002-2014. között 50%-kal csökkentették a város károsanyag kibocsátását, 23%-kal az energiafogyasztást. 2007-2013. között 17%-kal mérsékelték a vízfogyasztást. Ha ez önmagában nem lenne elég meggyőző, a lakosság 93,3%-a közel lakik valamelyik közösségi közlekedési eszközhöz, ezért otthon hagyhatja autóját, és az önkormányzati autók 31%-a elektromos üzemű. Parkok, virágos terek, kertek övezik a főváros területét: a lakosság 76%-ának található az otthonától kevesebb, mint 300 méterre zöld terület. 

Fenntartható városi mobilitás és földhasználat
Lisszabon a város egészére kiterjedő, összehangolt jövőképpel rendelkezik a fenntartható mobilitásról, mely az autóhasználat korlátozására, valamint a gyaloglás, a kerékpározás és a tömegközlekedés preferálására fókuszál. 2017-ben elindították kerékpár-megosztási rendszerüket, amelynek során a flotta kétharmadát elektromos kerékpárok képezik, hogy ösztönözzék a biciklis közlekedést a város dombosabb részein. Ezen kívül támogatják az alternatív üzemanyagú járművek használatát, és a világ egyik legnagyobb villamos jármű töltőpont-hálózatával büszkélkedhetnek. A város vezetése elkötelezett zöld területeinek megóvásában, mindezt úgy, hogy a minőségi szabadtéri rekreációs terekről, bicikli úthálózatról se kelljen lemondania a lakosságnak. Az idei évet 20.000 (!) fa ültetésével kezdték meg, mely része azon szándékuknak, hogy 2050-re teljes karbonsemlegességet szeretnének elérni a fővárosban: „A faültetés segít csökkenteni a klímaváltozás és a globális felmelegedés negatív hatásait, mint amilyenek a hőhullámok. A területek fásításával elérhetjük, hogy a környezet hőmérséklete akár öt Celsius fokkal alacsonyabb legyen” – mondta el az akció kapcsán Lisszabon polgármestere, Fernando Medina.  

A 2020-as főváros összefoglaló prezentációja: EGCA2020_Lisbon_Presentation.pdf
Lisszabon, mint zöld főváros honlapja: https://lisboagreencapital2020.com/en/

Korábbi évek címviselői:  Stockholm 2010, Hamburg 2011, Vitoria-Gastiez 2012, Nantes 2013, Koppenhága 2014, Bristol 2015, Ljubljana 2016, Essen 2017, Nijmegen 2018, Oslo 2019

Európa Zöld Fővárosa díj (European Green Capital Award)

A 2010-ben létrehozott Európa Zöld Fővárosa címet minden évben olyan településnek ítéli oda az Európai Bizottság, amely úttörő a környezetvédelemre fókuszált városi életmód kialakításában, és különleges erőfeszítéseket tett a környezet és az életminőség javítására, a fenntartható fejlődés megteremtésére. A bizottság kiemelt célja a díjjal, hogy az emberek közösen lépjenek fel a klímaváltozás ellen. A címet tavaly Oslo birtokolta, 2021-ben a finn Lathi városa viseli majd a rangos címet. A 2022-es évre Budapest és Pécs is a pályázók között van, ez év második negyedévében várható a nyertes város kihirdetése.