Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2025 áprilisában.
160 éve született Zsigmondy Richárd Adolf vegyész
Bécsben, 1865. április 1-én született Zsigmondy Richárd Adolf (1865-1929) magyar származású, osztrák-német vegyész, a kolloidkémia kiemelkedő alakja. Bécsben és Münchenben folytatott egyetemi tanulmányai során elsősorban szerves kémiával foglalkozott, doktori disszertációját is ebben a témakörben írta. Rövid ideig Berlinben dolgozott, majd a grazi Technische Hochschule magántanára lett. 1897-1907. között a Jénai Egyetem magántanára, és ezzel egy időben a Schott üveggyár tudományos munkatársa volt. 1908-tól haláláig a Göttingeni Egyetemen tanított szervetlen kémiát. 1918-ban alkotta meg a különböző kémiai kutatásokban használt membránszűrőt, 1929-ben pedig ennek tökéletesített változatát, az ultraszűrőt. Kolloid oldatokkal kapcsolatos vizsgálataiért és az ultramikroszkóp felfedezésért 1926-ban kapott kémiai Nobel-díjat. Az elismeréssel járó pénzösszeget teljes egészében kémiai intézetének fejlesztésére fordította.
Pollack Expo szakmai kiállítás és konferencia
Április 3-4. között rendezik a Pollack Expot, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Pollack Mihály Műszaki Kar gépész-, építő-, villamos-, informatikai-, és környezetvédelmi szakmai programjait, az egyetem, az ipar és a mérnöktársadalom hagyományos találkozóhelyét. Bővebb infó: https://pollackexpo.mik.pte.hu/
130 éve született Retezár Árpád mérnök
Bécsben, 1895. április 4-én született Retezár Árpád (1895-1974) mérnök. Budapesti Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet, majd a kémiai technológiai tanszéken lett tanársegéd. 1931-től a dorogi szén és kátrányfeldolgozó üzemben dolgozott, majd 1932 évtől az újonnan létesített Péti Nitrogénművekbe került, itt a kutató laboratórium vezetője, később vezérigazgató helyettesi megbízatást kapott. A II. világháború után a Tőzegkutató Intézet majd a veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet (NEVIKI) lett a munkahelye. 1954-től lett a Veszprémi Vegyipari Egyetem adjunktusa és 1957 évtől pedig tanszékvezető docense. 1960-ban nyugalomba vonult. Kutatómunkáját a Műegyetemen Varga József (1891-1956) Kossuth-díjas vegyész-professzor mellett a kőszénkátrányok hidrogénezésével kezdte. Közreműködött a bauxit-cementgyártás kidolgozásában. Foglalkozott a nitrogénipar vizsgálati módszereinek kérdéseivel, barnaszenek humin-anyagtartalmának szerkezet felderítésével. Módszert dolgozott ki alkoholból katalitikus úton történő etiléngyártásra. Ezeken kívül még több szabadalmazott eljárást dolgozott ki.
50 éves a 0 km-t ábrázoló budai térplasztika
Budapesten, a Lánchíd budai hídfőjénél, a Clark Ádám téren, a sikló előtti parkban 1975. április 4-én avatták fel az országos főútvonalak kiindulópontját, a 0 km-t ábrázoló térplasztikát, Borsos Miklós szobrászművész alkotását. A jeles pont eredetileg a királyi palota küszöbénél állt, melyet a Lánchíd építésekor helyeztek át mai helyére. Az eredeti műtárgy nem maradt fenn. A hazai közlekedési rendszer kiindulópontjának megjelenítését a XX. század elején Festetics Pál vetette fel. A kezdeményező a Hungária Automobil Clubhoz fordult támogatásért, amely felkarolta és megvalósította az ötletet. 1932-től a Kereskedelmi Minisztérium akkori épülete mellett, a járdán Körmendi Frim Jenő alkotása kapott helyet. A Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobor, a talapzat mészkőoszlopán három alak domborműve (gyalogos, kocsis, autóvezető) jelezte a 0 km-t. A szobor a második világháború alatt megsérült, lebontották. A mai 0 kilométerkő helyén egy 1953-ban felállított szobor (munkás, mellette autókerék), Molnár László munkája jelezte a magyar országutak kiindulópontját. Ezt a 70-es években áthelyezték Rákoshegy vasútállomása mellé.
90 éve született Soós Ferenc mérnök
Miskolcon, 1935. április 5-én született Soós Ferenc (1935-2021) matematika-tanár, mérnök. 1958-ban matematika-fizika tanári diplomát szerzett Budapesten. Utána Miskolcon tanított gimnáziumban és ipari technikumban. 1965-tól a Tüzeléstechnikai Kutatóintézetben dolgozott; a lángvizsgálatokról szóló doktori értekezését az ELTÉ-n védte meg 1972-ben. 1980-tól a Miskolci Egyetemen, majd nyugdíjazása után a jezsuita gimnáziumban, végül a református gimnáziumban tanított. „A számítástechnikai kultúrának a tanuló ifjúság körében való elterjesztéséért, az oktatás területén végzett munkájáért részesült Kalmár-díjban.” Két önéletrajzi-történelmi könyve az interneten szabadon elérhető. A fraktálok kutatásában is jeleskedett. Karitatív és közéleti tevékenysége is jelentős; kiérdemelte a Szent Gellért-díjat is.
160 éve született Buday Béla mérnök
Pécsett, 1865. április 7-én született Buday Béla (1865-1944) mérnök, az országos hatáskörű Budapesti Mérnöki Kamara első felsőházi képviselője. Középiskolai tanulmányait Pécsett, felsőfokú stúdiumait Budapesten a királyi József Műegyetemen elvégezvén, 1886-tól 1889-ig mint tanársegéd működött a Műegyetemen, az után pedig állami szolgálatba lépett. Négy éven át államépítészeti mérnök volt Debrecenben, Nagykárolyban és Pécsett. 1893-ban a kereskedelmi minisztérium híd- és útépítési osztályában kapott beosztást, ahol eleinte előadó, majd kerületi felügyelő és osztályvezető, végül pedig államtitkári hatáskörben csoportfőnök volt. Hivatali állásából kifolyóan ő készítette el a mérnöki rendtartásról szóló törvény (1923. évi XVII. tc.) megalkotásának alapjául szolgáló törvényjavaslatot és annak indokolását és az ö munkája a közutakról és vasutakról szóló 1890. évi I. törvénycikk helyett alkotandó új közúti törvény 1923 végén közreadott előadói tervezete. 1886 óta tagja volt a magyar műszaki világ reprezentatív testületének, a Magyar Mérnök- és Építész Egyletnek, melynek 1913-tól 1917-ig igazgatója, 1917-től 1921-ig alelnöke volt, 1925 óta pedig elnöke, Szakirodalmi tevékenységében közúti kérdéseken kívül túlnyomóan a mérnököknek a közigazgatásban való szerepével foglalkozott és e tárgykörből való értekezései és cikkei a napi- és szaksajtó hasábjain jelentek meg. 1927-1931 és 1931-1935 között volt mérnöki kamara felsőházi képviselője.
Budapesti nemzetközi szakkiállítások és szakmai képzések
A CONSTRUMA építőipari, a HUNGAROTHERM fűtés, szellőzés-, klímatechnikai, és az OTTHONDesign otthonteremtési szakkiállítások április 9-13. között várják a látogatókat a HUNGEXPO Kongresszusi és Kiállítási Központban. A Budapesti és Pest vármegyei Mérnöki Kamara április 9-ei „Markáns technológiai váltások a hűtő-, klíma- és hőszivattyútechnikában” című képzése, az április 10-ei „Tetőszerkezetek, tetőtér-beépítések, tetőfedések, lég-és párazárás, szárazépítés” c. képzése és az április 11-ei tűzvédelmi szakmai képzése regisztrációhoz kötött. Bővebb infó: https://bpmkkepzesek.hu/
150 éve született Weissmahr József mérnök
Bécsben, 1875. április 11-én született Weissmahr József (1875-1922) mérnök, műegyetemi tanár. Mérnöki oklevelét 1898-ban a budapesti Műegyetemen szerezte, ugyanitt lett tanársegéd, 1901-ben adjunktus Kovács Sebestény Aladár (1858-1921) professzor mellett, majd 1921-től lett a vízépítéstan ny. r. tanára. Jelentős működést fejtett ki a hidrometria területén. Az I. világháború idején a Boszporuszban sebességméréseket végzett, és a Márványtenger parti áramlásainak helyét, irányát és sebességét ő határozta meg.
125 éve született Vitális Sándor geológus
Selmecbányán, 1900. április 13-án született Vitális Sándor (1900-1976) geológus. Tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 25 éven keresztül a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. geológusa, majd a földtani osztályának vezetője. Bányageológiával, készletfeltárásokkal és készletbecslésekkel, valamint új lelőhelyek felkutatásával foglalkozott. Szénkutatásokat végzett Baranyában, részt vett a recski érckutatásban, a bándi, komlóskai, istenmezei bentonitok felkutatásában, a sikondai és pünkösdfürdői hévíz-, a kisterenyei ásvány-vízfeltárásban. Kidolgozta Salgótarján és környéke bánya- és hidrogeológiáját. 1946-1951 között a Magyar Állami Szénbányák, illetve a Szénbányászati Igazgatóság osztályvezetője. 1951-ben megkapta a Kossuth-díjat, majd 1952-ben kinevezték egyetemi tanárnak. Koncepciós per áldozataként 1952-1953-ban börtönbe került. 1953-ban rehabilitálták, visszakapta egyetemi tanszékét, melynek 71 éves koráig vezetője lett. Nevéhez kapcsolódik az Alföld földtani újratérképezésének és hidrogeológiai felvételének szervezése. Oktatott a Műegyetemen, a Mérnöktovábbképző Intézetben és több főiskolán. Aktív tagja volt a Magyarhoni Földtani Társulatnak és a Bányászati és Kohászati Egyesületnek.
230 éve született Győry Sándor mérnök
Tarjánban, 1795. április 15-én született Győry Sándor (1795-1870) mérnök, matematikus, műszaki író. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte 1821-ben. Az 1820-as évek második felében a Huszár Mátyás (1778-1843) mérnök vezetésével folyó Duna-felmérésnél dolgozott. Innen került az építészeti igazgatóságra, melynek igazgatója lett. Mikor 1832-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) tagjává választotta, lemondott állásáról, hogy kizárólag a matematikai és műszaki tudományoknak szentelhesse idejét. Sok matematikai, műszaki és művelődés-politikai tárgyú tanulmánya jelent meg. 1860-1865-ig szerkesztette az Akadémiai Értesítőt. Közgazdasági, műszaki, közlekedésügyi, zeneelméleti cikkei főként a Tudományos Gyűjteményben és a Tudománytárban jelentek meg.
100 éve nyílt az első BNV
Az első Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) 1925. április 18-án nyílt. A vásár „őse” az 1906-ban a Vigadó egyik helyiségében megrendezett Márciusi Vásár volt, amely a hazai termékek vásárlását és fogyasztását szorgalmazó „Tulipán Mozgalom” kezdeményezésére jött létre és lényegében árumintavásár volt. 1907-től a városligeti Iparcsarnokban rendezték meg, mint Tavaszi Vásárt. 1912-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vette át a rendezést, 1918-tól pedig a vásár nemzetközi jellegű lett és neve Keleti Vásár-ra változott. 1925-től kapta meg ettől kezdve végleges nevét, a Budapesti Nemzetközi Vásárt.
125 éve született Milasovszky Béla mérnök
Szomolnokon, 1900. április 21-én született Milasovszky Béla (1900-1973) bányamérnök, egyetemi tanár. Felsőfokú tanulmányait Sopronban a Bányászati és Erdészeti Főiskolán végezte. A főiskolán bányagéptani és mechanikai tanszékén tanársegéd 1926-tól 1933-ig. 1950-től 1959-ig a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem geodéziai tanszékének, 1959-től 1968-ig a geodézia és bányaméréstan tanszékének tanszékvezető tanára volt. Foglalkozott geodéziával, kiegyenlítő számítással, fotogrammetriával és földrajzi helymeghatározással. Szakmai eredményeiről közel hetven tudományos dolgozata jelent meg. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai Tudományos Bizottságának.
130 éve született Rados Jenő építész
Budapesten, 1895. április 25-én született Rados Jenő (1895-1992) Ybl-díjas építész, építészet-történész. 1919-ben szerezte meg építészmérnöki oklevelét és kezdett tanítani a budapesti Műegyetem középkori építészettörténeti tanszékén, amelyet az ebben az évben elhunyt Schulek Frigyes (1841-1919) építész fejlesztett nemzetközi rangúvá. A historizmus irányzatába kapcsolódott be „Magyar kastélyok” című munkájával, miközben megszerezte a műszaki doktori fokozatot és az egyetemi magántanári címet. A Felsőépítő Ipariskola rendes tanáraként 1941-42-ben tanítványaival felmérte Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeit. 1945-től 1957-ig műegyetemi tanszékvezetőként is az oktatás és a műemlékvédelem állt érdeklődésének középpontjában. 1956-ban beválasztották az egyetemi forradalmi bizottságba, ennek következménye lett 1957-es nyugdíjazása. Ezután a Városrendészeti Tervező Iroda alkalmazta, itt még egy évtizeden át vezette a műemléki osztályt. 1971-ben jelent meg „Magyar Építészettörténet” című munkája, 1978-ban kapott Állami Díjat. Ma már egy róla elnevezett emlékérem és a BME kertjében álló bronz mellszobor is segít megőrizni emlékét.
100 éve született Hegedűs Zoltán mérnök
Aknasugatagon (ma Ocna Sugatag, Máramaros megye, Románia), 1925. április 25-én született Hegedűs Zoltán (1925-1995) vegyészmérnök. 1949-ben kapott vegyészmérnöki oklevelet a BME-en. 1949-től dolgozott a Csepel Vas és Fémművek Központi Anyagvizsgáló Kémiai Laboratóriumában. 1952 és 1965 között a Metallográfiai Laboratóriumban, 1958-tól, mint a laboratórium vezetője, 1965-ben lett a Csepeli Fémmű Kísérleti Osztály, majd 1967-től Kísérlet Kutatás vezetője. 1972-ben a Csepel Művek Fémtani és Technológiai Kutató Intézet műszaki igazgatójává nevezték ki, 1980-tól a Csepel Művek Tervezési és Kutatási Intézet főmetallurgusa, 1982-től 1986-ig a Gépipari Minőség Ellenőrző Intézet műszaki igazgatóhelyettese volt. Ezt követően még évekig dolgozott, segítette fiatalok munkáját. Számos szakmai elismerésben részesült. Több tudományos testületnek volt tagja. 1987-ben kezdeményezte az MTA Matematikai és Fizikai Tudományok Osztály Fizikai Bizottsága keretében a Fizikai Díj létrehozását. Az igen rangos díjat ma az MTA Fizikai Tudományok Osztálya ítéli oda az arra érdemes, kiemelkedő munkát végzett kutatóknak. Munkásságának zömét metallográfiai, fémtani dolgozatok tették ki.
Szellemi tulajdon világnapja
Az ENSZ szakosított világméretű szervezete, a Szellemi Tulajdon Világszervezete (World Intellectual Property Organization – WIPO) 1967 április 26-án alakult. Küldetése: védje a szellemi tulajdont az egész világon, és ösztönözze, elősegítse a kreatív tevékenységeket. 2001-ben a saját születésnapját nyilvánította a genfi székhelyű WIPO közgyűlése a „szellemi tulajdon világnapjává”. Mindig tartsuk szem előtt: a világ különböző művészeti és műszaki alkotói munkásságukkal az egész emberiség előre-haladásához járulnak hozzá, éppen ezért fontos az ő szellemi tulajdonuk védelme és tevékenységeik népszerűsítése különböző rendezvény-sorozatokkal, és aktuális témafelvetésekkel.
130 éve született Nemes Tihamér mérnök
Budapesten, 1895. április 29-én született Nemes Tihamér (1895-1960) gépészmérnök, feltaláló. Mérnöki oklevelét 1917-ben Budapesten szerezte. 1921-ben a Telefon Hírmondónál, 1929-től a Postakísérleti Állomáson, 1950-ben a Távközlési Kutató Intézetben, 1952-től a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban (BHG) dolgozott. 1953-ban a Postakísérleti Állomáson részt vett az első magyar televíziós kép- és hangadó berendezés létrehozásában. Itt dolgozta ki a 625 soros „flying-spot” filmközvetítő egységet saját találmányú kettős optikai rendszerrel. Ezután a Magyar Televízió Vállalatnál (MTV) dolgozott 1957-ig. Sokoldalú munkásságot fejtett ki: hőtechnikai területen első találmánya a hőszivattyú volt. Legjelentősebb alkotásai az elektronika és kibernetika területére esnek. 1930-ban szabadalmaztatta elektronikus („éter-„) orgonáját, melynek egy oktávját el is készítette. Színes televíziós rendszerekkel a 30-as évek közepén foglalkozott. 1935-ben feltalált egy beszédírógépet, 1944-ben járógépet. 1949-ben megjelent tanulmányában az elektronikus számítógépek elve alapján a kétlépéses sakkfeladványok mechanikus megfejtését tárgyalta és gépének rajzát közülte. Kidolgozott egy logikai gépet, amellyel különböző ok- és okozati kapcsolatok automatikusan felismerhetők.
Felhasznált irodalom:
MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2025-ben
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei
História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu
Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara
Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK
Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/
Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai
Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia
Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia
EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro
Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s
A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf
Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/
Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok
Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források
Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök
Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja
Nyitókép: Fortepan/Uvaterv