A világ továbbra is Kínától függ, ha ritkaföldfémekről van szó. Egy új tanulmány bemutatja, hogy ez miért nem fog egyhamar megváltozni. Még akkor sem, ha Donald Trump másképp szeretné, és Grönlandon, valamint Ukrajnában nyúl a nyersanyagokért.

A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a modern technológiákhoz. Használják őket az elektromos autók akkumulátoraiban, elengedhetetlenek a mesterséges intelligenciához és megtalálhatók a kifinomult fegyverrendszerekben. A világ azonban nagymértékben függ egyetlen beszállítótól: Kínától. Donald Trump ezen szeretne változtatni, és biztosítani a nyersanyagokat Grönlandról és Ukrajnából. De még ha ez működne is, az egésznek van egy nagy buktatója. A Német Ásványi Erőforrás Ügynökség (Dera) friss tanulmánya megmutatja, hogy miért fog még sokáig fennállni a Kínától való függőség.

A gazdasági korlátok fékezik az új projekteket

Kína uralja a ritkaföldfémek piacát mind a bányászat, mind a feldolgozás tekintetében. A tanulmány szerint Kína 2023-ban a globális termelés mintegy 60%-át adja, míg a feldolgozásban való részesedése eléri a 93%-ot. Németország 5200 tonnát importált, amelynek 71%-a közvetlenül Kínából származott. Az anyagok többségét Németországban a gépjárművek és ipari üzemek kipufogógázainak csökkentésére szolgáló katalizátorokban használják. A folyamatos függőség egyik oka az alacsony világpiaci árak. „Minden olyan vállalat, amely jelenleg ritkaföldfémeket bányászik vagy dolgoz fel, gazdasági problémákról számol be” – magyarázza Harald Elsner, a tanulmány társszerzője. „Még azok is, amelyek Kínában működnek.” Ez megnehezíti a Kínán kívüli új lelőhelyekre történő beruházást, mivel a bányászat gyakran nem nyereséges. Ráadásul sok országban nincs meg a nyersanyagok bányászatához és feldolgozásához szükséges infrastruktúra.

Növekvő kereslet, de alig vannak új beszállítók

A ritkaföldfémek jelentősége a jövőben tovább fog nőni. Különösen igaz ez az elektromos autókra, a szélturbinákra és a védelmi rendszerekre, melyek egyre nagyobb mértékben igénylik majd ezeket a nyersanyagokat. Ennek ellenére „a piacon ezt még nem igazán érezni” – mondja Elsner. Az új projektek magas költségekkel és bizonytalan értékesítési piacokkal küzdenek. A helyzet különösen problematikus a nehéz ritkaföldfémek esetében, amelyek központi szerepet játszanak az amerikai védelmi iparban. Ezek szinte kizárólag Kínából származnak, és ott bányásszák vagy dolgozzák fel őket.

Remények: Grönland és Ausztrália

E függőségre való tekintettel a Nyugat alternatívák után kutat. Donald Trump amerikai elnök érdeklődést mutat Grönland iránt, amely szakértők szerint a legnagyobb nehéz ritkaföldfém-lelőhelyekkel rendelkezik. Ezeket azonban még nem bányászták ki. Egy kínai támogatású bányaprojekt a szigeten 2021-ben meghiúsult, amikor a helyi kormányzat betiltotta az uránbányászatot. Ausztrália reálisabb alternatívának tekinthető. Több vállalat is bejelentette, hogy nehéz ritkaföldfémeket kíván bányászni. A további feldolgozásra vagy közvetlenül Ausztráliában vagy Malajziában és az USA-ban kerülne sor. A mennyiségek egyelőre csekélyek, de segíthetnek csökkenteni a kínai piactól való függőséget, legalábbis bizonyos területeken.

Nincs gyors megoldás a láthatáron

A nemzetközi erőfeszítések ellenére a ritkaföldfémek tekintetében a világ függősége Kínától a belátható jövőben is fennmarad. Az alacsony árak, az infrastruktúra hiánya és a gazdasági kockázatok fékezik az új projekteket. Az olyan országok, mint Ausztrália, a jövőben segíthetnek Kína piaci dominanciájának csökkentésében, de alapvető fordulat nem predesztinálható.

Forrás: https://www.ingenieur.de/wirtschaft/seltene-erden-warum-der-westen-kaum-alternativen-zu-china-hat/