Megérkeztek az Európai Űrügynökség Euclid missziójának első tudományos eredményei, köztük öt új kép az univerzumról; a felvételek segítenek megérteni, hogyan változik körülöttünk a világegyetem – közölte a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont május 23-án.

Az első publikációk a küldetés tudományos programját, műszereit és szimulációs módszereit írják le. Öt közülük kulcsfontosságú referencia lesz a misszióban és azon túl is, míg a másik tíz az Early Release Observations (ERO, korai megfigyelési program) adataival végzett kutatásokat mutatja be. Az univerzumról készült öt új kép eddig soha nem látott részletességgel mutatja be az űrtávcső képességét a kozmosz titkainak feltárására, és lehetővé teszi a tudósok számára, hogy elsodródott bolygókat kutassanak, vagy épp galaxisképek apró torzulásait használják a sötét anyag tanulmányozására, valamint a világegyetem fejlődésének vizsgálatára. A tájékoztató idézi Valeria Pettorinot, az ESA Euclid projekt tudósát, aki szerint ezek az első adatok fontos mérföldkőnek számítanak. „A képek és a hozzájuk kapcsolódó tudományos eredmények lenyűgözően sokfélék a megfigyelt objektumok és távolságok tekintetében. Számos tudományos alkalmazást tartalmaznak, és mégis csupán 24 órányi megfigyelés adataiból származnak. Ez még mindig csak egy ízelítő abból, hogy mire képes a Euclid” – hangsúlyozta a tudós.

Az ERO (Early Release Observations) korai megfigyelési program 17 csillagászati objektumot célzott meg, a közeli gáz- és porfelhőktől a távoli galaxishalmazokig, betekintést nyújtva a Euclid fő kozmológiai felmérésébe. Az első tudományos eredmények közé tartoznak többek között a szabadon sodródó bolygójelöltek, újonnan azonosított extragalaktikus csillaghalmazok, új kis tömegű törpegalaxisok egy közeli galaxishalmazban és nagyon távoli fényes galaxisok felfedezése, amelyek az univerzum első milliárd évében láthatók.

Hakim Atek, a párizsi Asztrofizikai Intézet kutatója szerint a széles spektrális lefedettség, amely a látható fénytől a közeli infravörös hullámhosszakig terjed, valamint az egyedülállóan széles látómező lehetővé teszik a legfényesebb és legnagyobb tömegű galaxisok felfedezését a korai univerzumban.

Az Euclid űrtávcső mindössze egy nap alatt készítette el ezt a korai katalógust, látható fényben több mint 11 millió objektumot, infravörös fényben pedig további 5 milliót feltárva. A tájékoztató szerint ez a katalógus jelentős új tudományos eredményekhez vezetett, mivel az Euclid által készített képek legalább négyszer élesebbek, mint amilyeneket a földi teleszkópok készítenek. Nagy égrészeket fednek le páratlan mélységben, messzire tekintve a távoli univerzumba mind látható, mind infravörös fényben – olvasható a tájékoztatóban.

Az Európai Űrügynökséggel (European Space Agency) együttműködve a Euclid konzorcium csaknem 20 ország részvételével tervezte, építette és működteti a sok szempontból egyedülálló Euclid űrtávcsövet. A misszió hat éven keresztül térképezi fel az extragalaktikus égboltot, egyedi adatokat szolgáltatva, amelyek új betekintést nyújthatnak a rejtélyes sötét anyag és a sötét energia tulajdonságaiba. Az űrtávcsövet 2023. július 1-jén indították el, és 2024. február 14-én kezdte meg a felméréseket. A közlemény kitér arra is, hogy az Euclid konzorcium következő adatközlése már a tényleges kozmológiai felmérésére fókuszál. Az első ilyen kisebb adatközlés 2025 márciusára várható, míg egy szélesebb adatközlés 2026 júniusára van ütemezve, és összesen legalább öt további adatközlés várható 2031 előtt, ami névlegesen a Euclid égbolt-felmérésének végét jelzi majd.

Jelenleg a Euclid konzorcium több mint 2600 tagot számlál, köztük több mint 1000 kutatót 15 európai ország 300 kutatóintézetéből, valamint többeket Kanadából, Japánból és az Egyesült Államokból, akik különböző területeken dolgoznak az asztrofizika, kozmológia, és mérnöki feladatok területén. Magyarországról a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) kutatói idén csatlakoztak a konzorciumhoz. Munkájuk szerves részét képezi a szimulált galaxis katalógusok analízise és a korai adatok tesztelése. Emellett az együttműködés tudománykommunikációs programjában is vezető szerepet töltenek be az intézet munkatársai, a Svábhegyi Csillagvizsgáló kommunikációs csapatának tapasztalataira és tudására építve. (MTI, kép: ESA)