4° C
Ma 2026. november 17., kedd, Hortenzia és Gergő napja van.
4° C
Ma 2026. november 17., kedd, Hortenzia és Gergő napja van.
Főoldal 5 egyetemes 5 A szupernóvák körüli porképződés folyamatát vizsgálták az SZTE kutatói

A szupernóvák körüli porképződés folyamatát vizsgálták az SZTE kutatói

okt 22, 2023 | egyetemes

A csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták a James Webb-űrtávcső segítségével a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.

 

A közlemény szerint a csillagközi tér telis-tele van kisebb-nagyobb porszemcsékkel, amelyek jelenlegi tudásunk szerint kulcsfontosságú szerepet töltenek be a kozmikus körforgásban. Jelenlegi ismereteink alapján magát a Földet is ilyen, kezdetben apró porszemcsék összeállása indította el a bolygóvá válás útján. Jelentősége és nagy mennyisége ellenére ugyanakkor a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A nagytömegű csillagok fejlődését lezáró magösszeomlásos szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik, amire a robbanást követő években, évtizedekben észlelhető, intenzív infravörös sugárzás detektálása szolgálhat közvetlen bizonyítékként. Az elmúlt bő egy évtizedben az SZTE Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével aktívan részt vettek a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában. A kutatót és korábbi doktorandusz hallgatóját, Zsíros Szannát meghívták egy nemzetközi kutatócsoportba, amely 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James Webb-űrtávcső első tudományos ciklusában történő mérési lehetőségekre. A közelmúltban megszülettek a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepével kapcsolatos első, a Webb-űrtávcsőhöz köthető eredmények is, amelyeket a szegedi kutatókat is tömörítő, nemzetközi csoport folyóiratcikkekben – köztük a rangos MNRAS folyóiratban – és konferenciákon ismertetett. Kettő közeli – mintegy 25 millió fényévre lévő – „tűzijáték-galaxisnak” is nevezett NGC 6946-ban vizsgált szupernóva esetén a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során ledobott anyagban keletkezett.

A szakemberek egy másik közeli SN 1980K jelzésű szupernóvát is megfigyeltek, amely fejlődési szakaszából adódóan ígéretes jelöltként szolgál a fiatal szupernóvák és az idős maradványok közötti átmeneti szakasz vizsgálatára, valamint nagyszerű lehetőséget kínál a robbanás közvetlen környezetének a beható vizsgálatára is. A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben. További bizakodásra ad okot, hogy az első ciklus szegedi közreműködéssel elnyert programjaiból számos további adat várható még a következő hónapokban, másrészt vannak további (főleg közeli galaxisokat felmérő) programok során született, szabadon elérhető mérések is. Emellett pedig a szegedi kutatók közreműködésével további két program támogatást kapott a Webb-űrtávcső következő, második mérési ciklusában, s ezek is segíthetnek majd közelebb kerülni a magösszeomlásos szupernóvák körüli porképződést övező kérdések megválaszolásához. (MTI)

0 hozzászólás

praxis

Közelebb került az M1-es metró felújítása és meghosszabbítása

Mérföldkőhöz érkezett az M1-es metró felújításának és meghosszabbításának előkészítése: a BKK elindította a projekt tervezésére vonatkozó közbeszerzési eljárást. A tervezés célja, hogy a világörökségi kisföldalatti teljeskörűen megújuljon, minden állomása...

praxis

Hogyan építsünk hosszú élettartamú fakilátót?

Az egészségesebb életmód iránti igény, a szabadban végzett mozgás és a természet felfedezésének népszerűsége együtt járt azzal, hogy elsősorban az erdőkben rekreációs, sport- és turisztikai létesítmények jelentek meg. Ezek közé tartoznak a fakilátók is. Többnyire...

digitális mérnök újság

Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)