2023 első félévében a magyarországi ajánlatkérők összesen 3478 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, melyek összértéke 1304,3 milliárd forintot tett ki – derül ki a Közbeszerzési Hatóság friss gyorsjelentéséből. Az előző év azonos időszakához képest a közbeszerzési piac mérete csökkent: az eljárások darabszámát tekintve mintegy 11%-kal, míg az összérték vonatkozásában több mint 50%-kal. A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt azoknak a közbeszerzéseknek az aránya, melyekben megjelennek a fenntarthatósági szempontok.

A Közbeszerzési Hatóság közzétette idei féléves gyorsjelentését, melyben a közbeszerzési piacra vonatkozó legfontosabb számadatokat és trendeket mutatja be a szervezet. „Jelentős átrendeződés figyelhető meg a hazai közbeszerzési piacon az idei év első felében, elsősorban az építési beruházások értékének jelentős visszaesése miatt. Ezzel párhuzamosan azonban több pozitív trendet is megfigyelhetünk, hiszen a korábbiakhoz képest még inkább élénkült a verseny, valamint az ajánlatkérők egyre tudatosabbak a fenntarthatósági szempontok alkalmazása terén. Mindkét tendencia előremutató, hiszen ezek a folyamatok költséghatékonyabb, a jövő kihívásaira is felkészült közbeszerzési piac irányába mutatnak” – hívta fel a figyelmet dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke.

Az összesített adatok alapján az idei év első hat hónapjában a hazai ajánlatkérők összesen 3478 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek összértéke elérte a 1304,3 milliárd forintot. A tavalyi első félévhez képest idén eddig – főként az eljárások összértékét tekintve – csökkenés figyelhető meg (3918 db eljárás mellett 2824 milliárd forintos összérték 2022 első félévében); 2021 azonos időszakával összevetve azonban hasonló adatokat láthatunk mind az eljárások darabszámát, mind az összértékét tekintve (3781 db eljárás mellett 1630 milliárd forintos összérték 2021. január-június között).

2023 első félévében a közbeszerzések darabszámát tekintve az egyes beszerzési tárgyak közel azonos arányban oszlottak meg: építési beruházások 34,3%, árubeszerzések 35,6%, és szolgáltatás-megrendelések 30,1%. A közbeszerzési eljárások értékét tekintve is ugyanez mondható el: az építési beruházások (31,5%), az árubeszerzések (34,2%) és a szolgáltatás-megrendelések (34,3%) aránya is hasonló. Az építési beruházások közbeszerzéseinek darabszáma a tavalyi év azonos időszakához képest enyhén csökkent, viszont értékük jelentősen visszaesett.

A Közbeszerzési Hatóság több fontos mutatót is közzétesz jelentéseiben, melyek a közbeszerzések terén megvalósuló verseny intenzitását jellemzik. Az egyik ilyen mérőszám az egyajánlatos közbeszerzések alakulása. A szervezet ezt a mutatót két módszer alapján is vizsgálja: egyrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a teljes közbeszerzési eljárásokat, másrészt pedig – ahogyan az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytábláján is megjelenik – az egyes szerződéseket veszi alapul.

Az eljárás alapú mérés szerint 2023 első félévében az alacsony értékű közbeszerzéseket magába foglaló nemzeti eljárásrend esetén a tavalyi év azonos időszakához képest az egyajánlatos eljárások számának és értékének aránya is mérséklődött, az uniós eljárásrendet vizsgálva pedig az látható, hogy a számarányuk az előző két év azonos időszakához képest csökkenést mutatott.

Az Európai Bizottság által közzétett Belső Piaci Eredménytábla módszertana alapján az egyajánlatos szerződések számának aránya az uniós eljárásrendben a 2023 első félévében 35,2%-ra csökkent.  A nemzeti eljárásrendben hasonló tendencia figyelhető meg, mint eljárásalapon, mivel az előző év azonos időszakához képest már csökkenés volt látható mind a számarány, mind pedig az értékarány tekintetében. A közbeszerzési eljárások során megvalósuló verseny fokozódását jelzi, hogy az első félévben átlagosan közel 8 (7,9) pályázó szállt versenybe egy-egy tenderért, míg a megelőző két év azonos időszakában ez a mutató 6,2 (2022), illetve 7,1 (2021) volt.

A Közbeszerzési Hatóság kiemelt céljának tekinti a fenntarthatósági, így a környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesülésének elősegítését is a magyarországi közbeszerzések terén. Az idei első féléves adatok nagyon biztató tendenciát mutatnak a nemzeti eljárásrendet vizsgálva, hiszen a zöld szempontokat tartalmazó eljárások számának és értékének aránya is mintegy 50%-kal nőtt (16,1, illetve 14,5%-ra), az előző két év azonos időszakával összehasonlítva. A szociális szempontokat tartalmazó közbeszerzések aránya pedig szintén markáns növekedést mutat.