Az északi-tengeri csúcstalálkozón részt vevők közös céljának nevezte Alexander De Croo belga miniszterelnök a szélenergia-termelési kapacitás növelését a jelenlegi, mintegy 30 gigawattról (GW) 2030-ra 120 gigawattra, 2050-re pedig legalább 300 gigawattra az északi-tengeri szélenergia felhasználásával.

Alexander De Croo, Dánia, Németország, Franciaország, Írország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és az Egyesült Királyság vezetőinek és energiaügyi minisztereinek részvételével a belgiumi Oostendében zajló csúcstalálkozóra érkezve hétfőn közölte, a megbeszélés középpontjában a biztonság áll, mivel az északi-tengeri infrastruktúrát, például a szélturbinákat és más létesítményeket a kémkedés és a szabotázsakciók is veszélyeztetik. Olaf Scholz német kancellár közölte, a közeljövőben az Északi-tenger az energiatermelés szempontjából a jelenleg ismerthez képest még fontosabb hellyé válik. A hidrogén felhasználása mellett a tengeri szél révén sok energiát lehet előállítani és továbbítani, ami egy nagy, országhatárokon átnyúló hálózat létrehozása által biztosítható – tette hozzá a német kancellár.

Xavier Bettel luxemburgi kormányfő közölte, országának nincsen tengerpartja, de az ilyen projektek finanszírozásához pénz kell. „Azért vagyok itt, hogy pénzt hozzak, és cserébe energiát szerezzek” – fogalmazott. Emmanuel Macron francia elnök közölte, a sekély Északi-tengeren a szélturbinák „nagy számban telepíthetők” a parttól nem túl messze. Átlagos szélviszonyok mellett is lehetővé teszik a zöld energia előállítását „különösen versenyképes” költségeken – mondta. Franciaország 2050-ig 40 gigawattnyi, tengeri szélenergia előállítására alkalmas szélerőmű üzembehelyezését tűzi ki célul a partvonalai mentén – tájékoztatott. „Ha 2050-re sikereket akarjuk elérni az energiaátmenetet területén, valamint meg akarjuk valósítani a szén-dioxid-semlegességet, akkor három pillérre van szükségünk: józan energiapolitikára, a megújuló energiaforrások alkalmazására, valamint a nukleáris energiára” – tette hozzá a francia elnök.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót követő sajtótájékoztatón közölte, meg kell erősíteni a tenger alatti infrastruktúra védelmét. „Létfontosságú infrastruktúráink fenyegetésnek vannak kitéve” – fogalmazott a bizottsági elnök, majd hozzátette: az EU a NATO-val együtt terhelési tesztprogramon dolgozik, hogy felkészüljön a legrosszabb forgatókönyvre. Közölte továbbá, hogy az EU és a NATO közös munkacsoportot is indított a kulcsfontosságú ágazatokat, köztük az energiát érintő lehetséges veszélyek kivizsgálására. Ennek eredményét az uniós bizottság a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács júliusi ülésén fogja bemutatni – közölte.

Elmondta továbbá, az EU előrelépett a megújuló hidrogénnel kapcsolatos törekvések megvalósítása terén. „A zöld hidrogén” gyökeres változást hozhat Európa, iparaink és gazdaságunk számára. Az északi-tengeri régió pedig hatalmas mennyiségű zöld hidrogén előállítására képes” – fogalmazott. Az Európai Bizottság gondoskodni fog arról, hogy a létrehozni tervezett hidrogénbank ez év végére működőképes legyen, és általa teljes körű európai hidrogénpiac jöjjön létre – emelte ki. „Felgyorsítjuk az energetikai átállást, megerősítjük technológiai vezető szerepünket, és európaiak millióit látjuk el kibocsátásmentes energiával” – tette hozzá az uniós bizottság elnöke.

Olaf Scholz német kancellár a zárósajtótájékoztatón kijelentette: a tengeri szélenergiában nagyon nagy lehetőségek rejlenek. A megújuló energiák infrastrukturális bővítésének azonban gyorsabban kell haladnia, ehhez pedig könnyíteni kell az engedélyezési eljárásokon, és fokozni a hálózatépítést – mondta. „Az energiavezetékek jelentik Európa mentőövét” – fogalmazott. Németország 2045-re klímasemleges országgá kíván válni – közölte a német kancellár. (MTI)