7° C
Ma 2026. november 21., szombat, Olivér napja van.
7° C
Ma 2026. november 21., szombat, Olivér napja van.
Főoldal 5 kitekintő 5 Mesterséges intelligenciával fejlesztik a katasztrófavédelmi döntéshozatalt

Mesterséges intelligenciával fejlesztik a katasztrófavédelmi döntéshozatalt

nov 21, 2026 | kitekintő

Szélsőséges időjárási események, áramkimaradások vagy súlyos vészhelyzetek esetén minden másodperc számít: a hatóságoknak és az önkormányzatoknak a lehető leggyorsabban kell reagálniuk. A megalapozott döntésekhez azonban pontos, naprakész helyzetképre van szükség. A Fraunhofer kutatói ezért ipari és tudományos partnereikkel olyan mesterséges intelligencián alapuló katasztrófavédelmi platformot fejlesztenek, amely különböző adatforrások információit egyesítve segíti a veszélyhelyzetek korai felismerését, a döntéshozatalt és a beavatkozó szervezetek együttműködését.

 

A szélsőséges időjárási jelenségek, a tűzesetek és a kritikus infrastruktúrák meghibásodásai olyan válsághelyzeteket idézhetnek elő, amelyek összetett kihívások elé állítják az önkormányzatokat és a hatóságokat. A döntésekhez szükséges információk gyakran különböző rendszerekben, egymástól elszigetelten állnak rendelkezésre, ezért nehéz belőlük egységes, aktuális helyzetképet kialakítani.

Erre a problémára kínálhat megoldást a regionális polgári védelem számára fejlesztett, mesterséges intelligenciával támogatott digitális irányítópult. A rendszeren a Fraunhofer Nagysebességű Dinamikai Intézetének (Fraunhofer Institute for High-Speed Dynamics, Ernst-Mach-Institut, EMI) kutatói dolgoznak a RegioGuard-PRO projekt keretében, ipari és kutatóintézeti partnerekkel együttműködve.

A projekt két korábbi, a Német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrügyi Minisztérium (BMFTR) által finanszírozott kutatás eredményeire épül. Az AKRIMA a logisztikai folyamatok mesterséges intelligenciával támogatott válsághelyzeti felügyeletére összpontosított, míg a HERAKLION az önkormányzati reziliencia – vagyis a válsághelyzetekkel szembeni ellenálló és helyreállítási képesség – elemzéséhez szükséges adatteret hozott létre. Az ezekből származó eredményeket egy gyakorlati alkalmazásra szánt, digitális és továbbfejleszthető polgári védelmi platform kialakításához használják fel.

A rendszer célja, hogy az önkormányzatok és más közintézmények válsághelyzetekben gyorsan és megfelelően reagálhassanak a veszélyekre, miközben időben felismerhetik a kritikus infrastruktúrákban kialakuló, egymást erősítő vagy tovagyűrűző meghibásodásokat is.

 

Mesterséges intelligencia és térinformatikai adatok a veszélyek korai felismerésére

„Az önkormányzatok válsághelyzetek és katasztrófák idején gyakran hatalmas mennyiségű adathoz férnek hozzá, ezek azonban különböző forrásokban találhatók, és nincsenek összekapcsolva egymással” – magyarázta Kai Fischer, a Fraunhofer EMI kutatója. „Digitális platformunk különböző forrásokból származó nagy adathalmazokat egyesít és elemez. Ez lehetővé teszi a potenciális veszélyek korai felismerését, valamint a megfelelő intézkedések gyorsabb és hatékonyabb elindítását.”

A rendszer egyik alkalmazási területe az árvízi veszélyeztetettség elemzése. A hagyományos módszerekkel szemben az árvízveszély-térképeket nem szükséges teljes egészében manuálisan kiértékelni. A platform automatikusan meghatározhatja, hogy mely épületek vagy kritikus infrastruktúrák helyezkednek el az elöntéssel fenyegetett területeken, azonosíthatja a létfontosságú létesítményeket, és megmutathatja, mely térségek szakadhatnak el a külvilágtól.

A beavatkozó szervezetek munkatársai természetes nyelven megfogalmazott kérdésekkel is lekérdezhetik a szükséges információkat a rendszerbe integrált mesterségesintelligencia-modell segítségével. „A mesterségesintelligencia-modell a chatbotokhoz hasonlóan működik, és hozzáférést biztosít a felhasználók számára az adatelemzéseink eredményeihez” – ismertette Fischer. A fejlesztés célja, hogy valamennyi adatot és elemzési eredményt egyetlen platformon egyesítsenek, létrehozva ezzel egy valós idejű figyelmeztető rendszert. A kutatók tervei szerint két éven belül elkészülhet a használatra kész demonstrációs rendszer.

 

A települések ellenálló képessége is számszerűsíthető

Az átfogó elemzés érdekében a kutatók számos adatforrást integrálnak a platformba. Ezek között társadalmi, infrastrukturális, közlekedési, népességi, környezeti, épületállományra, vagyonelemekre és időjárásra vonatkozó adatok egyaránt szerepelnek. Az információk összekapcsolásával egységes helyzetkép alakítható ki, amelyből megállapítható például az árvízi elöntés kiterjedése, az érintett épületek köre, valamint az, hogy a tűzoltóállomások megközelíthetők-e.

A kutatók statisztikai és sztochasztikus módszerekkel vizsgálják a szélsőséges időjárási események okait és következményeit. Az elemzések eredményei felhasználhatók az önkormányzati katasztrófakockázat-kezelés teljesítménymutatóinak meghatározására, valamint a települések rezilienciájának számszerűsítésére. A vizsgálatok olyan tényezőket vesznek figyelembe, mint a kritikus infrastruktúrák rendelkezésre állása és használhatósága, illetve a várható károk lehetséges mértéke.

Az adatok összesítése és elemzése révén a platform nemcsak a katasztrófa bekövetkezésekor, hanem az eseményt megelőző és az azt követő időszakban is támogatja a döntéshozatalt. Ez lehetővé teszi a reziliencia egyes szakaszainak pontos jellemzését, beleértve a felkészülést, a megelőzést, a védelmet, a reagálást és az újjáépítést. A módszertan hozzájárulhat a potenciális sérülékenységek feltárásához, és erősítheti az önkormányzatok katasztrófakezelési képességét.

 

„Mi lenne, ha?” – forgatókönyvek a hatékonyabb felkészülésért

A RegioGuard-PRO az erőforrás- és folyamattervezést a rezilienciaelemzésekkel kapcsolja össze annak érdekében, hogy elősegítse a riasztási és beavatkozási tervek kidolgozását, valamint optimalizálását. A mesterséges intelligenciával támogatott „mi lenne, ha?” típusú forgatókönyvek lehetővé teszik a lehetséges intézkedések következményeinek értékelését és az eredmények beépítését a helyzetértékelésbe. Az egyik vizsgált alkalmazási esetben a projektpartnerek egy százéves visszatérési idejű árvízi esemény hatásait elemzik. Ehhez a Német Szövetségi Hidrológiai Intézet árvízveszély-térképeit az OpenRouteService és az OpenStreetMap úthálózati adataival kapcsolják össze. Felhasználják továbbá a Német Szövetségi Térképészeti és Geodéziai Hivatal adatait is, többek között a fontosabb létesítményekről, a tűzoltóságok elhelyezkedéséről, valamint a digitális épületmodellekről, a tájmodellekről és a területhasználati modellekről.

„A »mi lenne, ha?« elemzés feltárja az adott település sérülékenységeit, kiszámítja a várható vízmennyiségeket és számos további paramétert. Ez lehetővé teszi, hogy a hatóságok a jövőbeni szélsőséges időjárási figyelmeztetésekre célzott megelőző intézkedésekkel reagáljanak” – magyarázta Fischer. Az ilyen szimulációk különösen fontosak lehetnek a kritikus infrastruktúrák védelmében, hiszen egyetlen közlekedési kapcsolat vagy létfontosságú létesítmény kiesése további szolgáltatások működését is veszélyeztetheti.

 

Valós működési körülmények között tesztelik a rendszert

A mesterséges intelligenciával támogatott polgári védelmi platform tesztelésére Trier, Mainz és Wildau városában demonstrációs központokat hoznak létre. Ezekben a létesítményekben a digitális irányítópultot valósághű működési körülmények között vizsgálják, azzal a céllal, hogy a technológia később más régiókban is alkalmazható legyen. A demonstrációs helyszínek egyúttal tudásmegosztó központként is működnek majd, ahol a fejlesztés során szerzett tapasztalatokat és eredményeket más önkormányzatok, valamint polgári védelmi szervezetek számára is hozzáférhetővé teszik.

A kutatók a Lörrach járással folytatott együttműködésben további, szélsőséges időjárási eseményekhez kapcsolódó alkalmazási lehetőségeket is vizsgálnak. Ezek közé tartozik például annak meghatározása, hogy hőhullámok idején hol találhatnak az emberek hűsölésre alkalmas helyeket vagy menedéket, illetve milyen útvonalakon közelíthetik meg ezeket a helyszíneket. A fejlesztés hosszabb távú célja egy olyan egységes, adatalapú döntéstámogató rendszer kialakítása, amely segíti az önkormányzatokat a veszélyhelyzetekre való felkészülésben, a gyors reagálásban és a katasztrófákat követő helyreállításban.

 

A RegioGuard-PRO projekt főbb adatai

Finanszírozó: Német Szövetségi Kutatási, Technológiai és Űrügyi Minisztérium (BMFTR)

Kutatási program: Research for Civil Security (Sifo.de)

Támogatási konstrukció: Praxisleuchttürme der zivilen Sicherheit – a polgári biztonság gyakorlati mintaprojektjeit támogató program

Projektidőszak: 2026. március – 2028. március

Projektpartnerek:

fuseki GmbH – projektvezetés és koordináció

Fraunhofer EMI

Technical University of Applied Sciences Wildau

Freiburgi Egyetem

Német Mesterségesintelligencia-kutató Központ (DFKI)

Német Vöröskereszt, Rajna-vidék–Pfalz tartományi szervezet

Trier városa

 

Forrás: An AI-Driven Platform to Better Protect the Public

Kép: Fraunhofer EMI

0 hozzászólás

Egy hozzászólás elküldése

egyetemes

Zsinórban harmadszor a BME a legjobb magyar egyetem

Megjelent a HVG felsőoktatási toplistája. A Műegyetem célja, hogy a következő 5 évben a nemzetközi rangsorokban is nagyot lépjen előre.   2024 és 2025 után idén is a BME áll a HVG egyetemi toplistájának élén – derül ki a lap Diploma 2027 című kiadványából. A...

digitális mérnök újság

Keresés

Melyik kategórián belül szeretne keresni?(Kötelező)