Az 1956-os forradalomra és az azt elindító műegyetemi eseményekre emlékeztek a BME-n a történelmi események 70. évfordulóján. Az október 22-i ünnepségen megjelent a miniszterelnök is, és beszédet mondott Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke.

„1956 októberében a Műegyetem közösségként működött. Hallgatók és oktatók együtt gondolkodtak, együtt vitatkoztak, és közösen vállaltak felelősséget. 1956 a műegyetemi identitás része. Elődeinktől nemcsak egy egyetemet kaptunk, hanem szemléletet is: kiváló mérnöki munkára törekszünk, de tudjuk, hogy ehhez szabadság kell, közösség és felelősség. Ez az egyetem lényege ma is: olyan helynek kell lennünk, ahol szabad kérdezni, ahol a vitának értelme és értéke van, és ahol mindenki a közösség részének érezheti magát”  – mondta Charaf Hassan, a BME rektora az ’56-os forradalom tiszteletére tartott október 22-ei egyetemi megemlékezésen. A rektor felidézte, hogy 70 évvel korábban ezen a helyen és ezen a napon gyűltek össze a műegyetemi hallgatók, hogy megfogalmazzák a diákok legfontosabb követeléseit, és másnap innen indult az a néma menet, amelyből estére forradalom lett. „Hetven éve a fiatalok és kevésbé fiatalok a Műegyetem aulájában tartott nagygyűlésen az ország sorsáról és jövőjéről gondolkodtak, és fogalmazták cselekvésre ösztönző pontokba. Nem hősnek készültek, de megérezték a pillanatot” – mondta Charaf Hassan. Hozzátette, a BME méltán viseli a nemzet műszaki egyeteme címet, amely egyszerre megtiszteltetés és felelősség. „Büszkék vagyunk arra, hogy az itt felhalmozott mérnöki tudás az elmúlt évek legfontosabb nemzeti ügyeiben is meghatározó szerepet vállalt, legyen szó az aszály okozta vízgazdálkodási feladatokról, az energetikai átállásról, az ellátásbiztonság erősítéséről vagy a paksi fejlesztésekről. A BME készen áll arra, hogy tudásával és szakembereivel támogassa azokat a nemzeti ügyeket, amelyek meghatározzák Magyarország versenyképességét, biztonságát és fenntartható jövőjét.”

Az ünnepségen ott volt Magyar Péter miniszterelnök, Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, Horváth László Ferenc, a BME volt oktatója, a Szabadságharcosokért Közalapítvány kurátora, Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója és a BME több tucat olyan egykori hallgatója, aki a forradalom idején volt egyetemista.

Charaf Hassan a beszéde után Wagner Ernőtől, a Magyar Mérnöki Kamara elnökétől átvette a szervezet ajándékát, a bostoni Liberty Square-en álló ’56-os emlékmű kicsinyített másolatát. Hollósy György alkotását a forradalom 30. évfordulóján avatták fel. „A szobor, melynek talapzatán az áll: »azok emlékére, akik soha nem adták meg magukat«, most jelképesen hazatér a forradalom bölcsőjébe” – mondta Wagner Ernő. Az MMK elnöke megemlítette, hogy pozíciójában egyik elődje éppen egy 1956-os diák volt: Hajtó Ödön, a kamara alapító elnöke, aki azóta is sokat tesz a forradalom emlékének ápolásáért. „Ha gond van, a mérnökökre mindig lehet támaszkodni, az idén Pakson is megmutatták, hogy a szaktudásunkra számíthatunk. De nemcsak a baj elhárításában, hanem az ország jövőjének alakításában is szerepet kell kapniuk, jobb megelőzni a bajt” – tette hozzá.

Wagner Ernő köszöntő beszéde: https://www.youtube.com/watch?v=jTcvBQzV67E

Tarr Zoltán miniszter azt emelte ki ’56 örökségéből, hogy akkor „az emberek megszólították és meghallották egymást, ráébredtek, hogy nincsenek egyedül: visszatért a diktatúra által elrabolt bizalom”. A diktatúrák egyik célja ugyanis az, hogy az emberek ne bízzanak egymásban, kétszer is meggondolják, kinek, mit mondanak.

A beszédek után Charaf Hassan, Magyar Péter, Tarr Zoltán, Szalai Adrián, Csáky Csongor, Horváth László Ferenc, valamint Török Csongor, az Egyetemi Hallgatói Képviselet elnöke és Agócs Norbert, az Egyetemi Doktorandusz Képviselet elnöke megkoszorúzták a BME ’56-os mártírjainak emléktábláját.

A rektor, a miniszterelnök, Tarr Zoltán, Csáky Csongor, Szalai Adrián, valamint Móczár Gábor a kampusz Műegyetem rakpart felőli kerítésénél lévő ’56-os emlékműnél is koszorút helyeztek el. Utána elindult a Rákóczi Szövetség által minden évben megszervezett fáklyás felvonulás az egykori diáktüntetés útvonalán, a Bem-szoborhoz.