A Fővárosi Törvényszék közigazgatási kollégiuma a Magyar Mérnöki Kamarának adott igazat egy közbeszerzési jogvitában. A döntés szerint az MMK szakmai kamaraként jogosult fellépni az olyan közbeszerzési felhívásokkal szemben, amelyek a mérnököket vagy mérnökvállalkozásokat érintik. A bíróság a konkrét ügyben azt is kimondta, hogy az ajánlati felhívásban alkalmassági követelményként rögzített szakmai jogosultság szükségtelen követelmény volt. A bíróság mindezekre tekintettel a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát megsemmisítette, és a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte.

A Magyar Mérnöki Kamara egy önkormányzat építési beruházásra kiírt közbeszerzési eljárása miatt kezdeményezett előzetes vitarendezést. Az MMK álláspontja szerint a pályázati felhívás több olyan szakmai feltételt tartalmazott, amely indokolatlanul szűkíthette a versenyt. A vita egyik központi kérdése az volt, hogy a beruházás megvalósításához szükséges-e külön mélyépítési felelős műszaki vezetői szakember bevonása a vízgazdálkodási építmények (MV-VZ) jogosultságú szakember mellett. A kamara szerint az MV-VZ jogosultság a pályázati kiírásban adott feladatok ellátásához elegendő, ezért egy további szakember kötelező bevonása szükségtelen terhet róhat az ajánlattevő mérnökvállalkozásokra. Az MMK emellett más előírásokat is kifogásolt, többek között az indokolatlanul részletes organizációs tervet és a közműkiváltással kapcsolatos követelményeket.

Az ajánlatkérő ugyanakkor vitatta azt is, hogy a Magyar Mérnöki Kamara egyáltalán jogosult-e fellépni az ügyben, arra hivatkozva, hogy a kamarának nincs közvetlen érdekeltsége a közbeszerzési eljárásban. Az ügy a Közbeszerzési Döntőbizottság elé került. A testület elismerte az MMK ügyfélképességét, a vitatott szakmai követelmények ügyében azonban nem kamarának adott igazat. a. Álláspontja szerint a pályázati felhívásban opcionálisan szereplő két híd miatt indokolt volt a mélyépítési területen képzett felelős műszaki vezető, mint alkalmassági követelmény előírása.

A Magyar Mérnöki Kamara bíróságon támadta meg a döntést.

A Fővárosi Törvényszék 2026. szeptember 29. napján kihirdetett döntésben az MMK álláspontját fogadta el. Kimondta, hogy a mélyépítés területén jogosultsággal rendelkező szakember előírása szükségtelen volt, mivel az érintett tevékenység MV-VZ jogosultsággal is elvégezhető, akár 25 tonna teherbírású kishidak esetében is.

A döntés ennél szélesebb jelentőségű kérdést is érintett. A bíróság megerősítette a Magyar Mérnöki Kamara ügyfélképességét: szakmai kamaraként jogosult jogorvoslattal élni olyan közbeszerzési felhívások, ajánlatkérések esetében, amelyek tárgya összefügg a kamara szakmai területével, és amelyek mérnököket vagy mérnökvállalkozásokat érintenek.

Wagner Ernő, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke szerint a döntés azért is jelentős, mert a Fővárosi Törvényszék nem fogadta el azt az érvelést, amely szerint építési beruházások esetében kizárólag a gazdasági kamara kezdeményezhet ilyen eljárást. A bíróság álláspontja szerint az MMK jogosult fellépni akkor is, ha a kifogásolt közbeszerzési feltételek mérnökvállalkozások vagy mérnöki tevékenységet végző szakemberek érdekeit érintik. A Kbt. ezen rendelkezését nem lehet megszorítóan értelmezni. A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A szeptember 29-i tárgyaláson az MMK fellépési jogosultságáról szóló vitában az ellenérdekű fél jogi képviselője azzal érvelt, hogy ilyen alapon akár az orvosi vagy más egészségügyi szakmai kamarák is beavatkozhatnának egy építési beruházás közbeszerzési eljárásába, hiszen az építkezéseken például munkavédelmi sisakot és kesztyűt is használnak. – Arra hívtam fel az ellenérdekű képviselő figyelmét, hogy ezek munkabiztonsági kérdések, a munkabiztonság pedig maga is a Magyar Mérnöki Kamarához tartozó mérnöki szakterület. Ugyanez igaz az egészségügyi-műszaki területre is – mondta dr. Rátkai Gábor ügyvéd, az MMK jogi képviselője.