A mérnöki felelősségbiztosítás jelenlegi szabályozásának problémáiról és a jelentősen megemelkedett díjakról egyeztetett szeptember 29-én az Építési és Közlekedési Minisztériumban a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara és az ÉVOSZ. Wagner Ernő, az MMK elnöke szerint a tárca érti a tervezőket sújtó problémákat, és készséget mutat a rendszer felülvizsgálatára. A minisztériumi egyeztetésen részt vett Szántó László MMK-alelnök is.

A felelősségbiztosítási szabályozásról szóló egyeztetést az MMK elnöke még az előző kormányzati ciklusban, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács ülésén kezdeményezte. A szeptember 29-i, Szemerey Samu államtitkárral folytatott megbeszélést követően Wagner Ernő elmondta: „A jelenlegi szabályozás mind a tervezőket, mind a kivitelezőket hátrányosan érinti, de különösen nehéz helyzetbe hozta a tervezőmérnököket.”

Az állami beruházások esetében korábban is alapvető követelmény volt a szakmai felelősségbiztosítás, a közbeszerzési eljárásokban ennek meglétét rendszeresen előírták. Az új szabályozás tehát nem egy korábban biztosítás nélkül működő területet rendezett, miközben lényegesen bonyolultabbá és drágábbá tette a rendszert. Wagner Ernő emlékeztetett: a korábbi gyakorlat szerint a tervezőcégek az előző évi árbevételük alapján rendelkezhettek általános felelősségbiztosítással, amely az esetek jelentős részében megfelelő fedezetet nyújtott az új tervezési munkákra is. Ha egy nagyobb volumenű megbízás esetében ez nem bizonyult elegendőnek, kiegészítő biztosítást lehetett kötni. Nem volt szükség ugyanarra a tevékenységre két, egymással párhuzamos biztosításra.

A változás pénzügyi következménye is jelentős: míg korábban nagyságrendileg ezrelékes díjtételekről beszélhettünk, az új rendszerben százalékos nagyságrendű projektbiztosítások jelentek meg, ez pedig önmagában is komoly többletterhet jelent a mérnöki vállalkozásoknak. A rendszer másik alapvető problémája, hogy a biztosítás időbeli hatálya sok esetben nincs összhangban a tervezői felelősség tényleges kockázatával. A tervek megvalósítására gyakran csak évekkel az elkészítésük után kerül sor, egy esetleges tervezési hiba pedig ennél is később válhat láthatóvá. Előfordulhat tehát, hogy mire a valódi kockázat jelentkezik, az adott biztosítás már nem nyújt fedezetet, ebből fakadóan nincs valós szolgáltatás. Ha pedig a tervező azt szeretné, hogy a biztosítás erre az időszakra is kiterjedjen, további jelentős összegeket kell fizetnie. A Magyar Mérnöki Kamarának határozottan képviselnie kell a mérnöktársadalom érdekeit a felelősségbiztosítás jelenlegi ellentmondásaival szemben. Olyan biztosítási rendszerre van szükség, amely valódi kockázatokra nyújt tényleges fedezetet, és amelynek költségei arányban állnak a biztosító által vállalt szolgáltatással.

Wagner Ernő a szeptember 29-i egyeztetés – melyen részt vett Szántó László MMK-alelnök is – fontos eredményének nevezte, hogy a minisztérium érti ezt a problémát, és készséget mutat a jelenlegi rendszer felülvizsgálatára, illetve módosítására. – Szemerey Samu államtitkárral emellett más aktuális kamarai kérdésekről is tárgyaltunk, és az egyeztető megbeszéléseket folytatjuk. Az államtitkár hangsúlyozta: kiemelten fontosnak tartja a szakmai kamarák függetlenségének megőrzését.