Technikatörténeti érdekességek, programok, műszaki- és mérnöki évfordulók 2026 szeptemberében.

25 éves UNESCO oklevél

Tihanyi Kálmán (1897-1947) mérnök-fizikus a modern televíziós (TV) rendszer alapelvére és a műszaki megoldásra vonatkozó szabadalmát 1926. 03. 20-án nyújtotta be a Magyar Királyi Szabadalmi Bírósághoz. Találmányának a „Radioskop” nevet adta. Badványában részletesen ismertette a töltésfelhalmozás, illetve töltéstárolás elvét, és az arra felépített katódsugárcsöves TV-rendszert. Elgondolásait tovább fejlesztve, két új szabadalmi leírásban foglalta össze, majd 1928-ban szabadalmazta idehaza, Németországban, Angliában, Franciaországban és az USA-ban is. A Radio Corporation of America vezetői a szabadalmak közzétételét követően megkeresték a zseniális feltalálót, üzletet kötöttek. 1931-ben megkezdték a képfelbontócső laboratóriumi kidolgozását. Az új kameracső első igazán sikeres példányai néhány hónapon belül megszülettek és ekkor dőlt el, hogy a készüléket ikonoszkóp néven fogják forgalmazni. Ennek a nagyrészt Tihanyi Kálmán szabadalmai alapján továbbfejlesztett változatai képikonoszkóp, orthikon és vidikon néven ismertek. A Budapesten száz éve benyújtott szabadalmi kérelemnek, mint példaértékű dokumentumnak van még egy fontos utóélete. Az Egyesült Nemzetek Szövetsége Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization – UNESCO) az 1972-ben elindított Világörökség program mintájára, 1997-ben elindította a Világemlékezet programot (Memory of World Programme). Az általuk gondozott listára (Memory of World Register) Magyarországról elsőként Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi kérelme került fel 2001. szeptember 4-én.

175 éve született Klimm Mihály mérnök

Budán, 1851. szeptember 4-én született Klimm Mihály (1851-1897) vízépítő mérnök. Oklevelét 1870-ben a Műegyetemen szerezte, majd 1870-1872. között Kruspér István (1818-1905) geodéziai tanszékvezetőtanár asszisztense volt. Vízépítésben való kiképzése céljából 1872 őszén állami ösztöndíjjal külföldre utazott, ahol részt vett a hamburgi kikötőépítésben, 1873-ban Százországban az Elba-szabályozási munkálatokban, 1875-78-ban német birodalmi szolgálatban a Rajna-szabályozás művében. 1878-ban a József Műegyetemen a vízépítés előadásaira külön katedrát állítottak fel, és erre augusztus 13-án helyettes tanárnak hívták meg, 1879. június 11-én pedig a vízépítészet tanárának kinevezték. Tapasztalatai folytán szaktekintély volt a folyószabályozás terén és előadásainak is állandóan ez volt fő tárgya. 1882-ben meghonosította a vízmérő gyakorlatokat és a Műegyetem vízmérő állomását is ő létesítette. 1889-1891 között műegyetemi rektor volt. Utolsó nagy munkáját a folyószabályozás terén 1888-ban a tiszai árvizek alkalmából végezte, amikor is a király a nagyérdemű működéséért királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Szakmai tanulmányai a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönyében jelentek meg.

50 éves a győri villamosmérnök-képzés

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) három felsőfokú technikumában 1962. október 1-jén kezdődött az oktatás: a budapesti Felsőfokú Gépjármű-közlekedési, a Felsőfokú Távközlési és szegedi Felsőfokú Vasútforgalmi Technikumban. A KPM szakemberigényeinek kielégítésére létesített felsőfokú technikumok összevonásával 1971-ben jött létre a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF). A cikk-szerzője 1975. szeptember 1-től még Budapesten kezdte el a vezetéknélküli távközlési tanulmányait. Egy év múlva költözött a kar Győrbe. A jelenlegi Széchenyi István Egyetem jogelődje, a KTMF korszerű, új épületében 1976. szeptember 6-án kezdődött a villamosmérnök-képzés a Távközlési és Automatizálási Intézet három szakán: biztosítóberendezés és közlekedésautomatika; vezetékes távközlés; és vezetéknélküli távközlés.

270 éve született Vay Miklós mérnök

Alsózsolcán, 1756. szeptember 6-án született vajai Vay Miklós (1756-1824) hadmérnök, műszerkészítő és feltaláló. Bécs melletti laimgrubeni hadmérnöki akadémia elvégzése után nyugat-európai tanulmányútjain ismerkedett össze jeles csillagászokkal és geodéziai műszerszerkészítőkkel. A műszerszerkesztés és az optika terén elért eredményeiért 1787-ben választotta tagjai közé a londoni Royal Society (angol Királyi Természettudományos Társaság). 1788-ban hazajött, bekapcsolódott a törökök elleni háborúba. Vitézségéért bárói rangra emelték. Korabeli posta- és úttérképeket egy postakocsira felszerelhető fordulatszámláló berendezés segítségével pontosította. 1804-től haláláig a Tisza- és Körös-vidék folyószabályozási királyi biztosa volt. Nevéhez fűződik a Körösök és a Tisza térképezési munkáinak megindítása.

140 éve született Moser Jenő mérnök

Vaskomjáton, 1886. szeptember 9-én született Moser Jenő (1886-1948) mérnök. Budapesti Műegyetemen 1909-ben kapta oklevelét. Zielinski Szilárd (1860-1924) építőmérnök, műegyetemi tanár tervezői irodájában dolgozott, ahol a margitszigeti víztorony és a Gellért Szálló kupolájának vasbetonszerkezetét tervezte. 1912-től a Pittel és Brausewetter budapesti vállalkozó cégnél főmérnök, majd igazgató lett. Számos gyárépület, csarnok, hídszerkezet statikai tervezése és építése közül kiemelkednek a dési Déryné Színház, a kecskeméti, a selypi és a csepeli gabonatárház tervezése és építésvezetése. Számos textilgyárat épített hazánkban és Romániában. A Magyar Vasbeton Szabvány-kidolgozó Bizottságnak is tagja volt.

75 éve alakult Veszprémi Vegyipari Egyetem

Veszprém legújabb kori történetében egyetemi rangú oktatási intézményt 1949 óta mondhat magáénak. Ebben az évben a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem átszervezése kapcsán létrehozott és csak mérnöki karokból álló Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Nehézvegyipari Karának telephelyéül Veszprémet választották. Bár a városban magában vegyipar nem koncentrálódott, a közvetlen környékén működő számos vállalat a döntést szakmailag mindenképpen megalapozottá tette. BME Kémiai Technológia Tanszékének adjunktusa, Polinszky Károly 1949 tavaszán kapott megbízást az új kar megszervezésére. Az egyetem első telephelyét, a mai „A” épületet a Vallás-és Közoktatásügyi Minisztérium 1949. június 16-án vette át a Pénzügyminisztériumtól. Áttervezés és az épület teljes felépítése után az első évnyitó ünnepséget 1949. szeptember 26-án 16 oktató és 107 hallgató részvételével már itt lehetett megtartani. Az első évben az oktatás (előadóterem és szemináriumi helyiségek), a tanszékek és az adminisztráció helyiségei az „A” épület földszintjén és első emeletén voltak, a második emeleten az ugyancsak Veszprémbe telepített Nehézvegyipari Kutató Intézet kapott helyet. A hallgatói létszám folyamatosan nőtt, ezért újabb és újabb épületeket kellett tervezni és építeni. Először a mai „E”, majd a „D” és 1953 őszére a „C” épület készült el. A félig kész aulát („B” épületet) a „C” épülettel összekötő szárny építése 1957-ben fejeződött be. Az aulát 1959-ben adták át, amely a végleges, mai formáját 1999-ben kapta meg. Az 1960-as évek első felében megépült a tornacsarnok, a 600 személyes kollégium és az egyetemi menza. Közel harminc évig ezekben az épületekben működött az intézmény. 1995-ben vették birtokba a volt Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) és Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet (MÁFKI) 1952-ben épült, a Wartha Vince utcában levő épületeit (mai „M” és „N” épületek). Szintén a felső kampuszon a kilencvenes évek közepén adták át a hallgatóknak az „O” épületet, majd ezt követően 2000-ben került az intézmény birtokába az első rektorról elnevezett Polinszky-terem, az auditórium maximum. Ma már történelem: hetven éve, 1951. szeptember 9-én az új kar Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) néven, Polinszky Károly vezetésével önálló egyetemmé vált. Az akkor még egyetlen karú intézményben a dékán rektori jogkört gyakorolt. A VVE később Veszprémi Egyetem néven folytatta működését, majd 2006. március 1-től az új neve: Pannon Egyetem, rövidítése: PE. A PE a Közép-és Nyugat-Dunántúli Régió meghatározó felsőoktatási intézménye. A kiváló szakmai hagyományokkal és nagy múlttal rendelkező intézmény képzési kínálata immáron csaknem minden tudományterületet lefed. Az intézmény öt karral rendelkezik, oktatási helyszíneink – Veszprémen kívül – a térség több városában, többek között Nagykanizsán, Zalaegerszegen és Kőszegen is elérhetők. Multidiszciplináris egyetemként páratlan lehetőséget biztosít a korszerű ismeretek szerzésére a bölcsészet-, a közgazdaság-, a műszaki informatikai -, a nevelés-, a társadalom- és a természet-tudományok területén, továbbá az egyetemi tananyagon túlmutató szakmai, kutatói tevékenységre is. Az intézmény tudományos súlyát az öt akkreditált doktori iskola is jelzi, az itt folyó nemzetközi ismertségű és elismertségű kutatások eredményesen szerepelnek a különböző hazai és Európai Uniós pályázatokon. Kutatóegyetemként – mint a gazdasági fejlesztés egyik kulcsszereplője – elősegíti a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat és a központi kormányzat összefogását a regionális és a határokon átívelő oktatási, kutatási és fejlesztési programokban. Célja a régió gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésében betöltött eddigi szerepünk további erősítése.

Minőségügyi Konferencia

Az ISO 9000 FÓRUM egyesület szeptember 10-11. között Balatonalmádiban rendezi a 33. Nemzeti Minőségügyi Konferenciát. Bővebb infó: www.isoforum.hu

150 éve született Boleman Géza mérnök

Selmecbányán, 1876. szeptember 15-én született Boleman Géza (1876-1961) gépészmérnök. Tanulmányait a budapesti Műegyetemen végezte 1898-ban. Ezt követően a Ganz-gyár villamos osztályára került, Bláthy Ottó, Hoór Mór és Pöschl Ede vezetése alá, majd a Műegyetemen Asbóth Emil és Bánki Donát professzorok tanársegédjeként a gépszerkesztés-tanszékén dolgozott. Közben a Fegyver és Gépgyár diesel-osztályán szerkesztési munkákat is végzett. 1904-től a selmecbányai, utóbb a soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola elektrotechnikai tanszékének tanára, később a főiskola rektora lett. 1934-től a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar fizika és elektrotechnikai tanszékének tanára. Fő műve, az Elektrotechnika 1917-ben jelent meg először. Szakmai munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, így a Zipernowsky Károly jubileumi emlékérmet is megkapta.

TÁVHŐ vándorgyűlés

Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) Hőszolgáltatási Szakosztálya szeptember 15-16. között Hajdúszoboszlón rendezi a 39. vándorgyűlését. Bővebb infó: https://tavho.clubservice-event.hu

Informatikai szakember-találkozó

Az Informatikai, távközlési és elektronikai vállalkozások szövetsége (IVSZ) szeptember 17.-én Budapesten rendezi a MENTA ’26 logójú szakkonferenciáját. Bővebb infó: www.ivsz.hu

Földmérő találkozó

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Földmérő Szakosztálya szeptember 17-20. között Herkulesfürdőn rendezi a XXVII. Földmérő Találkozót. Bővebb infó: https://geodezia.emt.ro

120 éve született Lindenmayer Kálmán mérnök

Budapesten, 1906. szeptember 18-án született Lindenmayer Kálmán (1906-1971) gépészmérnök, vízügyi szakember. Felsőfokú tanulmányait a budapesti József Műegyetemen végezte (1932). Pályáját a Fővárosi Vízműveknél segédmunkásként kezdte. Ugyanott gyakornok (1933-36), mérnök (1936-37), majd helyettes osztályvezető (1937-44). 1944 augusztusában a vízművek káposztásmegyeri főtelepének vezetője lett. E minőségében a telep dolgozóinak segítségével sikerült megakadályoznia, hogy a német megszállók a vízszolgáltató létesítményeket tönkretegyék és az üzemanyagot elhurcolják. 1950-ben a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága Kommunális Osztályának főmérnöke, 1956-tól a Fővárosi Vízművek igazgatója volt. Súlyos betegségéből felgyógyulva 1962 végétől a Vízművek főmérnökeként dolgozott. Irányításával létesült a káposztásmegyeri nagy felszíni vízmű.

190 éve született Horváth János mérnök

Győrben, 1836. szeptember 20-án született Horváth János mérnök, aki Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Svájcból Angliába került és ott tanulmányozta a gépipart. 1855-ben tért haza és állást vállalt a Vidats-féle gyárban. Ő készítette az első magyar gőzcséplőgépet, majd 1865-ben Jászkiséren gőzmalmot épített magának. Számos szakcikket, tanulmányt írt. 1882-ben megalapította a Gépipar című szaklapot, amely később az Országos Gépészegyesület hivatalos lapja lett.

160 éve született Söpkéz Sándor mérnök

Brádon, 1866. szeptember 20-án született Söpkéz Sándor (1866-1938) gépészmérnök. Budapesten szerzett mérnöki és műszaki doktori diplomát 1888-ban, Berlinben és Londonban is tanult. Gyakorlati működését a Ganz és Társa villamossági osztályán kezdte, majd a Siemens és Halske cégnél a kocsi-építő osztály vezetője. 1895-től MÁV- főmérnök s az elektromos osztály élén az elektromos vasútvilágítás és a pályaudvarok világításának bevezetését irányította. 1900-tól vasúti és hajózási felügyelő. 1899-ben műegyetemi magántanári képesítést nyert, majd 1908-tól 1938-ig a II. elektrotechnikai tanszék vezetője, 1932-33-ban a Műegyetem rektora volt.

110 éve született Birck Oszkár mérnök

Dárdán, 1916. szeptember 21-én született Birck Oszkár (1916-1980) erdőmérnök. Erdőmérnöki oklevelét a műszaki és gazdaságtudományi egyetem soproni bánya-, kohó- és erdőmérnöki karán szerezte 1941-ben. 1945-1946-ban az általa szervezett piliscsabai, majd a szári erdőhivatal vezetője. 1946-ban megszervezte és 1950-ig vezette a miskolci erdőigazgatóság bánfalvi erdőgondnokságát. 1950-1951-ben a Fejér megyei Erdőgazdasági Egyesülés beruházási csoportjának vezetője. 1951-től az Erdészeti Tudományos Intézet tudományos munkatársa, 1951-54-ben az Intézet szaktitkára. 1964-től az Erdészeti Főigazgatóság erdő-gazdálkodási főosztályának munkatársa, 1967-től a MÉM tudományos kutatási főosztályán csoportvezető, a faágazati kutatások ágazati referense, majd 1975-től a Faipari Kutató Intézet munkatársa volt.

Elektrotechnikai vándorgyűlés

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület szeptember 22-24. között Balatonfüreden rendezi az immáron 72. vándorgyűlését és szakkiállítását. Bővebb infó: https://vandorgyules.mee.hu

100 éve született Jónás Klára vegyész

Kiskunfélegyházán, 1926. szeptember 23-án született Jónás Klára P. Nagy Sándorné (1926-1995) vegyész. Oklevelét a BME-n szerezte. Részt vett a NEVIKI megszervezésében (1949), ezt követően a Veszprémi Vegyipari Egyetem Szervetlen Kémiai Tanszéken tanársegéd, – adjunktus, majd docens lett. Ásványok kristályának állapota, a rendezett és rendezetlen szerkezetek, az izomorf helyettesítés és rácshibák vizsgálatával foglalkozott. A bauxitféleségekkel végzett vizsgálatait a timföldgyártásban hasznosították.

Hegesztési felelősök szakmai tanácskozása

A Magyar Hegesztéstechnikai és Anyagvizsgálati Egyesülés (MHtE) szeptember 24-25. között Visegrádon rendezi a Hegesztési felelősök XXVII. országos szakmai tanácskozását. Bővebb infó: www.mhte.hu

Épületgépész tervezői nap és kamarai továbbképzés

Szeptember 25-én Budapesten, a Lurdy Ház – Konferenciaközpont ad otthont a 10. épületgépész tervezői napnak és kamarai továbbképzésnek. Bővebb infó: https://mernokvagyok.hu/szakmai-tovabbkepzes/

160 éve született ifj. Kerpely Antal mérnök

Ruszkabányán, 1866. szeptember 27-én született ifj. Kerpely Antal (1866-1917) kohómérnök. Kerpely Antal (1837-1907) kohómérnök fia, Kerpely Kálmán (1864-1940) agrármérnök testvére. A selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémián 1887-ben fejezte be tanulmányait. Gyakorlati éveit Trzinetzben a vasmű Bessemer üzemében kezdte, de egy év után már meghívták Witkovitzba az ún. kavartvas üzembe, majd megbízták az új acélöntöde vezetésével. 1893-ban meghívták Kladnóba a Poldihütte ágyú- és fegyvergyárba. 1897. december 1-jén lépett szolgálatba, mint műszaki igazgató Donawitzban az Österreichisch-Alpinen Montan Gesellschaft vasgyárában. 1904-ben a megüresedett vezérigazgatói tisztet töltötte be. Vezetése alatt a donawitzi vas- és acélművek a Monarchia legnagyobb vasgyárává fejlődött. Az acéliparban számontartott gépesítési újításai közül a legjelentősebb a nevét viselő Kerpely-generátor világszabadalma. 1914-ben a német kohómérnökök egyesülete a Carl Lueg aranyéremmel tüntette ki.

40 éve termel villamosenergiát a paksi 3. blokk

Az országos hálózatra 1986. szeptember 28-án kapcsolták a paksi atomerőmű 3. blokkját. A nyomott-vizes, víz moderátorú reaktorban megvalósított szabályozott láncreakció által termelt hőenergia révén két db 220 MW-os (az ötödik és a hatodik) turbina és generátor is mozgásba lendült Pakson, így az első és a második blokk után immáron 3. reaktorblokk is megkezdte a villamosenergiatermelést.

160 éves hazánk első fúrt hévízkútja

Zsigmondy Vilmos (1821-1888) bányamérnök irányításával 1866. szeptember végén befejezték a harkányi hévízfúrás munkálatait. Harkányban, a Zsigmondy sétányon található Gyógyfürdőkórház vezetősége 2005-ben az intézményük működését biztosító alapítvány névadójaként Zsigmondy Vilmos mérnököt választotta!

120 éve született Machovits István mérnök

Budapesten, 1906. szeptember 29-én született Machovits István (1906-1995) Kossuth-díjas darutervező mérnök. Két általa tervezett úszódaru is részt vett a II. világháború utáni újjáépítésben: a 100 tonnás József Attila és Ady Endre hídroncsokat emelt ki a Dunából, és ezekkel illesztették be, illetve szedték szét a Kossuth híd elemeit. 1949-ben az akkori Iparügyi Miniszter rendelkezése szerint a tervezőrészleg beolvadt az Állami Ipari Tervező Irodába. Néhány év múlva az intézet Kohóipari Tervező Iroda néven a Lónyai utcába költözött. Itt léptették elő osztályvezetővé. 1951-ben a darurészleg Darutervező Iroda néven kivált, és a Bécsi utcába költözött, itt a Különleges és Kohászati daruosztályt vezette. 1954-ben a KITI. GÉTI és DATI tervezőirodák KGMTI néven összevonva a Krisztina körút 55-ben folytatták munkájukat, ahol továbbra is a Különleges és Kohászati daruosztályt vezette. Nyugdíjazása után a hetvenes évek végén műszaki tanácsadóként dolgozott néhány évig az Intranszmas vállalatnál.

Felhasznált irodalom:

MMK Történeti (Bizottság) Munkacsoport: Magyar mérnökök évfordulói 2026-ban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

Évfordulóink a műszaki és természettudományokban
MTESZ Tudomány- és Technikatörténeti Bizottsága sorozatának egyes kötetei

História – Tudósnaptár – Természettudósokhoz kapcsolódó évfordulók
Internet: tudosnaptar.kfki.hu/historia

Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) Informatikatörténeti Fórum
Internet: itf.njszt.hu

Dr. Hajtó Ödön: A mérnöki hivatásért
2021. – Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara

Nagy Ferenc szerk.: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig
1997. – BETTER – MTESZ – OMIKK

Kenyeres Ágnes szerk.: Magyar Életrajzi Lexikon I-IV. 1967-1990. – Akadémiai Kiadó
Internet: arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és
a jogelőd Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) kiadványai

Mérnök Újság (MÚ) és MÚ Online História rovat (Magyar Mérnöki Kamara)
Internet: mernokvagyok.hu és mernokvagyok.hu/blog/category/historia

Mérnöki évfordulók, emléknapok és programok – 2014. január 1-től havi bontásban
Internet: mmk.hu/kamarai/historia

EMT Tudomány- és Technikatörténeti Konferenciák kiadványai
(Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság) Internet: ttk.emt.ro

Fejér László szerk.: Vizeink Krónikája (Vízügyi múzeum 2001.)
Internet: library.hungaricana.hu/hu/view/VizugyiKonyvek_067/?pg=0&layout=s

A Magyar Hidrológiai Társaság kitüntetettjei 1917-2017 között (MHT, 2019.)
Internet: hidrologia.hu/mht/letoltes/LEXIKON_WEB.pdf

Kozák Péter író, szerk.: © Névpont, 2022. Nemzeti életrajzi adatbázis, virtuális sírkert
Internet: nevpont.hu/

Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár: Magyar Tudós Tárlat – életrajzok
Internet: mezogazdasagikonyvtar.hu/a-gyujtemeny/elektronikus-forrasok/magyar-tudostarlat-eletrajzok

Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ: Események / Évfordulók rovat
Internet: memmdk.hu/esemenyek

Egyéb szakmai életrajzok és műszaki források

Készítette: Sipos László József villamosmérnök, minőségügyi szakmérnök

Magyar Mérnöki Kamara (MMK) Történeti (Bizottság) Munkacsoport tagja