Negyedik alkalommal rendezte meg szakmai napját a Tolna Vármegyei Mérnöki Kamara Szekszárdon. A rendezvénysorozat célja, hogy fórumot teremtsen a kamarai tagok számára a legújabb mérnöki módszerek, technológiák és gyakorlati tapasztalatok megismerésére, valamint lehetőséget biztosítson a szakmai párbeszédre és az esettanulmányok megvitatására. Az idei, június 5-én rendezett szakmai nap központi témája a MI-vel támogatott mérnöki tervezés volt, amely napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő területe, és egyre nagyobb hatást gyakorol a mérnöki tervezési folyamatokra.

A szakmai program jogi és társadalmi összefüggéseit dr. Király Lilla habilitált egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója két előadásban mutatta be. Elsőként a mesterséges intelligencia működésének alapjait és legfontosabb alkalmazási területeit tekintette át. Kiemelte, hogy az MI-rendszerek teljesítményét három, egymással szorosan összefüggő tényező határozza meg: az adatok minősége és mennyisége, az alkalmazott algoritmusok, valamint a rendelkezésre álló számítási kapacitás. Az ipari és mérnöki alkalmazásokban az MI elsősorban az automatizálást, az erőforrások optimalizálását, a prediktív karbantartást és a nagy adatmennyiségek gyors feldolgozását támogatja.

Az előadás arra is rámutatott, hogy a generatív MI és az autonóm feladatvégzésre képes MI-ágensek új szintre emelik az ember és a gép együttműködését. A technológia ugyanakkor csak megfelelő adatminőség, műszaki stabilitás és emberi ellenőrzés mellett adhat megbízható eredményt. A mérnök feladata ezért nem merül ki az eszköz használatában: ellenőriznie kell a bemeneti adatokat, értékelnie kell a kimenetek helyességét, és biztosítania kell, hogy az alkalmazott megoldás biztonságos, átlátható és az adott feladathoz megfelelő legyen.

Második előadásában dr. Király Lilla az MI alkalmazásának jogi és etikai kérdéseit ismertette. Bemutatta az Európai Unió kockázatalapú MI-szabályozásának logikáját, valamint az adatvédelem, a dokumentálhatóság, a magyarázhatóság és az emberi felügyelet követelményeit. A mérnöki gyakorlat szempontjából különösen fontos, hogy a fejlesztési folyamatban már a tervezés kezdetétől megjelenjen az adatvédelem, a kockázatértékelés és az etikai megfelelőség. Az MI által előállított eredményért nem maga a technológia, hanem annak fejlesztője, üzemeltetője és szakmai felhasználója viseli a felelősséget. Az előadás legfontosabb üzenete szerint a megbízható MI egyszerre jogszerű, etikailag elfogadható és műszakilag stabil; ennek megteremtése pedig a jogászok és mérnökök szoros együttműködését igényli.

A BME Gép- és Terméktervezés Tanszékének oktatóiként külön öröm volt számunkra, hogy a tavalyi sikeres szereplést követően ismét meghívást kaptunk előadóként. Az előadások célja ezúttal sem pusztán a mesterséges intelligencia technológiai újdonságainak bemutatása volt, hanem annak szemléltetése, hogy az MI miként válhat a mérnök mindennapi munkáját támogató, hatékony eszközzé, miközben a szakmai döntések továbbra is a mérnök felelősségi körében maradnak.

Dr. Szeghő Krisztina előadásában áttekintette a mesterséges intelligencia fejlődésének legfontosabb mérföldköveit, bemutatta a GPU-forradalom jelentőségét, valamint azt, hogyan alakult át a mérnöki tervezési folyamat a klasszikus módszerektől, a digitalizáción át, egészen az AI-alapú döntéstámogatásig. Külön hangsúlyt kapott a korszerű Prompt Engineering szerepe, valamint az, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíti, hanem kiegészíti a mérnök szakmai tudását, lehetővé téve a gyorsabb információfeldolgozást, az alternatívák feltárását és a megalapozottabb döntéshozatalt.

Dr. Gotthard Viktor előadásában a tervezési folyamat lépéseket, a korszerű problémafeltárási és tervezéstámogatási módszereket ismertette, valamint ezek kapcsán a mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségeit és módszereit, amelyeket valós ipari gyakorlati projektek bemutatásával támasztott alá. Gyakorlati példákon keresztül mutatta be több mérnöki területen (ipari képfeldolgozás, terméktervezés, géptervezés) a mesterséges intelligencia sikeres alkalmazását és az így kapott eredményt. Az előadás rávilágított arra, hogy a tervezési folyamat lépései és eszközei, a strukturált problémamegoldási módszerek és a mesterséges intelligencia együttes alkalmazása jelentősen növelheti a mérnöki döntések megbízhatóságát és a tervezési folyamatok hatékonyságát.

A szakmai nap különleges színfoltját jelentette Kovách Katalin, a BME ipari termék- és formatervező mérnöki képzés mesterszakos hallgatójának MI-platformokat ismertető előadása, majd az azt követő interaktív bemutatója. Egy VR-szemüveg segítségével élő demonstráción keresztül mutatta be, hogyan léphetünk át a mestereséges intelligencia segítségével tervezett berendezéseket bemutató virtuális térbe, ahol az MI támogatással digitálisan megtervezett modellek valós méretben, háromdimenziós környezetben vizsgálhatók és járhatók körbe. A résztvevők közvetlenül megtapasztalhatták, hogy milyen lehetőségeket kínál a virtuális valóság a tervezési döntések támogatásában, az ergonómiai vizsgálatokban és a termékfejlesztés korai fázisaiban.

Az előadásokat követő konzultáció során számos kérdés érkezett a résztvevőktől, elsősorban a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazhatóságával, a CAD-rendszerekkel történő integrációval, valamint a mérnöki felelősség és az AI kapcsolatával összefüggésben. A szakmai beszélgetések ismét megerősítették, hogy a mérnöki társadalomban egyre nagyobb az igény a hiteles, gyakorlatorientált ismeretekre és a kipróbálható megoldások bemutatására.

A kiemelkedő érdeklődésre tekintettel a Tolna Vármegyei Mérnöki Kamara és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gép- és Terméktervezés Tanszéke ősszel akkreditált továbbképzési tanfolyamot indít kamarai tagok számára. A képzés a szakmai napon bemutatott témákra építve részletesen foglalkozik majd a mesterséges intelligencia mérnöki alkalmazásának lehetőségeivel, a strukturált tervezési módszerekkel, valamint számos gyakorlati példán és élő bemutatón keresztül ismerteti a legújabb MI-alapú tervezéstámogató eszközöket. A szervezők célja, hogy a résztvevők olyan naprakész tudással térjenek haza, amelyet saját mérnöki gyakorlatukban hasznosítani tudnak. A továbbképzésről további részletek: pontos tematika, időpont, jelentkezési mód és feltételek hamarosan, a TVMK honlapján lesznek elérhetőek.

A szekszárdi szakmai nap ismét bebizonyította, hogy a mérnöki hivatás jövőjét meghatározó technológiák iránt jelentős az érdeklődés, és hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása nem csupán a jövő lehetősége, hanem már ma is a korszerű mérnöki tervezés egyik meghatározó eszköze. A Tolna Vármegyei Mérnöki Kamara rendezvénye kiváló példája annak, hogyan találkozhat a tudományos háttér, az egyetemi kutatás és a gyakorló mérnökök tapasztalata egy közös szakmai fórumon.

A rendezvényt követően az előadók szakmai összefoglalókat készítettek a bemutatott témákról. Dr. Király Lilla az MI műszaki alapjait, jogi és etikai követelményeit foglalta össze, dr. Szeghő Krisztina és dr. Gotthard Viktor pedig az MI-vel támogatott mérnöki tervezés módszereit és gyakorlati lehetőségeit mutatta be.

Az anyagok a TVMK szakmai felületein (tmmk@tolna.net) elérhetők.