Elkészült Magyarország legnagyobb öntözésfejlesztési beruházása október 27-én Mezőhegyesen, a 10,5 milliárd forintos program révén a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. öntözhető földterülete megduplázódott.

Nagy István agrárminiszter az átadó ünnepségen elmondta, hogy az öntözéses gazdálkodás manapság az egyik legkomplexebb rendszer, amely az agrárium versenyképességének fejlesztését, az élelmiszerszuverenitás elérését szolgálja. „Ennek a mérföldkövénél vagyunk most” – fogalmazott. Mérföldkő azért, mert felismertük a problémát, kerestünk rá megoldást, és ezt megfelelő technológiai színvonallal meg is tudjuk valósítani – mondta a miniszter, aki szerint „ez a mai nap üzenete.” A tárcavezető kiemelte, hogy a talajnedvesség Európa-szerte csökken; a magyar földterületek 46 százalékát sújtotta idén aszály. A vizet bő vízhozamnál kell betározni a későbbi felhasználás céljával, de nemcsak öntözni kell, hanem változtatni a talajművelésen, és fel kell ismerni a vetőmagok genetikai potenciálját is.  Szomorúnak nevezte, hogy 2021-ben országosan a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület körülbelül felén, 85 ezer hektáron öntöztek csak. A kormány célul tűzte ki, hogy 2024-re megduplázza az öntözött területeket, elérve a 200 ezer hektárt, majd 2030-ig újra 350 ezer hektáron fog öntözéses gazdálkodás folyni – mondta. 

Nagy István szólt arról, hogy a Vidékfejlesztési Program keretében kiemelten támogatják az öntözési beruházásokat és az öntözési közösségeket. A kérelmek benyújtására jövő év június végéig van lehetőség. Eddig 753 termelő részesült 46 milliárd forint támogatásban. A napokban 6,5 milliárd forint értékben újabb 31 pályázatról született döntés. 2023 és 2027 között pedig a KAP Stratégiai Terv alapján mintegy 70 milliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére – emelte ki. Hozzátette, támogatják az öntözési közösségek együttműködését is, már 26 közösség részesült 1,8 milliárd forint támogatásban; a pályázatokat év végéig lehet beadni. A miniszter szólt arról, hogy az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tettek az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében: létrejöttek az öntözési közösségek (jelenleg 142-t ismertek el, amelyek összesen több mint 63 ezer hektáron folytatnak öntözéses gazdálkodást; de alakulóban van még 73 közösség), és több tízmilliárd forint értében valósultak meg öntözési beruházások. A Belügyminisztérium koordinálásával az elmúlt években nyolc tározó épült az országban, összesen 5 millió köbméter maximális tározókapacitással – fejtette ki.

Csányi Attila, a beruházás gépbeszállító partnere, a KITE Zrt. igazgatóságának alelnöke köszöntőjében kiemelte, hogy az idei aszályos nyár miatt a mezőgazdasági kibocsátás körülbelül 30 százaléka veszett oda; a gazdasági kár 500 milliárd forint körül alakul. Ha ezt az összeget – uniós 50 százalékos támogatási intenzitású projektekkel számolva – öntözésfejlesztésre fordítanánk, a hazai termőterület 9-10 százaléka, mintegy 400 ezer hektár lenne öntözhető – mondta, hozzátéve, hogy ezzel még mindig csak azt a szintet érnénk el, ahol az 1970-es években tartottunk. Csányi Attila elmondta, hogy hektáronként körülbelül 3 millió forintból építhető ki az öntözés, és e beruházások megtérülési ideje a klímaváltozás miatt 10 év alá csökkent. Hozzátette, a KITE előrejelzéseket is adó országos meteorológiai hálózatot is működtet, emellett talajművelési, öntözési javaslatokat is ad a gazdáknak. Reményét fejezte ki, hogy a mezőhegyesi mintaprojekt „katalizátora lehet egy most elinduló, országos öntözésfejlesztési programnak”.

A mezőhegyesi beruházáshoz 8,5 milliárd forintot a magyar állam biztosított tőkeemelés formájában; kétmilliárd forintot pedig a ménesbirtok tett hozzá önrészként. Nyolcvanegy öntözőgépet szereztek be, amelyek teljes hossza csaknem 38 ezer méter. A gépek digitálisan, a távolból indíthatóak, saját rádiófrekvenciás irányító rendszerrel működnek. Az eddigi 2445-ről 5171 hektárra nőtt az egyidejűleg öntözhető terület, amely európai szinten is jelentős nagyságú. Az öntözővizet a Maros folyóból biztosítják. A beruházással a hibridkukorica mellett egyéb növénykultúrák is öntözhetővé váltak. Az egyidejűleg öntözhető terület növelésével a növénytermesztés képes kiszolgálni a robotizált tehenészet tömegtakarmány igényét. Az építési munkálatok 13 hónap alatt, a gépbeszerzések és telepítések 19 hónap alatt valósultak meg. A kivitelezési munkákat a Délút és a Békés Drén végezte.

Magyarországon jelenleg 80-90 ezer hektáron – a szántóterületek alig 1-2 százalékán – folyik öntözéses gazdálkodás. Az uniós átlag ennek a háromszorosa. A nemzeti öntözésfejlesztési mintaprogram célja, hogy a magyar mezőgazdaságban bemutasson egy környezetkímélő, a vízzel takarékosan bánó, mégis hatékony technológiát, amelyet nagy területen alkalmazva garantálható a termelés biztonsága, és emelhető annak mennyisége. Ennek mintaprogramja zajlott Mezőhegyesen. (MTI)