Évszázadok öröksége

A hazai településeinken, különösen a városainkban sétálva irányítsuk a figyelmünket az építési, építészeti örökségeink, így a műemlékeink védelmére is. Elsőként értelmezzük a XIX. században keletkezett műemlék szót, a német Kunstdenkmal magyar megfelelőjét. Jelentése törvényileg meghatározott, eszerint műemlék: „a földben vagy a föld felszínén lévő minden olyan építmény (épület, épületrész, földmű) és tartozéka, amelyet kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti vagy néprajzi jelentőségére tekintettel (…) műemlékké nyilvánítottak”. A világon az elsők között, 1872. április 4-én alakult meg a magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, amely az első intézményesített szervezete volt a műemlékvédelmünknek. A hazai műemlékvédelem alapításának 150. évfordulója alkalmából a Pesti Vigadóban két éve megnyitott szakkiállítás összefoglaló, szerkesztett dokumentuma immár egy beszerezhető könyv lett.  F. Dóczi Erika, Kovács Gergely és Papp Szilárd által szerkesztett, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gondozásában készült az Évszázadok öröksége című mű anyagát elsősorban a műemléki gyűjtemények archív rajzai, fényképei, iratai és könyvei közül válogatták, amelyek több ízben friss fotókkal kiegészültek, így egy teljeskörű intézménytörténeti áttekintést, összefoglaló tanulmányokat, és több mint százötven katalógustételt is tartalmaz. Kilenc fejezetbe foglalva veszi át a hazai műemlékvédelmi ügy fontosabb periódusait és eseményeit, bemutatást nyújt a műemlékvédelmi elvek alakulásába, és gazdag illusztrációkkal egészíti ki az információkat. A kötet használatát részletes személy- és helynévmutató is segíti.