A közlekedéspolitikában jelentős feladatok tornyosulnak Magyarország előtt – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt kinevezés előtti meghallgatásán május 11-én az Országgyűlés közlekedési és beruházási bizottságának ülésén.
Közölte, a munkát a szembesítéssel kell kezdeni, mert sok olyan kérdés van, amelyekben nem lehet tisztán látni. A múlt aktáit megnyitják, átnézik a helyzetet, és feladat lesz a szabálytalanságok feltárása a hatóságokkal együttműködve. Hangsúlyozta, dolgozni kell az uniós pénzek hazahozatalán, és megjegyezte, Magyarország jelentős forrásoktól esett el, és ezzel behozhatatlan károkat szenvedett el. Kifejtette, nem lesz könnyű megszerezni az európai uniós forrásokat, és azokat szabályosan, határidőre felhasználni a magyar emberek érdekei mentén. Egyebek közt újjá kell építeni a lerombolt intézményi rendszert, vagyis az állami képességet kell visszaépíteni, hogy a fejlesztéseket le lehessen bonyolítani.
Kijelentette, a vasútrombolás korát le kell zárni, át kell lépni a vasútfejlesztés időszakába. Hozzátette: átnézik a bezárt vasútvonalakat. Utalt arra, hogy a vasúti járművek idősek, jelentős járműpark-fejlesztési programot kell indítani. Fontosnak nevezte, hogy a magyar vasúti közlekedés a vidéki nagyvárosok környéki agglomerációban is jellemző legyen.
A meghallgatáson a miniszterjelölt kitért arra, hogy a közutakat kettősség jellemzi, mert miközben gyorsforgalmi és autópályafejlesztés zajlott, addig az országos közúthálózat egy része rossz állapotban van, elmaradtak a felújítások, és ezeket pótolni kell. Vitézy Dávid felhívta a figyelmet közlekedésbiztonság fontosságára, amiben az elmúlt években nem történt javulás. A teendők között példaként említette, hogy a kormánynak fel kell lépnie a notórius gyorshajtási verseny ellen, a sebességmérési rendszert javítani kell, az elavult Kresz-t újra kell írni. A miniszterjelölt beszélt arról is, hogy fontos a repülőterek működtetése. Úgy fogalmazott, hogy a vidéki repülőterek gazdasági értelemben szenvednek, a budapesti repülőtér vasúti bekötését pedig el kell kezdeni.
Vitézy Dávid szerint az építésügyi ágazatot eddig az átláthatatlanság, a korrupció jellemezte. Presztízsberuházások történtek, egyebek közt példaként említette a MÁV új székházát. Az építésügy területén a nemzetgazdaságilag kiemelt státuszt újra kell gondolni, a kiemelt beruházások jogszabályi környezetét, a titkosítási gyakorlatot felül kell vizsgálni. Dolgoznak a reklámszemét elleni fellépésen is – jegyezte meg.
Budapestről szólva, elmondta: a fővárosiak arra számíthatnak, hogy nem fogják tapasztalni a korábbi büntetőpolitikát. Partnerség, együttműködés, fejlesztés lesz az országban, köztük a fővárosban is. Képviselői kérdésekre válaszolva Vitézy Dávid elmondta, hogy az uniós pénzek esetében az egyik fő probléma, hogy az ÉKM projekteket állított le, köztük már uniós támogatással rendelkezőket is, és dogoznak a források megmentésért. Elmondta azt is, hogy a korábbi közlekedéspolitikából azt, ami jó megtartják, a rosszat pedig meg fogják javítani. A Budapest-Belgrád vasútvonal hatósági üzembe helyezése folyamatban van, a beruházás titkosításának feloldását kezdeményezi, Szegednél pedig olyan újabb Tisza-hidat tud elképzelni, amelyen vasút is közlekedne.
A bizottsági ülést követően Vitézy Dávid újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az idei nyári balatoni vasúti közlekedésben rosszabb a helyzet, mint az előző évben. A járműjavító „bizniszek” miatt az Intercity kocsik fővizsgái jelentős késésben vannak, nincs elegendő jármű. A balatoni vasúti közlekedésnél is a kommunikációt átláthatóvá teszik, de egyik napról a másikra a MÁV problémája nem fog megoldódni. Azt tudja ígérni, hogy mindent megtesznek azért, hogy az utasok jó szolgáltatási színvonalat kapjanak, legyen elegendő kapacitás és csökkenjenek a késések.
A bizottság Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszteri kinevezését 6 igen és egy tartózkodás mellett támogatta. (MTI)
