Lekerült a földbe az első beton a paksi bővítés során, így innentől a projekt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) sztenderdjei szerint is „építés alatt álló atomerőműnek” minősül, amely zászlóshajója Európa nukleáris újjáéledésének és egyben a garanciája a rezsicsökkentésnek is – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február 5-én a helyszínen.
A tárcavezető az ez alkalomból rendezett ünnepségen kifejtette, hogy ez a mostani esemény ismételten bizonyítja, hogy igaz a régi bölcsesség, miszerint a “magyaroknak nem igazuk van, hanem igazuk lesz”, minthogy a kormányzat még akkor döntött a paksi bővítésről, amikor a nukleáris energia szitokszó volt Európában. „Mára viszont a helyzet gyökeresen megváltozott. Egy új világgazdasági korszak kezdődött, amelyben a villamos energia, az áram iránti igény rendkívüli mértékben megnőtt. És azok, akik korábban a nukleáris energiáról lekicsinylően, felsőbbrendűen, lenézően beszéltek, azok rájöttek, hogy a nukleáris energia a legmodernebb, legolcsóbb és legkörnyezetkímélőbb megoldás, ha megbízhatóan, nagy mennyiségben biztonságosan akarunk villamos energiát előállítani, ha esik, ha fúj” – szögezte le. Szijjártó Péter rámutatott, hogy napjainkban már nincs versenyképesség atomenergia nélkül, így Magyarország komoly előnyre tehet szert a jövőben. „A ma Európában folyamatban lévő nukleáris beruházások közül a legnagyobb és a legelőrehaladottabb nukleáris építkezés a Paks II., ez az európai kontinens nukleáris újjáéledésének zászlóshajója” – tudatta.
A miniszter kiemelte, hogy az első beton majd az atomerőmű vezénylő épületének stabil bázisát fogja biztosítani, és ennek a földbe kerülése nyomán a projekt immár a NAÜ sztenderdjei alapján is „építés alatt álló” reaktornak fog számítani. „Még néhány év, még néhány évnyi kivitelezés, még néhány évnyi nagy munka, s a Paks II.-t ráköthetjük Magyarország villamosenergia-hálózatára, és ezáltal óriási lépést teszünk a magyar energiaszuverenitás elérése érdekében” – mondta. „A mai napon fontos mérföldkőhöz érkeztünk, és ezután a mérföldkő után még fontosabb feladataink lesznek. A beruházást fel kell gyorsítani és minél előbb be is kell fejezni” – tette hozzá.
Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója nagyszerű napnak nevezte ezt Magyarország, Oroszország, a nukleáris együttműködés és a fenntartható energia számára, s aláhúzta, hogy a paksi beruházás erőteljes jelképe lesz Magyarország jólétének és jelentős európai gazdasággá válásának. „Csakis ünnepelhetjük a tényt, hogy együtt képesek voltak leküzdeni ezeket a nehézségeket – legyenek azok politikai, demográfiai, pénzügyi vagy egyéb jellegűek –, és előrevinni a projektet” – jelentette ki.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az ünnepségen a betonöntés napját a magyar atomenergia, a magyar-orosz kapcsolatok ünnepének nevezte, amellyel az építkezés új státuszba lépett, élvezi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség támogatását. A Roszatom vezérigazgatója szólt arról is, hogy a betonöntés lendületet ad a beruházásnak, de még sok munka van hátra, és készen állnak a nehézségeket leküzdeni.
A Roszatom célja, hogy a mostani beruházás ne az utolsó projekt legyen a magyar-orosz atomenergetikai együttműködésben – fogalmazott a vezérigazgató, aki egyben megköszönte a magyar külgazdasági és külügyminiszter diplomáciai munkáját, amelyet a projekt érdekében végzett, illetve elismeréssel szólt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetőjének munkájáról, szakmai függetlenségének megőrzéséről. (MTI, képek: Paks II/FB)
