630 millió eurót fektet be a Hyundai egy új üzembe Dél-Koreában: a vállalat nagyszabású beruházással támogatja a hidrogénalapú közlekedést. Új gyárak építését tervezi Európában, Észak-Amerikában és Németországban is. Lehet, hogy a hidrogénautó mégis esélyt kap?
Októberben a Hyundai letette az új üzem alapkövét az Ulsanban található dél-koreai telephelyen – ott, ahol korábban belső égésű motorokat gyártottak. A vállalat közlése szerint 930 milliárd vont (kb. 630 millió eurót) fektet be a 43 ezer négyzetméteres létesítménybe. 2027-től évente 30.000 üzemanyagcella-rendszer készül majd itt – nemcsak személyautók, hanem haszongépjárművek, buszok, építőipari gépek és hajók számára is. Ezenkívül a Hyundai PEM-elektrolizátorokat is gyárt majd, amelyek nagy tisztaságú hidrogént állítanak elő: egy 1 megawattos prototípus napi 300 kilogramm hidrogént termel.
Korea „hidrogénnemzetet” épít
„Ez az üzem megtestesíti a Hyundai Motor Group stratégiai elkötelezettségét a hidrogénalapú társadalom felé való átmenet támogatásában” – mondta Jaehoon Chang, a Hyundai Motor Group alelnöke az alapkőletételen. Hozzátette: „A gyár döntő alapot teremt Korea számára, hogy a globális hidrogénipar vezető országává váljon.” A Hyundai stratégiai partnerségeket is épít: a koreai KGM Commercial buszgyártó hamarosan a Hyundai üzemanyagcelláit építi be járműveibe. Emellett a vállalat a legnagyobb részesedéssel rendelkezik a Hynetben, Dél-Korea legnagyobb hidrogéntöltőhálózatának üzemeltetőjében.
A Nexo Európába jön
A dél-koreai gyár megnyitásával párhuzamosan a Hyundai európai offenzívát indít. „Még ebben az évben megkezdjük a sorozatgyártást Európában és Észak-Amerikában” – jelentette be Jeong Yoo-seok, a Hyundai alelnöke 2025 októberének végén a Japán Mobilitási Kiállításon Tokióban. A hír a második generációs Nexo, a Hyundai új hidrogénmeghajtású szabadidő-autója bevezetésére vonatkozik. A helyi engedélyezés után az értékesítés Európában 2026 első félévében indul. A gyártás pontos helyszínét még nem közölte a Hyundai, de lehetséges helyszínként felmerült a csehországi üzem. Az új Nexo több mint 650 km-es hatótávolságot és 150 kW teljesítményt kínál, fedélzeti rendszerében valós idejű hidrogéntöltőállomás-információkkal, beleértve az elérhetőséget és a várakozási időt is. A cél ambiciózus: 2026-ban 11 000 Nexót szeretne a Hyundai világszerte eladni. Összehasonlításképp: 2024-ben összesen 12 866 üzemanyagcellás jármű kelt el globálisan. Ugyanakkor Dél-Koreában a kereslet már növekvőben van: 2025 harmadik negyedévében 3 493 darabot értékesítettek.
Fejlesztési központ Rüsselsheimben – hidrogénkutatás is jöhet?
A Hyundai európai elkötelezettségét jelzi a legújabb beruházás is: 2025. november 6-án a vállalat megnyitotta új fejlesztőközpontját, a „Square Campus”-t a németországi Rüsselsheimben, a Hyundai Motor Europe Technical Center (HMETC) területén. A 25 000 m²-es létesítmény 150 millió euróból épült, és a Hyundai szerint a legmodernebb tesztberendezésekkel rendelkezik belső égésű, hibrid és elektromos járművek fejlesztéséhez. Bár a hivatalos közlemény nem említ kifejezetten üzemanyagcella-fejlesztést, Rüsselsheim ideális helyszín lenne a hidrogénmodellek – például a Nexo – európai igényekhez való igazításához. A HMETC-ben már több mint 500 munkatárs dolgozik, 20%-kal több, mint 2024-ben. A Hyundai üzenete világos: Európában egyszerre fejleszt akkumulátoros és hidrogénalapú technológiákat.
Ki maradt még a hidrogén mellett?
Sok versenytárs feladta: a Mercedes megszüntette a GLC F-Cell programját, a Stellantis pedig 2024-ben felfüggesztette hidrogénes fejlesztéseit. A Hyundai azonban nincs egyedül. A BMW már a harmadik generációs üzemanyagcellás rendszert fejleszti, és 2028-ra tervezi a sorozatgyártást. Az új rendszer 25%-kal kompaktabb lesz, mint az iX5 Hydrogen prototípusé. A BMW ebben a projektben a Toyotával működik együtt: a japánok szállítják az üzemanyagcellákat, a BMW fejleszti a járműrendszert.
Németországban a Toyota vezet
Jelenleg világszerte három hidrogénmeghajtású személyautó kapható: Toyota Mirai (ár: 63 900 eurótól, kb. 500 km hatótáv), Hyundai Nexo (kb. 600 km hatótáv), Honda CR-V e:FCEV – ez utóbbi csak Kaliforniában, ahol a mintegy 50 amerikai hidrogénkút nagy része található.
Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban több mint 74 000 elektromos töltőállomás működik (2025 júniusi adat). Németországban 2024 januárja és októbere között mindössze 133 Toyota Mirai-t helyeztek forgalomba – ezzel a modell vezeti a hidrogénautók listáját. Svájcban, az egyik európai úttörő országban, 2024 végén mindössze 19 hidrogéntöltő állomás üzemelt.
A hatásfok problémája
„Be kell ismernünk, hogy a hidrogén üzemanyagként nem versenyképes” – írta Lothar Becker, a ZDF újságírója 2024 novemberében. A fő ok az energiahatékonyság. A Mirai és a Nexo 100 km-enként körülbelül 1 kg hidrogént fogyasztanak, amelynek előállítása mintegy 50 kWh áramot igényel – ugyanennyi energiával egy akkumulátoros elektromos autó több mint 300 km-t tud megtenni. A hidrogént ráadásul sűríteni és hűteni kell, ami tovább rontja a hatásfokot: a teljes energetikai hatásfok mindössze 20–30%, míg az akkumulátoros autóké 70–80%. „A hidrogénautó akár négyszer annyi villamos energiát igényel, mint egy elektromos autó” – foglalta össze Becker. Sergey Paltsev, az MIT Energy Initiative kutatója szerint „a hidrogénautók csak akkor terjedhetnek el, ha a költségek drámaian csökkennek”. Chris Liu, az Omdia elemzője hozzátette: „Az üzemanyagcellás és az akkumulátoros járművek közötti költségkülönbség nő, nem csökken.” Az elektromos autók árának csökkenése tovább nehezíti a helyzetet.
Haszongépjárművek: ott van értelme
A hidrogén leginkább a teherfuvarozásban lehet versenyképes. „A haszongépjárművek esetében sokféle üzemanyag-stratégia alakul ki” – mondja Liu. A hidrogén különösen előnyös a nehéz teherautóknál: a tankolás 10–15 perc alatt elvégezhető, nincs szükség nehéz akkumulátorokra, így nagyobb marad a hasznos teherbírás és a hatótáv. A Hyundai ebben a szegmensben is vezető szerepet kíván betölteni. Az Xcient Fuel Cell – a gyártó szerint a világ első sorozatban gyártott üzemanyagcellás teherautója – 2020 óta fut Svájcban tesztüzemben, és már több millió kilométert tett meg károsanyag-kibocsátás nélkül. Az új ulsani gyár kiemelten haszongépjárművek, buszok, munkagépek és hajók számára gyárt majd üzemanyagcellákat – a személyautók csak a stratégia egyik elemei.
„Az autópályák mentén kiépülő hidrogéntöltő-hálózat elvileg a személyautókat is kiszolgálhatná, de várhatóan a nehéz teherautók lesznek a fő felhasználók” – mondja Liu. A logisztikai cégek saját töltőinfrastruktúrájukat is kialakíthatják, így elkerülhető az úgynevezett „tyúk-tojás” probléma.
A Hyundai hosszú távra tervez
Miért tart ki a Hyundai a hidrogénautók mellett? A válasz: mert hosszú távon változhat a piac. „A legtöbb európai gyártó szerint az üzemanyagcella a következő évtized technológiája. Mi úgy gondoljuk, hogy ez már ennek az évtizednek a technológiája” – mondta egy Hyundai-képviselő még 2021-ben. A teljes beszállítói lánc kiépítése több mint tíz évbe telt.
A Hyundai előrejelzése szerint 2035-re Európában minden új jármű vagy akkumulátoros, vagy üzemanyagcellás meghajtású lesz. 2030-ra a hidrogénes járművek ára elérheti az elektromos autók szintjét. A vállalat tehát kettős stratégiát követ: az elektromos autók gyors bővítése mellett továbbfejleszti a hidrogéntechnológiát is a személy- és haszongépjárművek számára.
