Innovatív, új megoldásokra van szükség a vízgazdálkodásban, így az elmúlt év őszétől új szemlélettel működnek a vízügyi igazgatóságok – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) vízgazdálkodásért felelős államtitkára szeptember 17-én a Bács-Kiskun vármegyei bácsborsódi völgyzárógátnál tartott sajtótájékoztatón.
V.Németh Zsolt a település határában arról beszélt, hogy korszakváltás zajlik a vízgazdálkodásban. Kiemelte: a fókusz áthelyeződik az árvízvédelemről a vízkészletekkel való felelős gazdálkodásra, de ez azért történhet meg, mert a magyar vízügyben az elmúlt évtizedekben hatalmas, mintegy 450 milliárdnyi fejlesztés valósult meg. A jelenleg zajló munkák sem előzmény nélküliek, elég csak az idén 40 éves Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerre vagy Ős-Dráva programra gondolni – tette hozzá. Emlékeztetett arra, hogy bő egy évvel ezelőtt alakult meg az Energiaügyi Minisztériumban a vízgazdálkodásért felelős államtitkárság, amelynek jelentősége abban áll, hogy „a vízügyek egy helyre kerültek”. Az államtitkár szerint az elmúlt év sikerének tekinthető, hogy miután a vízgazdálkodási törvénybe bekerült a vízhiány elleni védekezés, a vízügyi igazgatóságok számára már minden jogi lehetőség adott, és az elmúlt év őszétől el is kezdték az új szemléletű vízgazdálkodást, amelynek köszönhetően „minden csepp vizet visszatartottak, amit csak lehetett” – fogalmazott.
A tavaszi előkészületek és a nyári többletforrások segítségével el tudták érni, hogy miközben az országban 30 százalékkal kevesebb vízzel gazdálkodhattunk, mint a rekordaszályos 2022-es évben, mégis minden engedéllyel bíró öntözési igényt ki tudtak elégíteni a vízügyi igazgatóságok. Felidézte, hogy egy évvel ezelőtt 105 milliárd forint állt rendelkezésre a vízkészletek növelésére, pótlására, jelenleg pedig 218 milliárd forint.
Bányai Gábor, a Dél-alföldi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos, egyben a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Vizet a tájba! program révén az elmúlt 200 év vízügyi beruházásainak legnagyobbika valósul meg, amely révén az ország területének több mint 12 százalékát próbálják megmenteni. Elmondta, hogy a XX. században 25 év alatt tíz aszályos év is sújtotta Magyarországot, 2019 óta még télen is naponta 3 milliméter az elpárolgási index, nyáron pedig előfordult, hogy a 10 millimétert is elérte. „Az elmúlt négy esztendőben az ország gyakorlatilag a kiszáradás szélére sodródott” – húzta alá. Kiemelte, hogy a 15 kilométerre fekvő Borotán már csak 10,62 méter mélyen van a nyugvó vízszint. A növények biológiai vízfelszívó képessége azonban 6 méter körül van.
Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója elmondta, hogy a Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó vízfolyás, amely a Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. A Homokhátság tetejéről három ággal induló Kígyós déli irányba folyik, majd a három ág találkozik, és egy vízfolyásként folyik tovább már szerb területen – tette hozzá. Az igazgató felidézte, hogy míg a 2000-es évek előtt a belvizek komoly gondokat okoztak, addig az ezredfordulót követően a korábban tapasztalt víztöbbletek teljesen megszűntek, és a Kígyós medrei mára teljesen kiszáradtak. Vizet már csak a víztározókban találni. Mivel a vízügy már a 80-as évektől a tározásban gondolkodott, ezért a területen négy nagyobb és több kisebb víztározó is van – tette hozzá.
A rendezvényen elhangzott: a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, illetve a bácskai területek vízpótlásának központi eleme a Kéleshalom településtől nyugatra tervezett 54,9 hektáros, mintegy 1 millió köbméter víz tározására alkalmas puffertározó. A Kéleshalmi-tározóból szivattyúk segítségével, a tervezett Kéleshalmi nyomásközponton keresztül vezetik majd be, és osztják szét a vizet a Kígyós-vízrendszer egyes csatornaágaiba. A Kígyós-vízrendszer főművi csatornáinak hálózatfejlesztésével olyan vízpótlási útvonalat alakítanak ki, amely biztosítja a rendszerbe juttatott vízpótlás optimális vízkormányzását, és lehetővé teszi a minél nagyobb arányú medertározás fenntartását, amely támogatja a talajba szivárgást, a térség vízháztartásának javítását. A víz szétosztása két útvonalon, három nyomóvezeték segítségével valósul majd meg.
(MTI, kép: Energiaügyi Minisztérium)
