A tervezés szakasza az, amely a legnagyobb lehetőségeket adja az építés vagy felújítás környezetileg fenntarthatóbb irányának meghatározásában. Még sincs eléggé kihasználva itthon ez a potenciál, a nyugat-európai országokban sokkal elterjedtebb az életciklus-szemlélet, ismerik a beépített szén fogalmát és az épülethasználói, ill. megrendelői igények figyelembevétele is sokkal magasabb szinten valósul meg.

Hazai gyakorlatban nem ritka, hogy a tervező elképzelései, környezettudatosságának szintje határozzák meg a beruházás (környezeti) fenntarthatósági értékét. Ez utóbbi számszerű kifejezésére alkalmazott életciklus-elemzés sajnos nem elterjedt gyakorlat nálunk. Ritka, hogy megvalósíthatósági tanulmányok készülnének, több opciót összehasonlítva, akár környezeti, akár gazdasági szempontból. Hasonlóan az életciklusköltség-számítás alkalmazása sem gyakori, amivel a megrendelőket meg lehetne győzni a kezdeti nagyobb beruházások – tulajdonképpen befektetések – megvalósításáról annak érdekében, hogy a teljes élettartam alatt a költségek összességében mégis alacsonyabbak legyenek.

A közszférára fókuszálva – ahol az épületek közfunkciót látnak el, és közérdek lenne a működésük mind környezeti, mind pénzügyi szempontból fenntartható megvalósítása–, meglehetősen borús a helyzet. A forráshiány és a kötött, ámde 100%-ban vissza nem térítendő támogatások (korlátozott) elérhetősége évek óta gyakoroltatja az építések szereplőivel azokat a sémákat, amelyek gátat emelnek a társadalmilag valódi értéket képviselő és szakmailag magas szintű építési beruházások megvalósításában (lásd következő 1. ábra):

Hol vagyunk még attól, hogy helyi szabályozási eszközök támogassák ezt a törekvést, mint például Frankfurtban a 2005 óta folyamatosan frissített Gazdaságos építésre vonatkozó iránymutatások [1] vagy a brit Stockport önkormányzata által kiadott fenntartható tervezési és építési segédlet.[2]

Elvétve találkozhatunk csak olyan közbeszerzéssel, ahol nem az utolsó szögig (valószínűleg mégis hiányosan) kiírt költségvetést kelljen beárazni, holott más országokban egyre elterjedtebb gyakorlat a célhoz megfelelő megoldás megtalálásának eszközeként tekinteni a közbeszerzésre, akár egy szolgáltatót választva a kivitelezésre és a fenntartásra.

Az EU zöld közbeszerzésekre vonatkozó ajánlott követelményei [3] az alábbi releváns témákat határozták meg az építési beruházások zöld lefolytatása érdekében, amelyeket a műszaki tartalom kidolgozás során figyelembe kéne venni:

• energiafelhasználás és üvegházhatású gázok kibocsátása,
• körforgásos szemléletű anyaghasználat,
• hatékony vízfelhasználás,
• épülethasználók komfortérzete,
• éghajlatváltozással szembeni sérülékenység és ellenálló képesség,
• életciklusköltségek,
• biológiai sokféleség.

Magyarországon a hatályos közbeszerzési törvény (2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, Kbt.) alapján előírás az építési közbeszerzések lefolytatásánál, hogy ajánlatkérők nem vizsgálhatják egyedül az ár szempontját, hanem a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztására kell törekedniük. Ennek körében a Kbt. is nevesíti a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, gyakorlati alkalmazása azonban nem jelentős: Magyarországon a nemzeti eljárásrendben lefolytatott eljárások mindössze 10-15%-ában alkalmaztak zöld szempontokat az utóbbi 5 évben. [4]

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a tervezési szakaszt megelőző előkészítő munkára sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni. Új modellre van szükség a felújítások és építések tervezése során, amely megfelelő teret biztosítana a megalapozott döntések meghozatalához, mind gazdasági, mind környezeti oldalról (lásd következő 2. ábra):

Az Energiaklub és partnerei által elkészített segédanyagok e folyamat előre lendítésében nyújthatnak hasznos támogatást:

• Az építési/felújítási folyamatot felölelő rövid fenntarthatósági Ellenőrző lista a fenntartható építkezés alapfogalmaival is megismertet, emellett kérdésekkel segíti szakaszonként: a tervezéstől az életciklus végéig a fenntarthatósági szempontok beépítését a projekt előkészítésébe és megvalósításába.
• Az építési beruházásokra vonatkozó zöld közbeszerzési útmutató (december elejéig csak angol nyelven elérhető) nemcsak az ajánlatkérőknek, hanem a beszerzések műszaki előkészítésén dolgozók számára is támogatást nyújt abban, hogy a beruházások megvalósítása a lehető legjobban szolgálja mind a környezeti, mind a gazdasági fenntarthatósági szempontokat. Inspirációt adhat a benne lévő öt esettanulmány is, amely európai példákon keresztül mutatja be a fenntarthatóság érvényesítése érdekében tett lépéseket különböző középület felújítási és építési projektek esetében.

Ez a cikk a „SURF – Fenntartható épületfelújítás – formáljuk a jövőt” projekt részeként készült. A SURF projekt az Európai Éghajlatvédelmi Kezdeményezés (EUKI) keretében valósul meg, amely a Német Szövetségi Gazdasági és Éghajlatügyi Minisztérium (BMWK) projektfinanszírozási eszköze. Az EUKI pályázati rendszert a Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit(GIZ) GmbH működteti. Az EUKI átfogó célja az Európai Unión belüli klímaügyi együttműködés előmozdítása az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében.

Forrás:
[1] Leitlinien zum wirtschaftlichen Bauen 2024
Elérhető: https://energiemanagement.stadt-frankfurt.de/Investive-Massnahmen/Leitlinien-wirtschaftliches-Bauen/Leitlinien-wirtschaftliches-Bauen.pdf
[2] ’Sustainable Design and Construction Supplementary Planning Document’,
Elérhető: https://www.stockport.gov.uk/sustainable-development
[3] Donatello et al. (2022): Az EU zöld közbeszerzési (GPP) kritériumai az épületek tervezésére, építésére, felújítására, bontására és üzemeltetésére vonatkozóan. Tervezet (v1.0). Európai Bizottság: Green Public Procurement Criteria and Requirements;
Elérhető: https://green-business.ec.europa.eu/green-public-procurement/gpp-criteria-and-requirements_en
[4] Közbeszerzési Hatóság: Gyorsjelentés 2023 (2024)
Elérhető: https://kozbeszerzes.hu/media/documents/KH_20230213_gyorsjelentes.pdf