Emberi létünkből fakad, hogy mindig megyünk valahová… Miközben az autó gázpedálját vagy éppen a villamos leszállásjelző gombját nyomjuk, bele sem gondolunk, hogyan jutott idáig a technológia, és hogy éppen mivel megy, ami visz minket. Bolygónk kétségekkel teli jövője...
Az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban alkalmaznak szivattyús-tározós erőműveket – hívta fel a figyelmet május 2-i közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). Hazánkban is több évtizede...
Új kőolajlelőhelyet tárt fel Tura közelében a Mol és az O&GD; a sikeres fúrás a két társaság közös kutatásának eredménye, amit azután kezdtek meg, hogy 2023 nyarán az olajvállalat 49 százalékos részesedést szerzett az O&GD három kutatási koncessziójában –...
A fejlesztés – amely 9 különböző helyszínen zajlott – a Rába folyó teljes magyarországi szakaszát értintette Szentgotthárdtól Győrig. A projekt célja az volt, hogy komplex árvízvédelmi fejlesztésekkel javuljon a Rába völgyében élők épített és természeti környezetének árvízvédelmi biztonsága. A tájékoztatás szerint a fejlesztéssel az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok sikeresebben megelőzhetővé válnak, ami kedvezően hat a térség gazdaságára, hiszen a biztonság alapfeltétele egyebek között a turizmus fejlődésének és a településfejlesztési törekvéseknek is.
A vízügyi szakemberek részletezése szerint a szentgotthárdi árvízvédelmi szakaszon, Szentgotthárd belterületén a Rába bal partján 739 méter hosszúságban megerősítették a támfal vastagságát, illetve új vasbeton támfal is épült. A folyó jobb partján 110 méter, továbbá a Lapincs jobb parti védtöltésének 180 méter hosszúságú szakaszán magasították és megvastagították a töltést, valamint a két zsilipet is átépítették. A körmendi folyószakaszon 382 méter hosszúságban szintén vasbeton támfal épült, illetve 741 méter hosszan erősítették meg a támfalakat. Az úgynevezett Büdös-árok keresztezésénél új szivattyútelep épült, illetve a 86-os számú főúton a Rába-híd alatt a környezet rendezésével, padkasüllyesztéssel javították a meder vízelvezető képességét.
A sárvári árvízvédelmi szakaszon a Rába bal parti védtöltése mentén, az Aranyos-éri zsilipnél mobil szivattyúk elhelyezésére alkalmas szivattyúállást alakítottak ki. Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Pápoc, Ostffyasszonyfa és Kenyeri településeken 6400 méter hosszan épült meg állandó árvízvédelmi töltés, Csöngén és Kemenesszentpéteren pedig tereprendezéssel alkalmi védekezésre alkalmas magaspartokat alakítottak ki.
Győr belterületén a Rába bal parti töltése mellett elkészült az a mentett oldali szivárgó kútsor, amely árvízi helyzetben csökkentheti a talajvizet. A projekt során a szentgotthárdi gátőrház, illetve a körmendi és sárvári védelmi központ is megújult, az árvízvédelmi beruházás részeként korszerűsítették az észlelőhálózatot, átépítették a körmendi és a sárvári vízmércét, szenzoros távmérő állomásokat, hidakra szerelhető radaros távmérő vízszintregisztráló eszközöket és lapvízmércék telepítettek. (MTI, fotó: Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság)
Emberi létünkből fakad, hogy mindig megyünk valahová… Miközben az autó gázpedálját vagy éppen a villamos leszállásjelző gombját nyomjuk, bele sem gondolunk, hogyan jutott idáig a technológia, és hogy éppen mivel megy, ami visz minket. Bolygónk kétségekkel teli jövője...
Az időjárásfüggő megújulók természetes teljesítményingadozásának kiegyensúlyozására számos országban alkalmaznak szivattyús-tározós erőműveket – hívta fel a figyelmet május 2-i közleményében az Energiaügyi Minisztérium (EM). Hazánkban is több évtizede...
Új kőolajlelőhelyet tárt fel Tura közelében a Mol és az O&GD; a sikeres fúrás a két társaság közös kutatásának eredménye, amit azután kezdtek meg, hogy 2023 nyarán az olajvállalat 49 százalékos részesedést szerzett az O&GD három kutatási koncessziójában –...
Mérnökigazolvány→
Kamarai kedvezmények
