A körforgásos gazdasági modell terjedése révén egyre több figyelmet kap a szennyezett csomagolóanyagok komposztálási lehetősége is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói most egy speciális kísérlet során mintegy 70.000 kg biológiailag bontható műanyagot komposztálnak, hogy az anyagok lebomlása és szerkezeti átalakulása a lehető legpontosabban váljon ismertté.

A körforgásos gazdaság térnyerésével a hulladékhierarchiában korábban már előkelő helyet elfoglaló anyagában történő hasznosítási, újrafeldolgozási eljárások még inkább fókuszba kerültek. Ám amint arra dr. Aleksza László, a MATE Környezettudományi Intézet egyetemi docense és a Profikomp Környezettechnika Zrt. vezérigazgatója rámutat, egyes csomagolóanyagok esetében be kell látni, hogy az újbóli műanyagként történő feldolgozásuk a használatukból adódó nagymértékű elszennyezettség miatt nem oldható meg. Ehhez ugyanis a műanyagiparnak tiszta alapanyagra van szüksége.

„Hogy az elszennyezett anyagok esetében ne kelljen a környezet számára kevésbé kívánatos égetést vagy lerakást alkalmazni, felmerült ezek komposztálási lehetősége. Amikor ugyanis az elszennyezett csomagolóanyagot a biohulladékkal együtt szelektíven összegyűjtve aerob kezeléssel átalakítjuk komposzttá, hozzájárulunk a talajerő-gazdálkodás elősegítéséhez és végrehajtjuk a hulladék újrahasznosítását, ezzel zárva a biológiai körforgást. A komposztáláshoz azonban fontos követelmény, hogy az adott csomagolóanyagnak alkalmasnak kell lennie a mikroorganizmusok által történő lebontásra, ezzel kapcsolatban azonban még vannak nyitott kérdések és a szabványok fejlesztése is folyamatosan történik” – mutat rá a szakértő.

Ezt az alkalmasságot az egyes csomagolóanyagok tekintetében nemzetközi minősítő szervezetek állapítják meg, amelyek szabványos módszerek sorozatának elvégzése után hivatalos jelzéssel látják el a terméket, mely szerint az üzemi vagy házi-kerti körülmények között komposztálható. Ez a minősítés azonban laboratóriumi vizsgálatok alapján zajlik, így a gyakorlatban történő nagyobb léptékű hulladékkezelés kihívásairól nem szolgáltat elegendő információt a szakembereknek. Az ezzel kapcsolatos ismeretek bővülése, pontosítása tehát kulcsfontosságú ahhoz, hogy a körforgásos gazdasági modell hatékonyabbá váljon.

Mint azt prof. dr. Gyuricza Csaba rektor kiemelte, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem számára a fenntarthatóság elősegítésével és a hulladékgazdálkodás fejlesztésével kapcsolatos törekvések prioritást élveznek. Ezeket a szempontokat a közeljövőben várható nagyszabású egyetemi fejlesztések esetében is fokozottan érvényesíteni fogja a MATE. Mindezt jól szemlélteti az a tény is, hogy a gödöllői székhelyű intézményben működik az első és ezidáig egyetlen olyan tanszék az országban, melynek nevében szerepel a hulladékgazdálkodás szó. A kutatók jelenleg is intenzív kutatásokat folytatnak a komposztálható jelöléssel ellátott műanyag termékek komposztálási folyamatban mutatott viselkedése és a jelenlétükben készült komposzttermékek vizsgálatát illetően.

„A 2020 novemberében beállított kísérlet során összesen mintegy 70.000 kg biopolimert aprítunk le és komposztálunk egyéb biohulladékokkal összekeverve. Az anyagok szerkezeti átalakulását, a lebomlás mértékét és az esetlegesen megmaradó mikroműanyagok mennyiségét folyamatosan monitorozzuk, ami a kiindulási keverék több mint 50 százalékos biopolimer tartalma miatt világszinten egyedülálló vizsgálatnak tekinthető. Mivel ebben a témában ilyen méretben elvégzett kísérletekről még nem született publikáció, Egyetemünk jó eséllyel a világ élvonalába kerülhet az agrárium ezen speciális tudományterületén” – hangsúlyozza dr. Aleksza László.