A felsőoktatásban 2012-től bekövetkezett változásoknak köszönhetően a képzési szerkezet számos ponton összhangba került a munkaerőpiac igényeivel – tartalmazza az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb elemzése.

Az összegzés szerint harmadával nőtt a műszaki diplomások, negyedével az agrártudományi végzettségűek és 12 százalékkal az informatikusok száma. Ezzel párhuzamosan csökkent a bölcsész, a társadalomtudományi, a közgazdaságtudományi és a természettudományi pályán végzettek száma és aránya. Az ÁSZ azt írta, hogy a kitűzött célok megvalósításában 2014 és 2019 között jelentős előrelépés történt: javult a képzési szerkezet koncentrációja, nőtt a duális képzésekben tanulók és a külföldi hallgatók aránya. Ugyanakkor a fiatalok között csökkent a diplomások aránya, a képzésekből lemorzsolódók aránya stagnált, továbbá nem valósultak meg a hallgatói sikeresség javulását támogató eszközök, így a fenntartói bemeneti és kimeneti kompetencia mérései.

Az összegzésben rámutattak arra: a felsőoktatás versenyképesebbé tételének lépéseit a 2014-ben, majd 2016-ban megalkotott stratégiai dokumentumok határozták meg. A „Fokozatváltás a felsőoktatásban” szakpolitikai stratégiában foglaltak szerint az európai szintű, versenyképes és minőségi felsőoktatás megteremtése nemzetstratégiai kérdés.

Az ÁSZ elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a stratégiai célkitűzések megvalósítását a szabályozásban bekövetkezett változások támogatták. A „minőségirányított ágazati működés” megteremtéséhez hozzájárult a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság egyetemi szervezetektől független, szakértői tevékenysége, a felsőoktatási kiválósági programok bevezetése, valamint az egyetemi oktatás egyes területein alkalmazott minőségmérés. Az oktatás minőségének intézményi és rendszerszintű független értékelése azonban nem volt biztosított – állapították meg az ÁSZ szakértői.

Az elemzés fókuszában a felsőoktatásban 2012 óta tartó változások bemutatása, a versenyképesség, valamint az oktatás minőségének javítására tett intézkedések áttekintése és értékelése állt. Ezt – mint írták – különösen aktuálissá teszi, hogy a tervek szerint a következő években mintegy 1500 milliárd forintból fejlődhet és erősödhet a magyar felsőoktatás, ezért lényeges az elmúlt évek tapasztalatainak összegzése. (MTI)