Áder János köztársasági elnök két fiatal magyar gyógyszervegyésszel, Madaras Lizzel és Lévay Krisztinával beszélgetett Kék Bolygó című podcastjának március 8-án közzétett adásában. A fiatal kutatók olyan baktériumkoktélt állítottak elő, amely megszabadíthatja a világot az egyszerhasználatos műanyagok hulladékától. (A témáról tavaly hírt adott portálunk – https://mernokvagyok.hu/blog/2020/04/29/a-muanyagokat-lebonto-mikrobakat-fejleszto-poliloop-az-ev-magyar-startupja/; a Mérnök Újság pedig interjút közölt a kutatókkal.)

A két fiatal a kutatási területén már elindult a világhírnév felé, hiszen egy olyan olajalapú műanyagokat újrahasznosító biotechnológiai eljárást fedeztek fel, amellyel az eddig eltüntethetetlen műanyagokat teszik komposztálhatóvá. Áder János kiemelte: azért is fontos ez, mert az évente előállított és felhasznált műanyagok mennyisége az elmúlt ötven évben hússzorosára nőtt, másodpercenként húszezer PET-palackot értékesítenek a világon. Egy palackot öt másodperc legyártani, átlagosan öt percig használjuk, de a lebomlási ideje körülbelül ötszáz év – mutatott rá az államfő. Hozzátette: ha így folytatjuk a környezet műanyaggal való szennyezését, 2050-ben több műanyag lesz a tengerekben és az óceánokban, mint hal.

A két fiatal a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen ismerkedett meg: Madaras Liz biomérnök, Lévay Krisztina pedig vegyészmérnök hallgatóként tanult. Kutatásaikat egy garázslaborban kezdték, ’80-as évekbeli eszközökkel, kis költségvetéssel, aztán elkezdtek dolgozni azért, hogy egy „egészséges biotechnológiai vállalkozás” legyenek, és ne csak egy kutatási projekt. Felfedezésük mára védettséget élvez, kialakították cégstruktúrájukat, már nyolcan dolgoznak náluk, és találtak terveikhez magyar befektetőt is.

Az innováció lényegét Lévay Krisztina úgy foglalta össze, hogy más technológiákkal szemben ők nemcsak egy szegmensre koncentrálnak; baktériumkoktéljuk a műanyagok széles spektrumát képes lebontani, nagyjából minden olyan műanyaghulladékot, ami egy háztartásban keletkezik. Madaras Liz szerint eljárásuk azért különleges, mert a műanyagokat, amelyeket időtállónak terveznek, a baktériumokkal képesek környezetazonos anyaggá átváltoztatni, így azok vissza tudnak kerülni az ökoszisztémába. Ugyanis az olaj, amiből ezek a műanyagok készülnek, sok millió évvel ezelőtt állati és növényi maradványokból keletkezett.

 A lebontáshoz semmiféle előzetes kémiai kezelésre vagy előválogatásra nincs szükség. A szelektíven gyűjtött műanyaghulladékot az általuk felfedezett technológiával mintegy nyolc hét alatt környezetben hasznosítható biomasszává alakítják, amelyet később talajjavítóként lehet használni a mezőgazdaságban. A végterméket külső laboratóriumok is vizsgálják, eddig jó eredményeket kaptak, de az ipari hasznosítás előtt még többször elvégeztetik ezeket a teszteket.

Áder János reményét fejezte ki, hogy év végére a kutatók eljutnak addig, hogy már az összes kísérletet elvégezték és az ipari hasznosítás elindulhat. Ezzel nagy lépést lehetne tenni annak érdekében, hogy a környezetet elborító és komoly károkat okozó műanyagszemét problémáját, újrahasznosítását megoldjuk – fogalmazott a köztársasági elnök. (MTI)