Elkezdődött a Mátrai Erőmű kilenc évig tartó átalakítása, a vállalat karbonfüggetlenségét célzó és a bányaterületek rekultivációjára, energiahatékonysági, valamint a regionális zöld közlekedési megoldások népszerűsítésére is kiterjedő átmenet azonban a jelenlegi munkahelyeket nem veszélyeztetheti – jelentette ki a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, valamint az innovációs és technológiai miniszter.

A két tárcavezető február 5-én a térség országgyűlési képviselőivel és szakszervezeti vezetőkkel folytatott megbeszéléseket a Mátrai Erőműben. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a találkozón elmondta: az ITM és az Európai Unió illetékes végrehajtó ügynöksége decemberben aláírta azt az 5,2 milliárd forint összköltségvetésű támogatási szerződést, amely a Nemzeti Energia és Klímaterv végrehajtását, valamint a Mátrai Erőmű fenntartható és igazságos átmenetét segítő „LIFE-IP North-HU-Trans” projekt végrehajtását rögzíti.

A 9 év alatt megvalósuló átalakítás átképzési és vállalati mobilizációs programjai révén biztosítja az érintett munkavállalók helyzetének rendezését, a bányászati szakmakultúra megőrzését és a szükséges átképzéseket.

Az eseményen Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter kiemelte: az átállás és a létrejövő új gazdasági kapacitások hosszabb távon fenntartható munkahelyeket jelentenek a térségben, ideértve a Mátrai Erőmű telephelyein létesítendő naperőművek, az új típusú erőművi berendezések üzemeltetését, valamint a működést támogató társaságok munkaerő-igényét.

A projekt végrehajtásában az Innovációs és Technológiai Minisztériumon kívül részt vesznek az energiaszektor meghatározó nemzeti háttérintézményei, hivatalai, vállalatai, a térség érintett szereplői (megyei kormányhivatalok, helyi önkormányzatok, megyei kereskedelmi és iparkamarák, egyetemek), valamint szakszervezetek és civil szervezetek is.

Az erőmű technológiai átalakítása a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervnek megfelelően, átfogó térségfejlesztési programként valósul meg oly módon, hogy a foglalkoztatás továbbra is biztosított maradjon a régióban. Ebben a kormány és a társaság vezetése kulcsfontosságúnak tekinti a helyi önkormányzatokkal, gazdasági szereplőkkel, érdekképviseleti szervekkel és intézményekkel való együttműködést.

A Mátrai Erőmű 2100 munkavállaló és közvetve mintegy 4000 család megélhetését biztosítja a régióban. A szénerőmű ugyanakkor a hazai szén-dioxid-kibocsátás 14 százalékáért is felel, ezáltal Magyarország 2050-es karbonsemlegességi céljainak eléréséhez elengedhetetlen az erőmű kapacitásainak a klímacélokat is figyelembe vevő átalakítása. A vállalat lignit tüzelésű blokkjait a tervek szerint 2025. végén leállítják, mivel üzemeltetésüket alacsony hatásfok és magas fajlagos szén-dioxid-kibocsátás jellemzi. Az MVM Csoport középtávú célja az elavult energiatermelő egységek új, nagyobb hatásfokú, innovatív és alacsonyabb kibocsátású technológiákra cserélése. A létesítmény zöld jövőképének megvalósítása, a széntechnológia kivezetése összhangban van az EU energia- és klímapolitikai céljaival is, így az átalakítást jelentős uniós pályázati források segíthetik.

A beruházás finanszírozására várhatóan 100 milliárd forintot meghaladó összegű támogatás igényelhető, amelyhez a villamosenergia-termelő létesítmények az energetikai ágazat modernizációja és fenntartható átalakítása céljából kiosztandó, ingyenes szén-dioxid-kvóták formájában juthatnak hozzá – emlékeztetett a találkozón Oravecz Zsolt, a Mátrai Erőmű vezérigazgatója. Jelezte: további források érkezhetnek a Méltányos Átállást Támogató Alapból (Just Transition Fund), mely a klímasemleges uniós gazdaságra való átálláshoz nyújt pénzügyi segítséget. A vezérigazgató utalt rá, hogy elképzeléseik között szerepel egy tiszta szén technológiát alkalmazó kísérleti üzem létrehozása, továbbá egy olyan vegyipari technológia meghonosítása, amely minimális klímaterheléssel modern alapanyaggyártást tesz lehetővé és megteremti a bányászat középtávú fenntartásának alapjait. (MTI)