A Magyar Közlöny 2020. decemberben megjelent számai alapján 2021. január 1-jétől több építésügyi tárgyú jogszabályváltozás lépett életbe. A módosítások érintik többek között az OTÉK, az egyszerű bejelentés, az építésfelügyeleti eljárások, valamint az épületenergetika szabályait is.

A Magyar Közlöny 294. száma tartalmazza a veszélyhelyzet ideje alatt az építkezések egyszerű bejelentéssel történő megvalósíthatóságának kiterjesztéséről szóló 687/2020. (XII. 29.) Korm. rendeletet, amely szerint az Étv. egyszerű bejelentésre vonatkozó rendelkezéseit – a veszélyhelyzet idején – többek között az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

Az építési tevékenységek a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhetőek.

A természetes személy által építtetett lakópépületekhez fűződő tevékenységek alapterület korlát nélkül egyszerű bejelentés alapján végezhetők.

Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetében ugyanazon tényállás mellett az állékonyságot, az életet vagy az egészséget veszélyeztető állapot előidézése miatt szankció – ide nem értve a bontás elrendelését – megállapításának legfeljebb két alkalommal van helye. Ezt követően a hatóság az épület lebontását rendeli el.

A természetes személy építtető esetében: a tervezői művezetés igénybevétele nem kötelező, valamint nem kell alkalmazni az egyszerű bejelentéshez kötött és bejelentett, hatósági bizonyítvánnyal nem rendelkező új vagy meglévő lakóépület 300 négyzetmétert meghaladó összes hasznos alapterületűre történő bővítésére vonatkozó szabályokat, abban az esetben sem, ha az építtető nem természetes személy és az építési tevékenységet nem a saját lakhatása céljából folytatja.

Az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 700/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítja az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet.

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet módosítása technikai jellegű szövegmódosításokat tartalmaz. (Amennyiben a fővállalkozó kivitelező nem vállalta el az alvállalkozó kivitelezési tevékenysége feletti felelős műszaki vezetői feladatokat, a fővállalkozó kivitelező felelős műszaki vezetőjének felelőssége lesz ezentúl nem csak az engedélyezési, de a tudomásulvételi eljáráshoz, az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenység hatósági bizonyítványának kiadásához szükséges nyilatkozat kibocsátása is.

Hatályát veszíti a rendelet 7. § (1) bekezdése, amely alapján az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges engedélyek jogosultja.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása alapján a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező építményen a tartószerkezetet vagy a hasznos alapterület érintő befejező építési munkák elvégzésére építési engedélyt kell kérni. A módosítás tartalmazza továbbá az építési engedélyre, az építési keretengedélyre, a telepítési engedélyre, valamint az integrált építési engedély hatályára vonatkozó szabályokat.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása szerint az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó kérelemhez – az eddig megszokott dokumentumokon kívül – csatolni kell az ÉTDR általános felületén történő tájékoztatás érdekében a személyes adatot nem tartalmazó, a rendelet 1. mellékletének 1. pontjában meghatározott tartalmú helyszínrajzot és 4. pontjában meghatározott tartalmú homlokzati tervet vagy látványtervet.

Az építtető személyében bekövetkező jogutódlás tényét az ÉTDR felületen történő bejelentéssel a jogelőd vagy jogutód építtető bejelenti

1. a) a jogelőd és a jogutód építtetőnek legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt közös nyilatkozatával,
2. b) jogerős teljes hatályú hagyatékátadó végzéssel vagy
3. c) jogerős bírósági határozattal.

A módosítás alapján az építésfelügyeleti hatóság a bejelentés beérkezésétől számított nyolc napon belül az ÉTDR általános tájékoztatási felületén mindenki által hozzáférhető módon – személyes adatot nem tartalmazó – általános tájékoztatást ad a bejelentés következő főbb ismérveiről.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet és az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosításáról szóló 701/2020. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján a jogszabály hatálya a továbbiakban nem terjed ki a mezőgazdasági, logisztikai és ipari épületre és épületrészre sem.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet módosítása kimondja, hogy a 2015. december 31-ét követően benyújtott, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új lakóépületek esetében a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényre vonatkozó előírásoknak 2021. június 30. napja utáni használatbavétel esetén kell megfelelni.

A már hivatkozott energetikai tárgyú jogszabálymódosításhoz kapcsolódóan jelent meg az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 57/2020. (XII. 29.) ITM rendelet, amely alapján a már említett határidő 2021. június 30. napja utáni használatbavételre vonatkozóan értendő.

Az építőipari ágazat termelékenységének, hatékonyságának növelésére irányuló támogatásról szóló 2033/2020. (XII. 29.) Korm. határozat alapján a hazai építőipari termelékenység növelését, az építésgazdasági folyamatok fejlődését eredményező finanszírozási igény biztosítására a Kormány 12.000.000.000 forint forrást biztosít.

A Magyar Közlöny 297. számában megjelent az egyes energetikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 715/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet.

A módosítás tartalmazza az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítását, amely alapján az  Országos Építésügyi Nyilvántartás üzemeltetéséért felelős szerv lehetővé teszi a  bekerült energetikai tanúsítványok mért vagy számított energiafelhasználására vonatkozó adatok gyűjtését, továbbá kérelemre statisztikai és kutatási célból, valamint az  épület tulajdonosa részére rendelkezésre bocsátja legalább az  uniós és nemzeti adatvédelmi követelményeknek megfelelő aggregált és anonimizált adatokat.

Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosítása érinti az Energetikai szakreferensi tevékenységet. A szakreferens tevékenységi köre az alábbiakkal egészül ki:

1. g) értékeli az energiafelhasználás mérését, és – ha energiahatékonysági szempontból indokolt – javaslatot tesz ideiglenes vagy végleges jelleggel telepítendő mérőeszközök, almérők felszerelésére, mérés-felügyeleti rendszer bevezetésére, továbbá, ha energiahatékonysági szempontból indokolt, mérési tervet készít.

A módosítás alapján az energetikai auditnak ki kell terjednie az épülethasználat módjából adódó megtakarítási potenciál vizsgálatára is.

A módosítás alapján hatályukat vesztik – többek között – a rendelet alábbi alcímei, valamint mellékletei:

1. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésről szóló éves jelentés elkészítése
2. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemei
3. A nemzeti energiahatékonysági célkitűzés felé tett előrelépésről szóló éves jelentések általános kerete (1. melléklet)
4. A Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv kötelező tartalmi elemei (2. melléklet)

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet és a motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló 17/2017. (V. 26.) NFM rendelet módosításáról szóló 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelet szabályai alapján a meglévő épületek jelentős felújítása esetén az építészeti-műszaki tervdokumentációban vizsgálni kell a nagy hatékonyságú alternatív rendszerek alkalmazásának lehetőségét és ennek eredményét ismertetni kell a műszaki leírásban. A vizsgálatnak a tűzbiztonsági követelményeknek való megfelelésre, az egészséges beltéri légállapotra vonatkozó, valamint a földrengésállósági követelmények teljesülésére is ki kell terjednie.

Új épületek létesítése során, valamint meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, a jelen rendeletmódosítás által hatályba léptetett 8. melléklet szabályai is alkalmazandók.

Összeállította: dr. Szente Olivér