Minden új épületnek 2028-tól kibocsátásmentesnek kell lennie, ennek a követelménynek a hatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy üzemeltetett új épületekre már 2026-tól érvényesnek kell lennie – szögezték le az Európai Parlament (EP) képviselői március 14-én az EP strasbourgi plenáris ülésén elfogadott álláspontjában.

A 343 szavazattal, 216 ellenében és 78 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására azért van szükség, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig egyáltalán ne jelentsenek környezeti terhet. A vonatkozó intézkedések e cél elérését azzal segítik majd, hogy felgyorsítják az energiát rosszul hasznosító épületek felújításának ütemét, és javítják az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréjét – írták.

Az EP-képviselők kiemelték: amennyiben műszakilag kivitelezhető és gazdaságilag megvalósítható, napenergiát hasznosító technológiákkal kell ellátni az új épületeket 2028-ig, a jelentős felújításon áteső lakóépületeket pedig 2032-ig. Ami a meglévő lakóépületeket illeti, energiahatékonyságuknak 2030-ra el kell érnie legalább az „E” energiaosztályú besorolást, 2033-ra pedig legalább a „D” energiaosztályú teljesítményt azon az „A”-tól induló skálán, amelynek legvégén, a „G” energiaosztályban egy adott ország épületállományának legalacsonyabb energiahatékonyságú 15 százaléka található. A nem lakáscélú és középületek esetében ugyanezt a teljesítményszintet 2027-re, illetve 2030-ra kell elérni. Az energiahatékonyság javítása – ami a szigeteléstől kezdve a fűtésrendszer korszerűsítéséig több formában is megvalósulhat – akkor lesz esedékes, amikor az adott épületet értékesítik vagy jelentősen felújítják, illetve bérlemények esetében bérlőváltáskor.

Az új szabályok hatálya nem terjed ki a műemlékekre. Az uniós tagországok továbbá mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, a műszaki építményeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek. Az állami szociális lakások szintén kivételt képezhetnek, ha a korszerűsítéssel elérhető rezsicsökkentés amúgy nem ellentételezné a korszerűsítés költségei miatt megemelkedett bérleti díjat. Az EP álláspontjának elfogadásával megkezdődhet az egyeztetés a tagállamokkal az Európai Unió Tanácsában az irányelvjavaslat végső tartalmáról. (MTI)