Magyarország villamosenergia-felhasználása 2021-ben 4,9 százalékkal emelkedett a tavalyi évhez képest, és az elmúlt öt év felhasználásnál is magasabb volt – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentésében.

A villamosenergia-fogyasztás dinamikus bővülése 2020-ban a pandémia következtében hozott korlátozó intézkedések miatt megtört, de 2021-ben a felhasználás újra magasabb volt, mint a 2016–2020 közti időszakban. A lakossági és a nem lakossági fogyasztás is ötéves csúcsot döntött a tavalyi éveben.

A lakossági villamosenergia-fogyasztás 2020-hoz képest 1,025 terawattórával, azaz 8,8 százalékkal volt magasabb, 2019-hez viszonyítva pedig 13,3 százalék volt a növekedés (HMKE nélkül). A lakossági kereslet valamennyi hónapban magasabb volt, mint az elmúlt öt év azonos hónapjaiban, de a nyári időszakban különösen magas volt a kereslet emelkedése.

A lakossági villamosenergia-fogyasztás alakulása (HMKE nélkül) 2017–2010 között

A nem lakossági szektor villamosenergia-fogyasztása szintén ötéves csúcsra emelkedett tavaly, a 2020-as évhez képest 5,1 százalékkal, a 2019-eshez képest 1,1 azázalékkal volt magasabb.

Az átviteli hálózat terhelése (rendszerterhelés) hasonló trendet mutat, mint a felhasználás. A háztartási méretű naperőművek (HMKE) elterjedésével a kettő közötti eltérés különösen a napsütéses időszakban mutatkozik meg, mivel a háztartási naperőművek részben vagy egészben biztosítani tudják a fogyasztási hely felhasználását, ami így nem terheli az átviteli hálózatot. A támogatásoknak köszönhetően a HMKE beépített kapacitása 2021 végére 1125 megawattra emelkedett, azonban ennek ellenére a nyári és téli időszakban is rekordot döntött a bruttó rendszerterhelés.

A villamosenergia-fogyasztás növekményét fele-fele arányban biztosította az import és a hazai termelés bővülése. Az import volumene 9,2 százalékkal volt magasabb a 2020-as évhez képest. A magyar villamosenergia-termelés 2021-ben 3,4 százalékkal emelkedett. A rendszer alapját a zsinórüzemben és magas kihasználtsággal üzemelő nukleáris egységek jelentették tavaly is, a bruttó hazai termelés 44,7 százalékát, a fogyasztás 32,9 százalékát biztosították.

A gáztüzelésű erőművek termelése tovább bővült 4,9 százalékkal, a lignittüzelésű egységek pozíciója tovább romlott, termelésük a tavalyi évhez képest további 19,2 százalékkal csökkent. Még az év második felében kialakult rendkívül magas árkörnyezetben sem növelték termelésüket.

 A naperőművek termelése 2019-ben még egy hónapban sem volt magasabb a lignit alapú villamosenergia-termelésnél, viszont 2021-ben márciustól októberig a PV alapú villamosenergia-termelés meghaladta a lignit alapú termelést és éves szinten is meghaladta azt. A bruttó termelésen belül a naperőművi kapacitások súlya a harmadik helyre lépve 10,6 százalék volt, kedvező időjárási feltételek esetén a rendszerterhelés 30–35 százalékát is adták, kiszorítva az importot és a fosszilis termelés egy részét.