Meghaladta a megújuló energiaforrások aránya a szén-dioxid-kibocsátással járó fosszilis tüzelőanyagok arányát tavaly az Európai Unió (EU) áramtermelésében – mutatta ki egy január 25-én ismertetett felmérés.

Az Agora Energiewende nevű német és az Ember nevű brit, független kutatóintézet közös tanulmánya szerint 2020-ban 3,4 százalékponttal 38 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások – mindenekelőtt a víz-, a szél- és a napenergia – aránya a 27 EU-tagország áramtermelésében, a fosszilis energiaforrások (szén, földgáz) aránya pedig 1,9 százalékponttal 37 százalékra süllyedt. A megújuló források első alkalommal töltöttek be vezető szerepet az EU áramtermelésében, ami „fontos mérföldkő” a klímavédelmi célok – a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig előirányzott 55 százalékos csökkentése és a szén-dioxid-semlegesség 2050-re tervezett elérése – felé vezető úton – emelték ki a kutatási jelentésben.

A nukleáris energia aránya tavaly 25 százalékos volt az áramtermelésben. Ezen a területen jelentős visszaesés mutatkozik, éves szinten 10 százalékkal, 1990 óta a legnagyobb mértékben csökkent az ágazat teljesítménye, és a folyamat tartós lesz, mert Németország 2022-ben, Belgium 2025-ben, Spanyolország 2030-ban felhagy az atomenergia használatával, Franciaországban pedig 2035-ig 50 százalékkal csökkentik arányát az energiatermelésben. Ez is kiemeli a megújuló forrásokra, mindenekelőtt a szél-, és a napenergia kiaknázására alapozó áramtermelés fejlesztésének fontosságát – tették hozzá.

A legnagyobb mértékben éppen ez a két terület, a szél-, és a napenergia használata fejlődik. Tavaly az EU-ban termelt áram 19 százalékát állították elő ebből a két forrásból. A szélenergia aránya 14 százalékos volt, szemben az öt évvel korábbi 9 százalékkal, a napenergia aránya 5 százalékot tett ki, szemben a 2015-ös 3 százalékkal.

A megújuló forrásokra támaszkodó tagországok rangsorát Ausztria vezeti az áramtermelésben betöltött 79 százalékos aránnyal. A második Dánia 78 százalékkal, a harmadik Svédország 68 százalékkal, az utolsó helyen Csehország áll 12 százalékkal. A tanulmány szerint Magyarországon 2020-ban az áramtermelés 48 százalékban atomenergiára, 38 százalékban fosszilis energiahordozókra, 15 százalékban megújuló energiaforrásokra épült. (MTI)

Eredményes volt a METÁR-tender

Eredményesnek nyilvánította a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés támogatására tavaly júliusban kiírt pályázati eljárást.

A MEKH közleménye szerint 15 munkanapon belül határozatokat hoznak az egyes pályázati dokumentációkról, amelyekben azokat nyertessé vagy érvénytelenné nyilvánítják, illetve a pályázatok sorrendje alapján elutasítják. A hivatal felidézte, hogy a villamosenergia-termelés támogatását célzó METÁR-tenderen öt és félszeres a túljelentkezés, a pályázók 2145 gigawattórára (GWh) igényeltek támogatást a kiosztható 390 GWh-val szemben. Túlnyomó többségük napelemes erőművet tervez építeni, de érkezett pályázat geotermikus és hulladéklerakóból származó gázt hasznosító erőműre is. A pályázó napelemes erőművek összteljesítménye 1335 megawatt (MW). Az ajánlati árak a járványhelyzet és a forint árfolyamának gyengülése ellenére is igen kedvezőek – hangsúlyozta a MEKH.

A legalacsonyabb ajánlati ár 16,18 forint kilowattóránként (kWh), a legmagasabb 26,65 forint, az igényelt mennyiséggel súlyozott ajánlati átlagár 20,66 forint.

A hivatal emlékeztetett, hogy a 2019-es METÁR-tendernél az igényelt mennyiséggel súlyozott ajánlati átlagár 23,58 forint volt kilowattóránként. A nyertes pályázók átlagos ajánlati ára végül a kis kategóriában 24,81 forint, míg a nagy kategóriában 21,69 forint lett kilowattóránként.

A 2020-as METÁR-tender ajánlatai jelentős árcsökkenést mutatnak a 2019-es kiíráshoz képest – hívta fel a figyelmet a MEKH. A hivatal a pályázók és a pályázatok azonosító adatait 2020 októberében tette közzé, a hiánypótlás teljesítésére, illetve a változások bejelentésére december közepéig volt lehetőség.

A MEKH első alkalommal 2019-ben hirdette meg a METÁR-tendert, ahol 72 projekt kapott támogatást. A nyertesek 15 éven át évente összesen 229 millió forint támogatást kaphatnak az újonnan megtermelt évi 193 GWh villamosenergia-mennyiség után. (MTI)