2019-ben is dinamikus növekedést láthattunk az éptőiparban. Néhány barátommal egy beszélgetés alkalmával felmerült bennünk az a kérdés: vajon ez a növekedés megjelenik az építőiparban dolgozó mérnökök fizetésében is, ezért úgy döntöttem, érdekes lehet egy kis piackutatás a szakmabeliek számára, hogy lássuk milyen fizetések jellemzők jelenleg a magyar építőipari piacon. A másik kérdés, melyre kíváncsiak voltunk, hogy a férfi és női építőiparban dolgozó szakemberek között van-e jelentős eltérés a fizetésekben?

A szerzőről
Közel 8 éve dolgozom az építőiparban. Misszióm, hogy az új technológiák segítségével az építőipar számára értéket teremtsek. Szenvedélyesen követem az ipar új digitális megoldásait, és úgy gondolom, hogy a cégeknek fel kell készülniük megfelelő szakmai tudással és erőforrással az építőipar digitalizációjára. Célom, hogy ezt a transzformációt elősegítsem. Emellett szenvedélyem, hogy a női munkavállalókat támogassam és segítsem az építőiparban. Kíváncsian várom az elkövetkező évek fejlődését ezen a területen!

Hogyan is alakultak a fizetések 2019-ben? Volt-e a fizetésekben is ilyen mértékű növekedés?

A kutatás leírása, általános tudnivalók

Jelen cikkben leírtak a 2019. november 3. és december 17. között végzett piackutatás eredményei, melyet 397 építőiparban dolgozó 22-80 éves kor közötti, 0-60 év szakmai tapasztalattal rendelkező végzett mérnökök és gyakornokok töltöttek ki névtelenül. A kutatásban résztvevők több mint 90%-a BSc vagy annál magasabb egyetemi végzettséggel rendelkezik.

A következő ábrán látható, hogy a válaszadók többségében kisvállalkozásnál vagy 100 főnél nagyobb magyarországi cégnél dolgoznak, és átlagosan 6-7 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

A hálás kollégák mellett sokat segítene nekem is, ha minél többen csatlakoznának a következő kutatáshoz. Ehhez az alábbi linken keresztül lehet feliratkozni, hogy értesíteni tudjam az illetékeseket: https://forms.gle/SfmyA38XqKqQX1W79

Külön szeretném megköszönni mind a 397 embernek a bizalmát, akik a kérdőívet kitöltötték, és hozzájárultak jelen cikk elkészítéséhez. A továbbiakban szeretnék egy sorozatot elindítani „Nők az építőiparban” címmel. Aki úgy gondolja, hogy szívesen csatlakozna ehhez a sorozathoz jelezze felém bizalommal!

A válaszadókat az építőipar fő területei alapján is kategóriába soroltam, melyet a következő ábra mutat.

Kellő mennyiségű adat a részletesebb elemzéshez a tervezés és kivitelezés fő területeire vonatkozóan állt rendelkezésemre, így csak ezt a két területet néztem meg részletesen.

Mérnökök átlagos fizetése az építőiparban

Néhány fontos megjegyzés a további megjelenített adatokra

  • átlagos bruttó havi fizetés és éves bónusz során a válaszadók tartományokból választhattak, melyeknek az átlagát vettem figyelembe (maximális érték feletti megjelölés esetén a maximálisan megadott értéket)
  • több válaszadótól is kaptam visszajelzést, hogy érdemes lenne a nettó értéket is megvizsgálni, sajnos erre csak egy következő kérdéssorban lesz már alkalom
  • átlagos heti munkaóra esetében szintén a megadott értékek átlagát vettem figyelembe

Átlagos bruttó fizetés
Az összes válaszadó bruttó átlagos havi fizetése a fő területek alapján a következő ábrán látható, mely alapján a tervezésben dolgozó mérnökök átlagos fizetése havonta 460.000 Ft, míg a kivitelezésben dolgozó kollégáké 551.000 Ft.

Ha megnézzük ugyanezeket az adatokat nemek szerint is felbontva, már korántsem mutat ilyen szép számokat a diagramm. A tervezésben a férfiak átlagosan 490.000 Ft körül keresnek, addig a nők 18%-kal, csaknem 90.000 Ft-tal kevesebbet, míg a kivitelezésben a nők 27%-kal, közel 155.000 Ft-tal kevesebbet keresnek. Természetesen ezek átlagos értékek és érdemes figyelembe venni a szakmai tapasztalatokat, hogy ki milyen típusú cégnél dolgozik. 
Akit részletesebben is érdekelnek az eredmények a változó paraméterek függvényében, az alábbi linken elérheti az összes diagramm dinamikus változatát is, mellyel mindenféle paramétert be tud állítani.

Átlagos fizetések a tervezésben
Azon válaszadók, akik tervezőnek vallották magukat, átlagosan 416.000 Ft-ot keresnek, míg a vezető tervezők 637.000 Ft-ot.

A kisvállalkozásban dolgozó mérnökök tették ki a válaszadók legnagyobb számát, így készítettem ez alapján egy ábrát, hogy az átlaghoz képest hol is van a kisvállalkozásban dolgozó kollégák fizetése.

Átlagos fizetések a kivitelezésben
Kivitelezésben az ügyvezetők, projektmérnökök és műszaki ellenőrök keresnek a legjobban, de az előkészítő mérnökök is átlagosan 435.000 Ft-ot keresnek havonta.

Mi a helyzet a kivitelezésben a nemek közti fizetés különbségekkel? Sajnos 20-32%-kal kevesebbet keresnek átlagosan a mérnöknők az építőiparban.

Ha pedig csak a kisvállalkozókról beszélünk, akkor ez a szám előkészítő mérnökök esetében még nagyobb különbséget mutat. Egy műszaki ellenőrként dolgozó nő hasonló pozícióban dolgozó férfikollégája fizetésének közel a felét kapja meg.

Ki dolgozik többet?
A tervezésben főként a vezető pozícióban lévő mérnökök heti 47-48 órát dolgoznak.

Ezzel szemben a kivitelezésben a művezetők, az üzletág vezetők és az ügyvezetők több mint 50 órát dolgoznak hetente.

A válaszadók véleménye szerint mekkora volt a fizetésemelés mértéke?
A tervezésben és a kivitelezésben dolgozó azon válaszadók, akiknek az elmúlt 1,5 éven belül emelték a fizetését szervezet típusa alapján az alábbi kategóriákban volt a legnagyobb az emelkedés:

  • kisvállalkozásoknál többnyire 5-10%-ban emelkedtek a fizetések
  • 100 fő feletti magyarországi „gigacég”-nél szintén 5-10%-os fizetésemelésre számíthattak legtöbben
  • 15-50 fő cégeknél ez az érték 10-15% között volt
  • 50-100 fős cégeknél szintén 10-15%-os fizetésemelést nevezték meg legtöbben
  • Multicégeknél a fenti érték 5-7%-os volt.
Dinamikus diagramok

A dinamukus diagramok egyedi beállítását és értelmezését az Adatvizualizáció – Építőipari fizetések 2019 leírásban részletesen is elmagyaráztam. Az összes elkészített diagram dinamikus változata elérhető, ahol bárki kedvére beállíthat egyedi szűrési paramétereket.
Teljes riport megtekinéséért kattints ide.

Szeretném emellett jelezni, hogy a fenti adatok bemutatásával nem csak az általános építőipari fizetések helyzetét vagy és a béremelések fontosságát kívántam bemutatni, de szerettem volna felhívni a figyelmet arra is, hogy a női munkavállalók bérezése jelentősen alacsonyabb a férfiak átlag fizetésénél, melyen ideje változtatni a munkáltatóknak; a női kolléganőknek pedig magabiztosabban fizetésemelést kérnie. 

A válaszadók hangja

A kérdőív elkészítése során az utolsó kérdésem a válaszadók általános véleményét kérdezte. A kapott válaszokat három fő kategóriába soroltam: nők az építőiparban, karrier és szakmai tapasztalatok, béremelés és fekete fizetések.

Nők az építőiparban
Alagutas cég lelkesen várja a női szakembereket: „Friss alagutas cég, főleg vájárokkal. Sok női jelentkező nincs, pedig várjuk szeretettel a lányokat :)” – sokat segítene, ha kommentben az illetékes cég jelezné, hogy milyen e-mail címre várják a lelkes jelenetezők önéletrajzát.

„Voltak nő alkalmazottjaim, és mindegyikkel meg voltam elégedve. Nincs jelentősége a nemnek a mérnöki munkában. A teljesítmény a lényeg.”

A mérnöknők jelezték, hogy tisztában vannak azzal, hogy bérük alacsonyabb a piacon. Elégedetlenek azzal, hogy a szülést negatívumként értékelik a munkáltatók. Sajnos olyan kolléganőtől is kaptam visszajelzést, akinek kifejezetten rossz tapasztalata volt, hogy végig vitt egy projektet, majd a prezentáció elkészültét követően átadták egy férfinak a munkát, aki helyette learatta a bónuszt és az elismerést.

Béremelés és fekete fizetések
Többen kiemelték, hogy inkább a külföldi utat javasolják a kollégáknak, mert jelentős fizetésemeléseket itthon nem fognak látni a szakmában. Emellett több vélemény érkezett arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók elégedetlenek a „feketén kifizetett” bérek miatt vagy a dolgozók egyáltalán nincsenek rendesen bejelentve.

A fiatal munkavállalók véleménye szerint „sokan drágállják a fiatal munkavállalók, pályakezdők bérigényét” és „könnyebb új munkahelyen többet kérni, mint a jelenlegin béremelést kiharcolni. Ha nem kérnek elsőre nagy fizetést, gyakran beleragadnak egy alacsonyabb bérbe, hiába nő a tapasztalatuk és a tűrőképességük, felelősségük.”

„Fontos lenne a korrekt bérezés, emberi (családbarátabb) munkaidő. A cégek szeretik hirdetni, hogy „versenyképes fizetés”, és „rugalmas munkaidő”, a legtöbb cégre ez aligha lenne igaz ma Magyarországon. Nem csak erre a munkahelyemre vonatkozik, hanem az előzőre is, és nagyon sok ismerősömtől is ezt hallom, más cégek felől. Manapság egy kőműves vállalkozó könnyedén megkeres két-háromszor annyit, mint egy 1-2 éve a szakmában dolgozó építőmérnök. Ne csodálkozzunk, hogy annyi fiatal hagyja el a pályát, vagy megy el külföldre.”

Karrier és szakmai tapasztalat
A karrier és szakmai tapasztalatokra vonatkozóan a válaszadók elégedetlenségüket fejezték ki, hogy több mint 50 órát dolgoznak átlagosan.

Sok választ kaptam arra vonatkozóan, hogy egyre többen tartják fontosnak a kisebb munkahelyeken is a hosszú távú célokat, illetve karrier programot. A mérnökök nem érzik magukat megbecsülve és jelenleg azt látják, hogy szakmai előre lépésük nem támogatott. Hiánygazdaság van és „a munkaadóknak törekedniük kellene arra, hogy megtartsák a „jól bevált” munkavállalóikat és hogy azok akár a szakmai fejlődési lehetőség hiánya (vagy csak minimális megléte), akár anyagi szempontok miatt ne kényszerüljenek arra, hogy néhány éves időközönként munkahelyet váltsanak.”

Több mérnök is kiemelte, hogy „fontos, hogy az idősebb kollégák megfelelő tudást adjanak át az új generációnak. Jelenleg nagyon nagy az elzárkózás ilyen szempontból.” Az oktatás szempontjából egy tapasztalt professzor jelezte, hogy véleménye szerint a „jövő nemzedéke veszélyben van az oktatás szempontjából” és fontos lenne változtatni az oktatási rendszeren, megfelelő hozzáértő vezetőkön keresztül, hogy megfelelő szakemberek kerüljenek ki a piacra az egyetemről. Egy másik válaszadó kiemelte, hogy „a tisztességes szakmai gyakorlat megszerzésének feltételei korlátozottak a tervező, szakértő mérnöki utánpótlás biztosításához. A mérnöki szakmai tapasztalat a mai szemlélet szerint háttérbe szorul és mindenki a számítógépes megoldással akarja pótolni a szakmai tapasztalat hiányát”, mely az oktatási szemléletre is jellemző.