Vállalkozások védelme

Nagyon fontos stratégiai célnak tartom a digitális fejlődés elősegítését, az MI felhasználásának a kiterjesztését a mérnöki munkában, a mérnökök társadalmi megbecsülésének és elismertségének javítását és a jogi segítség nyújtás színvonalának és lehetőségének emelését.

Nagyon örültem, hogy a szabványok elérhetővé váltak (bár azóta még nem vettem igénybe a lehetőséget), köszönöm a Kamarának. (Szerintem mindenkinek (nem csak a mérnököknek) olvasásra, ingyenesen elérhetővé kellen tenni az összes hazánkban érvényes szabványt.)

Az újságot szívesen olvasom, de nyomtatott formában kiküldeni minden tagnak óriási erőforráspazarlás (főleg a környezeti fáj). Nem volt ilyen lehetőség a válaszok között, de esetleg azoknak küldeném csak ki (ingyen), akik ezt kifejezetten kérik.

A Kamarának szerintem elsőként nem a társadalom, hanem a kormányzat felé kellene láthatóvá tenni a munkánkat, és nagyobb megbecsültséget vívni ki. Kezdve azzal, hogy a mérnökszakértő által készített anyag nem csak "egy vélemény" a sok közül.

Az államnak/kormánynak nagyobb szerepet kellene vállalnia a kamarák támogatásában, és jobban kellene támaszkodnia a kamarák észrevételeire és javaslataira.

Alapvető problémának a mérnöktársadalom MMK általi érdekérvényesítő képességének hiányát látom.
A mérnökórra miért csak ajánblás még mindíg? Minimál ár bevezetése nélkül nem lesz a mérnöktársadalom elismertebb!!!

A kamarai hírekről a hírlevelekből, illetve a mmk.hu honlapon értesülök. A nyomtatott újságot néha átlapozom és ha van érdekes cikk azt elolvasom. Régebben a jogszabályfigyelő részét is néztem, mert ott lehetett a munkával kapcsolatos változásokról hírt szerezni.
Cégünknek van online szabványkönyvtári elérése és vannak saját megvásárolt szabványaink is, így az amúgy hasznos kamarai elérést még nem volt szükségem kipróbálni, de biztos vannak mérnök kollégák akiknek ez nagy segítség. Néha nagyon nem mindegy, hogy ismeri e a tervező a legújabb változatát a szabványnak és az apró eltéréseket.
Az új Etikai-fegyelmi szabályzattal kapcsolatban annyit fűznék hozzá , hogy először az embernek a saját értékrendje legyen olyan, hogy ne kerüljön olyan helyzetbe , hogy előbbinek az ismerete szükségessé váljon.
A kamarai szabályszegések szankcionálása lehet, hogy tisztábbá tenné a szakmát, de kérdéses, hogy emellett mennyi járulékos kárt csinálna.
Ettől nem teljesen leválasztható témakör a mérnökök társadalmi megbecsülése illetve kitekintve hazánkból a külföldi piacon való versenyképesség kérdése.
Tartószerkezeti tervezőként azt tapasztalom, hogy a statikus közösségi megbecsülése azért alacsony, mivel figyelmen kívül hagyásának nincs azonnali következménye vagy nem is következik be. Ez részben az (okkal) szabványokba beépített biztonságba és statisztikai alapon meghatározott terhekre vezethető vissza , ami miatt egy szerkezeti elem akár 2-3x többet is bírhat, mint a papírforma (elég csak egy kísérletet elvégezni az Eurocode szerint és a kapott értékeket a tervezési értékkel összevetni). Ahol nincs ekkora tartalék, ott valószínűleg hamarabb veszik komolyabban a mérnök szavát. És ennek van egy másik vetülete, hogy a több munkával, de még megfeleltethető gazdaságos szerkezet néha nagyon nehezen különböztethető meg a nem megfelelőtől (vagy fordítva). Feltételezem senki nem bontatná le a Parlamentet azért, mert az Eurocode szabvány szerint papírforma szerint nem felel meg. Amennyiben az ellenőrzéshez egy közelítő képletet használunk, akkor jelentős ráhagyás lehet egy eredményben és ez is okozhat ellentétes véleményeket.
Ide kapcsolódó hosszútávú trend pl a végeselemes csomópont tervező szoftverek témaköre és azok eredményének a validálása (mit dobott a gép eredménynek témakör), a szoftver fejlesztője nem felelős a jó működésért.
Másik témakör a szabvány értelmezése: sokmindent nem definiál egyértelműen és inkább jogi megfogalmazású és itt már előjön a személyi szubjektivitás kérdése (nem mindegy hogy az "ajánlott", "kell" szó szerepel valahol). Plusz ahány mérnök annyiféle értelmezés.
Plusz érdemes kitekinteni, hogy országunkon kívül van tervezés, ami néha teljesen más szemléletmóddal készül, de ugyanúgy a fizika törvényei vonatkoznak rá. Sok külföldi cég jön az országba, más nációjú tervezőket/ mentalitást hozva (vagy külföldre kell tervezni). Ahogy tapasztalom a jogszabályalkotás a tervhonosítást nem ismeri, pedig fontos lenne itt is felelősségi körök végiggondolása, mivel jelenleg a felelős tervező felel mindenért és itt nem tisztázott, hogy a honosítandó tervek készítője milyen (gyakorlatban is számon kérhető) felelősséggel rendelkezik.

Célszerűnek tartom, hogy az MMK szakmai tagozatok és a területi kamarák is dolgozzanak ki stratégiát.

Mintaként jelzem, hogy 2003. június 13-án fogadtuk el a TMMK stratégiáját, ami évekig elérhető volt a honlapunkon:

A mérnöki kamara helye a civil társadalomban
A Tolna Megyei Mérnöki Kamara jellemzően a szakirányú képesítéssel rendelkező, az épített környezet alakításában mérnöki tevékenységet végző tervezők és szakértők kamarája, amelynek küldetése az alábbiakban foglalható össze:

1. Érdekérvényesítés: a társadalom érdekeivel összhangban, megyei szinten képviseli és védi a mérnöki tevékenységet végző tagjai érdekeit a névjegyzék vezetésével, az etikai ügyek képviseletével;

2. Szakmai önigazgatás: szélesedő szakmai önkormányzati hatáskörben ellátja a mérnöki tevékenység igazgatási feladatait, elbírálja a beérkező tervezői jogosultság iránti kérelmeket, a szakmai tagozatok bevonásával szakértői jogosultságokat ad ki, nyilvántartja és közzéteszi a megyei szintű névjegyzékeket.;

3. Társadalmi partnerség: fontos, szakmai kérdésekben a kamara állásfoglalásaival részt vesz a megye és települései arculatának kialakításában, a fejlesztési elképzelések tervezésében és előkészítésében. Védi a társadalmat az alacsony színvonalú, jogosulatlanul végzett kontármunkával szemben.

A mérnöki kamara előtt álló kihívások

A Mérnöki Kamarák jövőképének figyelembe vételével:
- A kamara törekedjen minél szélesebb körben népszerűsíteni tevékenységét, tagja közé toborozva a nem vállalkozó mérnökök minél szélesebb tömegét, megvalósítva ezáltal azt a célt, hogy a Mérnöki Kamara minden mérnök kamarája legyen. Építsen ki kapcsolatokat a jelentős mérnöki munkát végző társaságokkal és szervezetekkel, szerezzen támogatókat céljai elérése érdekében.
- A megyei kamara fokozatosan teremtse meg a szakmai tevékenység szabályozásához, a jogosítványok elbírálásához és kiadásához, valamint a jogszerűen végzett tevékenység ellenőrzéséhez szükséges tevékenységét, készítsen programot ezekre, számítva az államigazgatástól átvett köztestületi feladatok elvégzéséhez szükséges források a költségvetés általi a kamara rendelkezésére bocsátása esetére;
- Érdekvédelmi és kommunikációs tevékenységével szilárdítsa meg a megyében működő magyar mérnökök szakmai, társadalmi elismertségét;
- A fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban törekedjen arra, hogy a műszaki fejlődéssel kapcsolatos közgondolkodás alakítója és megkerülhetetlen véleményformálója és közvetítője legyen;
- Következetes eljárási rendjével teremtsen megfelelő jogi és szakmai környezetet a törvényes működésbe vetett bizalom helyreállásához és erősödéséhez.

A mérnöki kamara feladatai és eszközei

A tagságnak a kamarával szemben támasztott elvárásai az alábbi feladatok és eszközök megfogalmazását teszik szükségessé:

FELADATOK
- Alakítsa ki a Tolna Megyei Mérnöki Kamara megbecsült és társadalmilag elismert arculatát; fórumain népszerűsítse tevékenységét, elismertetve ezáltal a kamarai tevékenység fontosságát.
- Alakítson ki a mindenkori a területi, valamint a helyi önkormányzatokkal hosszú távú, működő partneri kapcsolatokat;
- Következetesen ismertesse el és lehetőségeihez képest ellenőrizze a hatósági munkában a mérnöki jogosultságokat;
- Törekedjen a Magyar Mérnöki Kamara által kivívott jogosultságok megyei szintű elismertetésére és fokozatosan minél szélesebb körű alkalmazására.

ESZKÖZÖK
- Ösztönözze a törvényes működési feltételek betartását, a jogosultság nélkül mérnöki tevékenységet végzőket a lehetőségeinek figyelembe vételével következetesen marasztalja el;
- Tagjai, és támogatói részére szervezzen a költségvetése által nyújtott lehetőségeken belül szakmai, jogi, pénzügyi és szervezési ismereteket adó előadásokat, gondoskodjon a korszerű szakmai ismeretek folyamatos karbantartásának igényéről és lehetőségéről, akár a kamara honlapjának felhasználásával
- Teremtsen megfelelő környezetet a kamara tevékenységének széleskörű ismertetéséhez, a kommunikációs eszközök igénybe vételével.
- Törekedjen, hogy a megyében a hatósági jogalkalmazás során következetesen ellenőrizzék és érvényesítsék a kamara által kiadott mérnöki és szakértői jogosultságokat, ennek érdekében szélesítse együttműködését a megye településeinek önkormányzataival.
- Szélesítse az információs kapcsolatokat, a határterületet képez a szakmai és civil szervezetekkel;

Nem látom, hogy MMK vezetése erőteljesen képviselné a fentartható fejlődést, mint stratégiai kérdést. Nem érzékelem, hogy az épített környezet tervezésekor, kivitelezésekor az MMK képviselné azt az elvet, hogy a mérnöki alkotások feleljenek meg az adott régió, település építészeti hagyományainak. Mindenki azt épít, amit akar. Az egyik magyar település építészetileg olyan mint a másik. Hiányzik a stílus, az építőművészet.

1./ Etikai-fegyelmi szabályzat - nem is hallottam, hogy van ilyen...Kommunikáció ?
2./ Műszaki Ellenőri tevékenység - egyik céggel műszaki ellenőriz a másikkal pedig műszaki vezet +gépei, emberei dolgoznak ugyan azon a beruházáson, sokadik al-al-al-alvállalkozóként : nem látszik az e-naplóba.
3./ Szabványhozzáférés - igényeltem, de nem kaptam hozzáférést ; a kommunikáció az volt, hogy majd kapunk egy linket és egy jelszót. Ehhez képest ebben a kérdőívben már úgy kezelik, mintha mindenkinek működne.

A jogosultságok megszerzésével kapcsolatos költségek magasak. A jogosultságok megszerzésére irányuló vizsgákon a lexikális ismeretelvárás túlzó. A mérnök szakirodalomból és szabványokból dolgozik.

Én már az elejétől kértem, hogy ne papír alapon jöjjön a Mérnök Újság, bár hozzáteszem, hogy az emberek inkább így olvassák el.
Fontosnak tartom olya biztosítási lehetőségek kidolgozását, ami a Ptk-val megegyező, vagyis ne 1-2-3 évre visszamenőleg legyen érvényes a biztosítási kárfedezet, hanem a biztosítás meglététől kezdődően. Egy 5 évvel ezelőtti beruházásnál miért nem fedezi a biztosító a káreseményt?
A területi kamara bár tart képzést, de évente 1, nagy ritkán 2 alkalommal. A napi munkákhoz praktikus tervezési feladatok megismerése, tipikus hibák, workshopok szerintem nagyobb szerepet kellene kapniuk az oktatásban. A jelenlegi munkakörnyezetben sem idő, sem lehetőség nem nyílik, hogy minden részfeladatot megfelelő körültekintéssel végezzenek a tervező(kollégá)k, így a gyakorlatiorientált képzés összeállítása, parktikák is hasznosak lennének.

Köszönöm nem élek a lehetőséggel.