Kedves Kollégák!
Ahogy arra számítani lehetett az Állami Beruházási Törvény módosítására sor fog kerülni.
A mellékelt Miniszter Úr által írt levélben a célok és az irányelvek megfogalmazásra kerültek. Összevágnak az általunk megfogalmazott gondolatokkal, célokkal.
Most van itt a lehetőség, hogy a szakma számára is használható és a leírt célokat kielégítő Ábtv. készüljön!
MINISZTERI FELHÍVÁS
Kérlek Benneteket, hogy az ágazatunk, mint az egyik leginkább érintett szektor (tekintettel az előttünk álló szükséges és várható beruházási feladatokra) ne maradjon ki a szakmai véleményezésből!
Ha mondhatok ilyet, akkor ez most az ágazatunk jövője szempontjából sorsdöntő kérdés.
Fentieket figyelembe véve kérlek Benneteket, hogy észrevételeiteket és javaslataitokat 2026.08.05-ig állítsátok össze és küldjétek meg részemre (kriston.mmk@gmail.com) a megadott témacsoportok, felépítés, struktúra és szempontok alapján!
Az észrevételeket igyekszem egy dokumentumba foglalni és úgy továbbítani!
Az ágazatunk érdekében tett erőfeszítéseteket és munkátokat előre köszönöm!
Közös vizünk, közös jövőnk!
(MMK – VVT 2026 – 2028)
Üdvözlettel,
Kriston Ádám
Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozat
elnök
6 thoughts on “Az Állami Beruházási Törvény módosítási javaslatai”
Tisztelt Cím! A javaslatom a csapadékvíz elvezető rendszerekkel kapcsolatos; 1, kerüljön közművé nyilvánításra, 2, készüljön tervezet a közterületre bocsátott csapadékvizek díjfizetésére, 3, csapadékvíz elvezető rendszerek alapvető reformja szükséges annak érdekében, hogy a csapadékvizek ne elvezetésre, hanem betározásra kerülhessenek
Javaslom tervzsűri, ill. tervtanács rendszerének visszaállítását a vízjogi létesítési engedélyezési és kiviteli tervdokumentációk véleményezésére (mind pályázati, mind nem pályázati anyagok esetében), még a nyilatkozatok kiadása előtt, szükség esetén a tervdok. vagy tervrészek átdolgozásának megkövetelésével. A tervzsűrit lehetőleg mérnök kamarai jogosultsággal rendelkezők töltsék fel; MV, ME és VZ (érintett szakág szerint) jogosultsággal rendelkezők is kerüljenek be, hogy mind kivitelezői, mind műszaki ellenőri és idegen tervezői meglátások is helyet kaphassanak. Ez a rendszer lelassítja az elbírálás és engedélyezés folyamatát, de legalább észszerűbb és helyeshez közeledő megoldások kidolgozásának valószínűsége megnőne, továbbá a későbbi problémákat megelőzné. Előbbi helyett az is lehet egyfajta megoldás, hogy a tervzsűri, ill. tervtanács felállításával, annak feladatkörébe vonva műszaki elvi meghatározások kerülnek rögzítésre, melyhez a tervezés és rendezési koncepció kidolgozás tud igazodni. Utóbbi feladatkörbe be lehet vonni azt a tételsort is, melyben rögzítésre kerül, hogy a műszaki tervet megelőzően milyen elődokumentációk összeállítása szükséges (geodéziai állapotrögzítő felmérés – adott feladatnál részletezve a megkövetelt felmérési módszert, talajvizsgálati jelentés, talajvédelmi terv, előzetes vizsgálati dok., részletes vizsgálati dok., Natura2000 hatásbecslés, erdészeti munkarészek, egyéb).
Tekintettel a nemzetközi kitettségünkre, a határvízi bizottságokon zajló diplomáciai folyamatok érdemi figyelemmel követése szükséges a Kormány részéről és ott is érvényesíteni kell tagállami vagy vízkészlet-igénnyel bíró alvízi ország jogainkat a beruházások koncepcionális tervezésénél (felszíni és felszín alatti vizek esetében is!). Határon átnyúló projektgenerálásra, beruházás egyeztetésre és előkészítésre fel kell használni a Duna Stratégia vagy ICPDR kapcsolódásokat, ezek mögé jól működő MAGYAR (hazai) projekt vezetést, megfelelő projektmenedzsereket kell biztosítani. Sajnálatos tapasztalat, hogy szakmailag kiváló mérnök kollégák nagyon alacsony hatékonysággal tudnak megküzdeni a projektek/beruházások adminisztratív vagy időbeli levezénylésének feladataival. Nem tartom megfelelő gyakorlatnak, hogy államigazgatási intézményeket teszünk felelőssé menedzsment tekintetében is, holott ez külső szolgáltatásként igénybe vehető lenne.
A 90-es években, a Dunán épült a Bős -Nagymarosi gát, jelentős költsgekkel, – olcsó, vizi áramfejlesztési céllal.
Sajnos a nem kellően átgondolt “zöld mozgalom” által erőltetett kormánydöntés alapján a 80 – 90 % -ban kész gátat elbontatta. Ezzel a kormánydöntéssel óriási kárt okoztak a magyar államnak. A Dunakanyar egykori medrét nem lehetett visszaállítani. A kár bekövetkezett. A környezet sérült.
A szlovákok elterelték a Dunát, megépítették az erőmű szlovák részre tervezett részüket amivel azóta is vígan termelik az olcsó, környezetet nem károsító elektromos energiát.
A vizből nyert elektromos energia tiszta és olcsó. Emiatt a Románia-i nagyobb folyókon (Olt; Szamos; Kőrösök) tucatszámra épültek a vizi erőművek.
Javasolom megvizsgálni a Dunán a Bős – Nymarosi gát és az erőmű megépítés gondolatát napirendre venni a készüplő törvényben.
Másik óriási lehetőséget látok a termálviz – komplex hasznosításában, gyógyászat, Welness; elektromos energiatermelés, üvegházak és egyéb épületek fűtésére is.
3. témacsoporthoz: jelenleg a közbeszerzési értékhatár az építési beruházások esetében, a 2025. évi törvény 75.§.(1).b pontja alapján nettó 60 millió forint ami egy kisebb lakás kulcsrakész átadásáig felmerülő bekerülési költségeket sem fedezi. Javaslom a közbeszerzési értékhatárok módosítását. Az értékhatár alatti beruházások esetén konkrétabban szabályozni a három árajánlatos beszerzés módszertanát. A közbeszerzési értékhatárt meghaladó tenderek esetében javaslom továbbá meggondolni a kétborítékos beszerzési rendszer bevezetését az EU PrAG Indirect Management rendszeréhez tartozó beszerzésekhez hasonlóan.
A felszín alatti vízkészletek védelme érdekében szükséges a kútkivitelezések szakmai és hatósági ellenőrzésének megerősítése. Javasolt a kútfúrást végző személyek és vállalkozások szigorúbb ellenőrzése, valamint egy ellenőrizhető szakmai nyilvántartás kialakítása.
A talajvízszint folyamatos csökkenése miatt egyre gyakoribb a lakosság részére is rétegvizes kutak fúrása, javarészt engedély nélkül és szakszerűtlen kivitelezéssel, amely a rétegvizek és védett vízbázisok szennyezéséhez vezet. Kiemelten fontos lenne a vonatkozó szabályozás felülvizsgálata, a kivitelezések megfelelő dokumentálása és a hatósági kontroll szigorítása, ugyanakkor megfelelő alternatívát kínálni, amely ösztönözné a lakosságát a szabálykövetésre. Ebben fontos lenne az állam szerepvállalása, akár a tervezés, engedélyeztetés és kivitelezést követő kútvizsgálatok költségeinek teljes, vagy részbeni átvállalása, annál is inkább, mivel a mostani rossz gyakorlat során az engedély nélkül kitermelt és elszennyezett felszín alatti vízkészletek és azok víztartó képződményei az állami vagyon részét képezik. Kiemelt figyelmet kellene fordítani a szakszerűtlenül kialakított, rétegkizárás nélkül fúrt kutak felülvizsgálatára és adott esetben eltömedékelésre.
A vízkészletek hosszú távú megóvása érdekében szükséges a szakmai szervezetek, a hatóságok és a jogalkotók együttműködése, valamint olyan intézkedések bevezetése, amelyek elősegítik a minőségi, szabályos, a szabvány előírásait betartó kútkivitelezést.
Mindezek hiányában a felszín alatti vizekkel sem minőségi, sem mennyiségi szempontból nem lehet felelősen gazdálkodni, sem tervezni a vízkivételeket.
A vízműkutak műszaki állapotának javítása, újak létesítése, ami azonos fontosságú a víziközmű-hálozat rekonstrukciójával.