| Dokumentum Cím | Dokumentum rövid tartalma | Megjelenés dátuma | Link |
|---|---|---|---|
| Területi vízgazdálkodás hatékonyságának növelése innovatív technológiakkal | A klímaváltozás következtében a vízgazdálkodásunkat meg kell változtatnunk, alkalmazkodnunk kell a megváltozott éghajlathoz, az extrém csapadékmennyiségekhez, illetve a hónapokig tartó aszályokhoz és a hőmérséklet emelkedéséhez. A másik probléma a vizeink egyre nagyobb szennyezése. Olyan technológiákat kell előtérbe helyeznünk, melyek mérsékelik a környezetünk szennyezését. Nagyon fontos, hogy a bevezetendő szennyvizek minél nagyobb fokú tisztítása megtörténjen. A víz körforgása miatt egyre több helyen történik minőségi változás az emberi tevékenység hatására. A szakmai képzésen két ilyen technológiát, a természetközeli szennyvíztisztítókat és a zöldtetőket mutatjuk be, melyek hatással vannak mind az épületeink, mind a városaink vízgazdálkodására. A vízhasználat növekedésével a rendelkezésre álló édesvízkészlet csökken. Emiatt fontos, hogy a lakossági, ipari és mezőgazdasági vízfelhasználásunkat csökkentsük. Az előadás utolsó részében a PTE MIK területén kialakított kutatótelepet mutatjuk be, illetve a kutatás eddigi részeredményeit és az azokból levonható következtetéseket. | 2022 | |
| Iszapszerű hulladékok kezelése és biogáz hasznosítás | Törzsanyag röviden: Napjainkban a környezetünk szennyezése egy nagyon fontos megoldandó probléma. Ezt kétféleképpen tudjuk csökkenteni: egyfelől olyan technológiákat keresünk, melyek jóval kisebb környezeti terheléssel bírnak, másfelől a keletkezett szennyező anyagokat kezeljük, ártalmatlanítjuk. A szennyvíztisztítás során keletkező nagy mennyiségű szennyvíziszapot, illetve az egyéb iszapszerű hulladékok környezeti terhelését is csökkentenünk kell. A szakmai továbbképzésen az iszapszerű hulladékok jellemző tulajdonságai mellett a résztvevők megismerik nemcsak a főbb iszapkezelési eljárásokat – mint a sűrítés, kondicionálás, víztelenítés, anaerob fermentáció, komposztálás, szárítás, égetés –, hanem az eljárások technológiai és üzemeltetési feltételeit is. A másik cél, hogy a keletkező iszapszerű és szilárd hulladékokból a kezelés után anaerob fermentációval biogázt nyerjünk ki, mely a megújuló energiaforrások közé sorolható. A továbbképzésen a biogáz-hasznosítási lehetőségeket is bemutatjuk. | 2022 | |
| Korszerű vizépitési megoldások | A továbbképzés a tervezői és vízgazdálkodási üzemeltetési területen új alkalmazási technológiák bemutatása | 2022 | |
Az Európai Unió által alkotott irányelvek célja, hogy egyrészt jogalkotási kötelezettséget teremtsen a tagállamok számára valamely alapvetően fontos témakörben, másrészt fel is állítsa a megalkotandó tagállami jogi szabályozás kereteit. Ezt a célt szolgálja az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelv is, egyrészt a fontosabb ivóvíz-minőségi követelmények rögzítésével, másrész az azok biztosításához szükséges eljárások, intézkedések meghatározásával. A témával kapcsolatos, jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás, első sorban az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) kormányrendelet, a korábbi, több alkalommal jelentősen módosított 98/83/EK irányelv rendelkezésein alapul. | 2022 | ||
| Ivóvízminőség javítás lehetőségek, módszerek | Az ivóvízminőség javításának fontosságát a korábban megvalósított országos programokkal kapcsolatos tapasztalatok miatt talán nem is kell hangsúlyozni, bár az felvethető lenne, hogy nem elkésett-e a téma tárgyalása. A kérdés azért csak látszólagos, mert az üzemeltetési struktúra – és ezzel az mögötte álló érdekek – megváltozása, valamint egyes beavatkozások felemás eredményei miatt a szakmai döntések egy része most biztosan nem úgy születne meg, mint ahogyan pár évvel ezelőtt megszületett, sőt, az akkori döntések felülvizsgálata és esetleges korrekciója indokolt lehet | 2022 | |
| Az új EU-s ivóvízminőségi direktíva | Az Európai Unió által alkotott irányelvek célja, hogy egyrészt jogalkotási kötelezettséget teremtsen a tagállamok számára valamely alapvetően fontos témakörben, másrészt fel is állítsa a megalkotandó tagállami jogi szabályozás kereteit. Ezt a célt szolgálja az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló irányelv is, egyrészt a fontosabb ivóvíz-minőségi követelmények rögzítésével, másrész az azok biztosításához szükséges eljárások, intézkedések meghatározásával. A témával kapcsolatos, jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás, első sorban az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001.(X.25.) kormányrendelet, a korábbi, több alkalommal jelentősen módosított 98/83/EK irányelv rendelkezésein alapul. | 2022 | |
| Vizimérnöki tevékenység szabályozási háttere | A vízimérnöki tevékenységet megalapozó vízgazdálkodási, környezetvédelmi, közigazgatási eljárási törvények ezek végrehajtási rendeletei, egyéb vízügyi, környezetvédelmi tárgyú kormányrendeletek ismertetése a tervező, szakértő, (felelős műszaki vezető, műszaki ellenőr) vízimérnök nézőpontjából. | 2022 | |
