Tisztelt Mérnök Kollégák! / Tisztelt Olvasók!
A Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozatának feladata és küldetése, hogy kiváló szakemberekkel és stabil Mérnök Társadalommal támogassa a „vizes” ágazatot a mindennapi kihívások teljesítésében. A Víz Világnapja 2026 eszméje előtt tisztelegve az alábbi szakmai cikkel szeretnénk felhívni figyelmüket a víz-, az ivóvíz fontosságára mindennapjainkban.
Szabolcsi Balázs ifjú MMK VVT tisztségviselő Kollégánk egy sok felhasználót érintő, gyönyörű karbantartási munka (alább olvasható) bemutatásán keresztül teszi láthatóvá a víziközmű – szolgáltatás napi feladatait. Természetesnek vesszük (elvárjuk), hogy a megnyitott csapból mindig kiváló minőségű ivóvíz folyik, de ezzel együtt tudatában kell lennünk azzal, hogy ez milyen feladatokkal, erőfeszítésekkel, szaktudással és költséggel jár.
Mindig gondoljunk kiemelt értékként a vízre amikor megnyitjuk a csapot!
Tisztelettel,
MMK Vízgazdálkodási- és Vízépítési Tagozat
– – – – – – – – – – –
Horány – Surány csatornatisztítás
Budapest és az északi agglomerációs települések egyes részeinek, így a Duna Menti Regionális Vízmű sződi gépházának ivóvízellátása a Szentendrei-sziget északi kútcsoportjaira támaszkodik. Az északi kútcsoportok része Surány 18 db üzemelő csápos kútja (100–150 m3/h/kút), melyek termelését összegyűjtő ún. PREMO (préselt monolit beton) csatorna állapota ezért nem csupán helyi, hanem agglomerációs és társközmű ellátás-biztonsági kérdés. Jelen cikk a múlt évi tisztítási ciklus során alkalmazott tisztítóidomos eljárást, a Surány 10-es kút környezetében végrehajtott gépészeti bravúrt és az üzemeltetési stratégia elemeit részletezi.
Szabolcsi Balázs
A vízbázison az ún. parti szűrésű víztermelést alkalmazzuk. A csápos kutak által termelt kiváló minőségű, tiszta ivóvíz szállítására nagy átmérőjű csatornahálózatot üzemeltetünk (~160 km), melynek része a 12 km hosszú, 1000 ill. 1200 mm átmérőjű PREMO-csatorna. Az ivóvíz minőségének és mennyiségének megőrzése érdekében a csatorna állapota kiemelten kezelendő, melyet csatornamosási ütemterv alapján, diagnosztikai kiértékeléssel biztosítunk. A PREMO 2025-ös tisztítási ciklusa technológiai mérföldkőnek tekinthető a korábbi évtizedek gyakorlatával szakítva. Egy egyedi hidraulikai megkerülő megoldással sikerült biztosítani a folyamatos vízátadást a társszolgáltató felé a csatornatisztítás teljes ideje alatt.
Stratégiai időzítés hidraulika és hidrológiai tényezők
A PREMO-csatorna tisztítóidomos tisztítása kritikus tervezési feladat, amely három fő pilléren nyugszik: a fogyasztói igényeken, az érintett hálózat hidraulikai adottságain és a Duna vízállásán. A Fővárosi Vízművek évtizedes tapasztalatai alapján, a fellelhető technológiák vizsgálatainak eredményeként az alacsonynyomású rendszer paramétereihez igazodván választottunk tisztítóidomos tisztítást, valamint a munkálatokat tudatosan a novemberi időszakra ütemeztük.
Szezonalitás és vízigény: Míg a nyári csúcsidőszakban a budapesti és a társközmű ivóvíz igényének a maximális kapacitást közelítik – ami sem a tisztítás alatti üzemszünetet, sem az átadott vízmennyiség csökkentését nem teszi lehetővé –, addig novemberben a fogyasztás jelentősen alacsonyabb. Ez a mozgástér biztosítja a csatorna szakaszolását és a kutak normál üzemébe történő beavatkozást.
PREMO hidraulika: A tervezés szempontjából figyelembe vett kritikus paraméterek az átmérők az egyes szakaszok hosszai és a beszellőztetési pontok alacsony száma volt. Ezek figyelembevételével csak a tisztítóidomos tisztítás minősült költséghatékonynak és kivitelezhetőnek.
Dunai vízállás: A tisztítás során keletkező vízmennyiség kivezetéséért felelős egyetlen ürítő – az ún. Horány elosztóakna ürítője – csak a Duna 300 cm-es Vigadó térre viszonyított vízállása mellett üzemeltethető biztonságosan. A novemberi statisztikai kisvízszintek minimálisra csökkentik az elöntés kockázatát, lehetővé téve a folyamatos munkavégzést.
A hálózat felépítése és a medercső szerepe
A tisztítást négy, hidraulikailag és logisztikailag jól elkülöníthető szakaszra bontottuk, biztosítva ezzel a kontrollált munkavégzést és a technológiai fegyelem betartását.
I. szakasz: Surány 20-as kút – Surány 10-es kút
Szakasz jellege: Indító szakasz a gyűjtővezeték északi végpontján, közel 4 km hosszban, vízműves területen.
Műszaki feladatok: Itt történt a technológiai felvonulás és a rendszer első megnyitása. A feladat az indító és fogadó idomok felszereléséhez szükséges gépi földmunkával kezdődött.
Kihívások: A szakasz indításakor kellett összehangolni az üzemeltetői vízkormányzást a tisztítóidom behelyezésével. Ez a szakasz szolgált „tesztként” a láncos tisztítóidom haladási sebességének (max. 10 m/perc) beállításához, amelyet a szakaszra termelő kutak indításával biztosítottunk. A PREMO-n található csatorna fedlapjának leszerelésével, az indító (beforgató idom) felszerelésével indult a munka. A csatornaszakasz mellett párhuzamosan futó 1800 mm – es ROCLA-csatorna összekötő szakaszzár megnyitásával, beállításával és mosóautóról történő magasnyomással történt a tisztítóidom csatornába történő beforgatása. A ROCLA összenyitásra szükség volt, mert az indítási pont és az első, a Surány 20- as kút közötti távolság (50 m) leküzdésére a mosóautó önmagában nem lett volna elegendő, így a párhuzamosan futó csatorna vizével tudtuk csak a tisztítóidomot elmozgatni. Kritikus művelet, hiszen ha a ROCLA szakaszzár nem megfelelően van beállítva a tisztítóidom nem, vagy nem megfelelő irányba fordul be, valamint nem érjük el a továbbmozgatást biztosító kutat. Hibás zárkezelés esetén a ROCLA vezetéken túlnyomás miatt számos tokfolyás is keletkezhetett volna, aminek helyreállítása jelentős költség (~1.000.000 Ft/ tokhiba – üzemelő csatorna javítás esetén). Az üzemeltetői tapasztalat és kontrollált együttműködés eredményének köszönhetően az idom egyből befordult, semmilyen meghibásodás nem keletkezett.
1.kép Első szakasz, láncos tisztítóidom behelyezve, mosóautó kapcsolat rögzítve
Záró műveletek: Az idom beérkezése után a fogadó oldalon nyomásleépítés, majd az idom kiszerelése és a kamerás vizsgálat követte a folyamatot.
2.kép Láncos idom kiemelése az első szakasz végén
3.kép Első szakasz tisztítás utáni víz szivattyúzása, nyomás elengedéshez
4.kép Első szakasz „sima” idom illesztése a szakasz második tisztításhoz
II. szakasz: Surány 10-es kút – Surányi nyomásfokozó gépház
Szakasz jellege: Köztes szakasz a gyűjtővezeték északi végpontján, közel 4 km hosszban, vízműves területen. Műszaki feladatok: A szakasz elején a medercső-rákötési bravúr biztosította, hogy miközben a tisztítás zajlott, a társközmű felé történő vízátadás ne szakadjon meg. A megoldást a későbbiekben ismertetem. A második szakasz fogadópontja a gépházon kívül, aknában történő csatorna fedlap átszerelésével történt.
5.kép Második szakasz vége
6.kép Nyomáselengedés tömlős kivezetéssel
7.kép Tisztítóidom a fogadóidomban, csavarok meglazítása nyomáselengedéshez
8.kép Fedlap levétel, tisztítóidom kiemelés
III. szakasz: Surányi nyomásfokozó gépház – Horány III. kútsor
Szakasz jellege: Stratégiai jelentőségű szakasz, amely érinti a hálózat egyik legfontosabb gépészeti csomópontját. A csatorna itt Pócsmegyer település közútja alatt halad végig. Kiemelten fontos volt a nyomás figyelése, mert a szakaszon található egy magaslati pont, amin át kellett tolni a tisztítóidomot.
Műszaki feladatok: A szakasz egyik fontos része a Surányi nyomásfokozó gépházban végzett lakatos munka volt. Itt nem külső földmunkával, hanem a gépházon belül futó csatornaszakasz megnyitásával kellett kialakítani a csatorna harmadik szakasz indítópontját. Az indítópont szabaddá tételét követően a tisztítóidomot be kellett daruzni, majd a – szakaszon található magaslati pont miatt – emelt nyomással indítani az idomot.
Kihívások: A hosszak miatt itt volt a legfontosabb a jeladóval történő folyamatos nyomon követés. A kétlépcsős (láncos, majd sima idommal végzett) tisztítás során a nagy mennyiségű vas-mangán csapadék kezelése és kivezetése volt a fő prioritás. Mellette kihívás tárgyát képezte a gépházból induló 60 fm hosszú szabadklór visszamérési KPE vezeték csatornából történő kiszerelése, a tisztítóidom útjának szabaddá tételének érdekében, hisz a nyomásfokozó gépházban, alapüzemben hipó beadagolás történik a Pócsmegyer – Surány zóna számára.
9.kép Surányi nyomásfokozó gépházban fém keret telepítése a csatornára
Kihívások: A belső térben végzett munka fokozott figyelmet és körültekintést igényelt. Mind a daruzás mind az indítás egyedi a többi szakaszhoz képest.
IV. szakasz: Horány III. kútsor – Horányi elosztó akna
Szakasz jellege: Záró szakasz, amely hosszabb, külterületi részen halad a sziget belső részein. Itt a tisztítóidom követésére részlegesen volt lehetőség.
Műszaki feladatok: Ez a szakasz, ahol átmérőváltás történik az eddigi 1000 mm-es átmérő helyett ez a szakasz végig 1200 mm – es. A feladatok magukban foglalták a fedlapok daruval történő mozgatását és az idomok utolsó kiszerelését.
Kihívások: A tisztítóidom kiszereléséhez fogadóidom beépítésére nem volt lehetőség, ugyanis a Horány elosztóakna végpontja nem kör, hanem téglalap keresztmetszetű, így a kiszerelés zártszelvényű fém terelőelem beépítésével történt, melynek szerepe a tisztítóidom záraknába jutásának meggátolása. Az idomot manuálisan kellett kiemelni a csatornából.
10.kép Horány elosztóakna tisztítóidom kiszerelés
Kivitelezési tapasztalatok
A közbeszerzési eljárás útján nyertes Agriapipe Kft. –– szoros koordinációban dolgozott a Víztermelési Osztály Északi Üzemmérnökség szakembereivel. A tisztítás során a szakaszokat kétlépcsős eljárással kezelték. Minden szakaszon először a láncos, majd a sima tisztítóidom haladt át. Minden fázis végén kamerás vizsgálattal, és jegyzőkönyvezett fedlap víz-zárósági teszttel zárult a munkavégzés. A kamerás felvételek kiértékelése alapján a korábbi évek üzemeltetési gyakorlata megfelelőnek bizonyult, mivel az általunk alkalmazott nagyobb áramlású öblítések segítségével a lazább kirakódásokat eltávolítottuk. Azonban a kamerás felvételek igazolták azt is, hogy csőfal alapállapotának helyreállításához a mechanikus beavatkozás, mint az egyetlen költséghatékony és gyors megoldás nélkülözhetetlen.
Kézi magasnyomású mosás a szellőzők hiánya és a közel 4 km-es egybefüggő szakaszok hossza miatt nem volt lehetséges.
A teljes tisztítás végén ürítőre történő öblítés, a kutak fertőtlenítését követő csatorna fertőtlenítés, majd az akkreditált laborunk által történő sikeres ivóvíz mintavételt követő üzembe helyezés következett.
Technológiai innováció: a folyamatos vízátadás bravúrja
A csatornaszakasz egyik legkritikusabb eleme a Surány 10-es és 11-es kút között húzódó, NA 700 mm-es átmérőjű medercső. Alapvető üzemállapotban a Surány 10-20-as kutak erre a szakaszra dolgoznak, biztosítva a víz átadását társközmű irányába. A 2025-ös év egyik legnagyobb szakmai újdonsága a társközmű irányába történő vízellátás fenntartása volt. A korábbi tisztítások során az átadást minden esetben le kellett állítani a munkálatok idejére.
Tavaly azonban egy egyedi műszaki megoldás alapján a 10-es kút ürítő vezetékén keresztül, a medercső előtti indukciós mérőhelyre történő átkötés létesítésével közvetlenül kapcsolódtunk a medercsőre, ezáltal egy kútról tápláltuk meg a Sződi medencét, függetlenítve az átadást a tisztítási művelettő. Az átadott vízmennyiséget a kút áramlásmérőjével summáztuk.
11.kép Ideiglenes átkötés a medercsőre
12.kép Indukciósmérő helyre illesztett passzdarab és zár
Üzembiztonság: A folyamatosság érdekében a kúthoz ideiglenes aggregátort és tartalékszivattyút is telepítettünk, garantálva a redundanciát egy esetleges áramkimaradás esetén.
Eredmény: Bár a megoldás a megszokottnál alacsonyabb nyomást és vízmennyiséget eredményezett, a folyamatos vízátadás megmaradt. Ez a bravúr bizonyítja a társaság elkötelezettségét a társszolgáltatók felé tett szerződéses vállalások és a szolgáltatási színvonal iránt.
Kihívások és eredmények: a tisztítás mérlege
A projekt kiemelkedő hatékonysággal, a tervezett 30 napos határidő előtt, flottul fejeződött be.
Kihívások:
- A 60-as évekbeli vezeték sérülékenysége és a bejutási pontok hiánya.
- A váci átadás hidraulikai egyensúlyának fenntartása a tisztítással párhuzamosan.
- A szigorú vízminőség kontroll fenntartása (aggregátorok, tiszta eszközök használata).
Eredmények:
- Diagnosztika: A tisztítás utáni kamerás vizsgálatok igazolták, hogy bár a 2011 óta eltelt időszakban keletkezett némi kirakódás, a falak állapota jó.
- Üzemtani stabilitás: A mechanikus tisztítással sikerült lecsökkenteni a csatornahálózati „zavarossághullám” kockázatát. Így a jövőben bármilyen hirtelen sebességváltás (gyorsítás vagy lassítás) vagy zármozgatás esetén a vízminőség stabil marad, nem kell tartani az zavarosság emelkedésétől, valamint ügyeletes-mozgástól.
- Szakmai presztízs: A karbantartás magas színvonala és a társközmű felé nyújtott folyamatos szolgáltatás megerősítette a Fővárosi Vízművek szakmai hírnevét és a hálózatkezelési stratégia helyességét.
Mindezen műveletet egy üzleti év végén hajtottuk végre, számos helyi adottság, külső körülmény, átadási pont két vállalat együttműködésének következtében, mindez azonban a szükséges felkészülés és koordinált munkavégzés alapján hozta az elvárt eredményeket mind vízminőség, mind üzembiztonság, a kivitelezés alatti munkavédelem és az éves üzleti terv teljesülés elvárásai alapján.
A PREMO-csatorna 2025-ös tisztítása tehát nemcsak a múlt örökségének megőrzése, hanem a jövő üzemeltetési technológiáinak sikeres főpróbája is volt.
Bemutatkozás
Vízműves, műszaki beállítottságú családban nőtem fel Nyíregyházán. Szakmai alapjaimat a BME Építőmérnöki Karán szereztem, ahol Józsa János professzor „kultúrmérnöki”, értékmegőrző szemlélete határozta meg szakmai identitásomat. Az MSc infrastruktúra-építőmérnöki képzés mellett a Fővárosi Vízművek Vízágazati Üzemeltetési Igazgatóságán rotációs mérnökként sajátítottam el a gyakorlati alapokat. Közel 11 éve dolgozom a Fővárosi Vízműveknél. Pályámat ivóvizes üzemeltetési területen kezdtem, majd víztermelési mérnökként beruházási és karbantartási feladatokban vettem részt. 2024-től az Északi Üzemmérnökség vezető-helyetteseként az üzemviteli folyamatokért felelek. Feladataim közé tartozik a kutak, kútgépházak, nagy átmérőjű csatornák és fertőtlenítők napi üzemkészségének biztosítása, valamint az operatív üzemeltetés irányítása. A terület biztosítja a Budapestre betáplált víz közel 80%-át. Üzemeltetési lépték:
- 1,8 millió ellátott lakos
- ~7200 km hálózat
- ~1 millió m³/nap kapacitás, ~165 millió m³/év termelés
- 756 kút, 112 gépház, 78 tárolómedence
- ~331 000 m³ tárolókapacitás, 2 tisztítómű
A tervezői jogosultság megszerzésében Simon Elek, valamint a NYÍRSÉGVÍZ részéről Kósa István szakmai támogatása meghatározó volt.
Szakmai tapasztalatok:
Nemzetközi munka: Srí Lankán két vízkezelőmű rekonstrukciójának helyszíni támogatása és beüzemelési felügyelete (vízkivétel, levegőztetés, ülepítés, szűrés, fertőtlenítés, vízminőség-monitorozás).
Tervezés: a „Budapest Főváros víztermelő kútjainak fejlesztése” projektben 60 csáposkút rekonstrukciójának engedélyes és kiviteli terveiben társtervezőként vettem részt, a megvalósítást is követve.
Műszaki ellenőrzés: a Horány – Surány PREMO távvezeték (12 km, DN1000–1200) tisztítóidomos mosásának előkészítése és üzemi felügyelete.
2025-ben az MMK Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának küldöttgyűlése bizalmat szavazott számomra. A tagozat szakértői testületének tagjaként célom a vízi-közmű szektor érdekképviselete és a szakmai közösség erősítése. A tagozat részt vesz a szakmagyakorlási jogosultságok minősítésében, másodfokú kamarai ügyek elbírálásában, valamint vízügyi jogszabályok véleményezésében és szakmai javaslatok kidolgozásában.