“A Balaton vízgazdálkodási helyzete, megvalósult és folyamatban levő projektek, fejlesztési elképzelések” című szakmai konferenciáról
A szakmai nap szervezését a Tagozat a Fejér Vármegyei Mérnöki Kamarával, a Magyar Hidrológiai Társaság Közép-dunántúli és Baranya vármegyei Területi Szervezetével valamint az Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Szakosztályával együttműködve szervezte meg. A szakmai napot a Tagozat elnöksége szakmai továbbképzésként fogadta el.
A szakmai nap 2023. május 17-én, Siófokon került megrendezésre. A rendezvény iránt az előzetes várakozást jelentősen meghaladó érdeklődés jelentkezett. A várt 60-80 fővel szemben 114 kolléga vett részt a rendezvényen és közülük 56 fő kérte a részt vétel szakmai továbbképzésként történő elismerését.
A szakmai nap első részében a Siófoki Városháza Házasságkötő termében került sor a tervezett szakmai előadások megtartására, melyek az alábbiak voltak.
Balaton hidrológiai helyzete, vízszintek alakulása az elmúlt években.
Előadó: Varga György azOrszágos Vízügyi Főigazgatóság kiemelt műszaki referense
Az előadás bemutatta a tó hidrológiai sajátosságait, a klímaváltozás hatását a tó vízháztartására. Ismertette a Balaton aktuális vízszint-szabályozási rendjét, a tó vízforgalmát meghatározó vízháztartási tényezők sokévi átlagos és 2022. évi értékeit, éves és évszakos időbeli alakulását. Bemutatta a léghőmérséklet és az aszályossági tényező hosszú idejű alakulását a tó vízgyűjtő területén. Az előadás legnagyobb érdeklődéssel várt része a Balaton hidrológiai helyzetének alakulása a 2023. január-április időszakban, valamint a tó átlagvízállásának becslése időjárási forgatókönyvenként a 2023. május-november időszakra volt.
A Balatonhoz kapcsolódó vízgazdálkodási fejlesztések.
Előadó: Horváth Angéla a KDTVIZIG műszaki igazgató-helyettese és Dr. Csonki István a KDTVIZIG igazgatója
Az előadás keretében ismertetésre kerültek a Balaton vízgyűjtő területén megvalósult, ill. folyamatban lévő Európai uniós és kormányzati, vízgazdálkodási fejlesztések. Az előadók a egyes projektek átfogó ismertetése mellett kitértek a tó jó állapotának megőrzése érdekében szükséges további fejlesztési elképzelésekre, azok kapcsolódására a Nemzeti Víz Stratégiához (Kvassay Jenő terv) valamint a vízgazdálkodási országos tervhez (2022-2035).
A megvalósult/megvalósuló Európai Uniós vízgazdálkodási fejlesztések az alábbiak:
– A klímaváltozás hatása a Balaton vízkészletére, áramlási viszonyaira és az élővilágra
– Preventív intézkedések a Balatont érintő vízminőségi problémák hosszútávon fenntartható kezelésére
– Átfogó környezeti megfigyelő és tájékoztató rendszer a Balatonon
– A Balaton levezető rendszer korszerűsítése
Új kihívások a Balaton üzemeltetésében. Zagyterek, mérőállomások, kotrások.
Előadó: Dr. Kutics Károly a VIZITERV Environ Kft. osztályvezetője
Az előadó ismertette a Balaton üzemeltetésében jelentkező új kihívásokat, az éghajlatváltozást, a tó környezeti terhelését, bemutatta a vízminőségi monitoring rendszert. Bemutatta a tó kotrásának múltját, jelenét és jövőjét, a hidrodinamikai szimulációs vizsgálatok – üledék mozgás – alapján meghatározott kotrási területeket valamint a kotrás ütemezését. Részletesen ismertette a Keszthelyi öbölben 2020 évben végrehajtott vízminőségi kárelhárítási kotrást és a 2021-2022 évi kotrások helyszínrajzát, a zagyteret és az iszapcsapda kialalkítását. Az előadás második részében a 2022-2023 évi vízminőség-védelmi célú kotrások és a hozzátartozó zagytér kialakítása, üzemeltetése került bemutatásra.
Az előadó legfontosabb megállapítása, hogy a Balaton vízminősége biztosítása érdekében mielőbb szükséges a kotrások folytatása (iszapcsapda kialakítása) és a kotrási anyagok elhelyezése a rendelkezésre álló potenciális befogadókban, vagy a kotrási anyag nagy tömegben történő hasznosítása
Balaton levezető rendszer létesítményeinek bemutatása.
Előadó: Benedek András az SBS-KOMIR Kft ügyvezetője
Az előadó részletesen ismertette a nagyműtárgyak tervezésének folyamatát. Kiemelte, hogy a célok és igények társadalmi megfogalmazása alapvető feladat, mert egy nagyműtárgy esetében 100 évre előre kell gondolkodni! Bemutatta az előkészítő munkálatok folyamatát, a műtárgy kialakításánál figyelembe veendő szempontokat, hatásokat, kiemelte a geotechnikai, statikai modellezés jelentőségét.
Az előadás második részében ismertette a Siófoki leeresztő-, és hajózsilip, valamint a Kiliti duzzasztómű tervezési sajátosságait, a létesítmények városképi, üdülő környezetben való megjelenítését, kitért a kivitelezés ütemezésének jelentőségére. A Siófoki műtárgy kivitelezése során a vízleeresztő funkciót folyamatosan biztosítani kellett, ezért első ütemben a hajózsilip bontása és építése történt meg, ezután lehetett megkezdeni leeresztő zsilip építését.Az előadások után került sor az építés alatt álló Siófoki vízlevezető műtárgy és hajózsilip építési helyszínének megtekintésére. A helyszíni látogatás során a Strabag Kft, a Colas Kft, ill. a KDTVIZIG munkatársai bemutatták a már elkészült hajózsilipet, az építés alatt álló leeresztő zsilip munkaterületét. Részletesen ismertették a kivitelezés folyamatát, a városi környezet okozta építési kihívásokat.
