A 2023 végén elfogadott építészeti törvény, valamint a hozzá kapcsolódó rendeletmódosítások az egész magyar építésügyet megreformáló változásokkal jártak, és szemlétükben is változást jelentettek a korábbi szabályozáshoz képest – mondta Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára március 25-én Budapesten, egy szakmai fórumon.

Jelezte: az év elején indított szakmai konzultációsorozattal – melynek ötödik állomását a Hagyományok Házában tartották –, a minisztérium célja a folyamatos párbeszéd kialakítása volt a szakmával, az építészekkel, főépítészekkel. A szakmai szervezeteket az építésügyi törvény előkészítésébe is bevonták: a jogszabály több mint 4200 vélemény és 1800 észrevétel alapján készült el, és 2023 decemberében lépett hatályba. Az államtitkár ismertette: az építőipar a nemzetgazdaság stratégiai ágazata, közvetlenül a GDP 6 százalékát, kapcsolódó partnerszolgáltatásokat együtt a bruttó hazai termék 13 százalékát adja, a turizmusnál is nagyobb súlyt képvisel. Az ágazat az elmúlt években válságokon ment keresztül, és komoly problémát jelent az importfüggőség. Az építőanyagok, építési termékek esetében ez az arány 48 százalék körül van. A kormány célja, hogy az importarány 2028-ra 40 százalékra, majd 2030 után 35-37 százalékra csökkenjen. Elmondása szerint az elmúlt 35 évben a zöld területek több mint 10 százalékát beépítették, ennek megállítása is kiemelt célja volt a jogszabálynak, valamint a meglévő épületállomány műszaki és esztétikai állapotának megvédése, javítása. A jelenlegi épületállomány 70 százaléka jelentős ráfordítást igényel, ezen belül 20 százalék nagyon rossz állapotú – fogalmazott.

A műemléki listán szereplő épületek mintegy negyede (25-27 százalék) fizikailag megsemmisült, míg a helyi védett épületek 80-90 százaléka sürgős beavatkozást igényel. A kormány célja, hogy a mintegy 15 ezres műemlékállomány, valamint a 45 ezres helyi védettséggel rendelkező épület 90 százalékát felújítsák – mondta Lánszki Regő. Hozzátette: célkitűzés volt az is, hogy az üres telkek, zöldmezős területek helyett a barnamezős övezetekbe tereljék a magánbefektetőket, ami a megnövekedett beruházási költségek miatt szabályozási könnyítések enyhítését vagy más támogatást igényel. Jelezte, hogy jövő év elején létrehoznak egy barnamezős katasztert, amelyből a fejlesztők előzetesen láthatják, hogy milyen területeken lehet építkezni.

Az önkormányzatokkal folytatott egyeztetések során kiemelt téma volt a parkolási problémák kezelése is, különösen a fővárosban. Megjegyezte, hogy az új szabályozás felmentést adhat bizonyos esetekben a korábbi szigorú szabályozás alól új parkolóhelyek létesítésére egy-egy építési projekt – iroda, vagy szállodaépítés – esetén. Lánszki Regő kiemelte: az építési törvényben rögzített alapelvek között szerepel a polgári jó ízlés és az építészeti minőség elve, vagyis az egyes építési beruházásoknak illeszkedniük kell a meglévő épített környezethez is. Kitért arra, hogy a szabályozás szerint a használatbavételi eljárásnál kötelező lesz a tervező hozzájárulása, mivel a nagyberuházások több mint felénél nem az eredetileg megtervezett épület valósult meg.

Emlékeztetett: 2022 ősze óta az 5000 négyzetmétert meghaladó, a hat lakásnál nagyobb építési beruházásokat, továbbá a nemzetgazdaságilag kiemelt és a műemlékvédelmi beruházásokat az Országos Építésügyi Tervtanács (OÉT) elé kell vinni jóváhagyásra, ami egyfajta minőségi szűrőként funkcionál. Tájékoztatása szerint az OÉT az elmúlt két és fél évben 3130 ügyet tárgyalt, ebből 2327 esetben született határozat. Az ügyek 71 százalékában hozott támogató, 29 százalékban elutasító döntést a szakmai grémium. A szabályozás sikerét jelzi, hogy a fejlesztők egy része már a beruházási koncepció megszületése után, a projekt elindítása előtt kezdeményez konzultációt.

Gombos Márk, a tárca területi tervezésért és építésügyi igazgatásért felelős helyettes államtitkára az építészeti törvény, illetve a végrehajtási rendeletek egyes részleteit ismertette. Tájékoztatása szerint 2009-2024 között 693 000 hektár termőföld került kivonásra és beépítésre, ebből 370 ezer hektár szántó és 210 ezer hektár gyep. Az építészeti törvényben az új beépítésre szánt területek kijelölése szigorodik, a zöld területek megőrzése kiemelt szerepet kap.

Az érdemi változások között említette, hogy 2027-től kivezetik a megyei területrendezési terveket, a tervstruktúra az országos területrendezési tervből és a települési tervekből áll majd. A jövőben minden olyan építési beruházásnál, amely a helyi építési szabályzat módosítását teszi szükségessé, kötelező lesz települési tanulmányterv készítése – fűzte hozzá. A településképi véleményezési körbe rendelhetők az egyszerű bejelentési körbe tartozó beruházások is, és minden 5000 négyzetméter alapterületet meghaladó tájépítészeti alkotás esetén kötelező lesz zöldfelületi tanúsítványt készítése – sorolta a változásokat a helyettes államtitkár. (MTI)