A globalizáció legnagyobb vesztese a középosztály. Ez összefüggésben van napjaink legjelentősebb kihívásaival: a demográfiai krízissel, az identitásválsággal, és az egymás iránti bizalom eltűnésével. E folyamatok megállításához először is ezt az osztályt kell megerősíteni, és hazánkban ez sikerült – állítja György László közgazdász, a magánkiadásában napvilágot látott A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra című művében. Könyve Magyarország példáján keresztül mutatja be a középosztály támogatásának meritokratikus stratégiáját. Ideghaza ez a réteg 2011–2021 között több mint másfélszeresére bővült, vagyis érdemben sikerült megerősíteni a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó középosztályt, és ezen keresztül hozzájárulni a jólét fenntartható növekedéséhez.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Neumann János Egyetem oktatója szerint a középosztály olyan versenyt inspirál, amely a jólét fenntartható növekedését erősíti, hatását azonban az eddig használatos gazdasági mutatók segítségével nem lehetett mérni. A Makronóm Intézet által jegyzett, a szerző által ajánlott „Harmonikus növekedési index” (HNI) jelentős változást hoz ezen a területen.  A HNI olyan, 87 országra kiterjedő, 32 változót és 6 dimenziót figyelembe vevő komplex értékelési lehetőség, amely a jólét fenntartható növekedésének adatalapú mutatójaként az olyan korábbi mérőszámokhoz képest, mint a globális versenyképességi index, jóval reálisabb és átfogóbb képet tud adni a gazdasági folyamatokról és a jólét növekedéséről. A HNI hat pillére, súlyozással: 1. gazdasági fejlettség és növekedés (25,7%); 2. pénzügyi fenntarthatóság (9,1%); 3. környezeti fenntarthatóság (11,2%); 4. munka- és tudásalapú társadalom (17,4%); 5. társadalmi fenntarthatóság (19,0%); 6. demográfiai fenntarthatóság (17,6%).