34° C
Ma 2024. július 14., vasárnap, Örs és Stella napja van.
34° C
Ma 2024. július 14., vasárnap, Örs és Stella napja van.
21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium

21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium

Tovább dolgozunk a magyar űrkutatás és űrtevékenység felvirágoztatásán – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa július 11-én Budapesten, azon az ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával...

Mérnökök szkafanderben: út a Boschtól a világűrig

júl 3, 2024 | fókusz

A HUNOR Magyar Űrhajós Programnak köszönhetően két elhivatott mérnök nyithat új fejezetet 44 év elteltével a hazai űrhajózás történetében. Mindketten a Boschnál kezdték karrierjüket, és rövidesen együtt vesznek részt az űrhajós kiképzés utolsó, egyesült államokbeli fázisában. Az innovatív gondolkodás és az újdonságba, folyamatos változásba vetett hit meghatározó szerepet tölt be a nemrég kiválasztott Kapu Tibor kutatóűrhajós és Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajós életében. A Bosch Magyarország Podcast tizedik, jubileumi adásában a kiképzés legnehezebb és legizgalmasabb pillanatait osztják meg a hallgatókkal, és szó esik a magyar űrhajós küldetés részleteiről is. A podcast szakértő vendégeként Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központ csapatvezetője pedig betekintést enged a vállalat űripari fejlesztéseibe is.

 

Kapu Tibor és Cserényi Gyula élete az elmúlt két évben gyökeres fordulatot vett.  Az utóbbi hetek egyik legnagyobb híre volt, hogy Tibor kutatóűrhajósként, Gyula pedig tartalékos kutatóűrhajósként képviselheti Magyarországot a nemzetközi küldetésben. A Bosch podcastjának legfrissebb adásából kiderül, hogy a két mérnököt nemcsak az álmaik, a közös cél és küzdelem köti össze: korábban mindketten dolgoztak a Bosch hatvani járműelektronikai telephelyén. Gyula 10 évig erősítette a Bosch helyi csapatát, míg Tibor a Hatvanban töltött évek után a Budapesti Fejlesztési Központ vezetője mellett dolgozott. A Bosch Magyarország podcastjának jubileumi adásában Kapu Tibor kutatóűrhajóssal, Cserényi Gyula tartalékos kutatóűrhajóssal, valamint Orbán Aladárral, a Bosch csapatvezetőjével Tóth Edit, a magyarországi Bosch csoport digitális média menedzsere beszélget.

 

Magyar kutatók, magyar műszerek, magyar kísérletek a világűrben

A következő magyar űrhajós kiválasztását nagy érdeklődés övezte hazánkban. A Bosch friss podcastjából megtudhatjuk, hogy a HUNOR-program egyik fontos célja a kutatás-fejlesztés: a kiválasztott űrhajós a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) önálló magyar kísérletekkel és magyar fejlesztésű műszerekkel vesz részt a küldetésben. A magyar űripari cégek, a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek a kifejlesztett eszközök és tudás révén űripari referenciát szerezhetnek, amely előfeltétele a világpiacra lépésnek. „Az űrben olyan kutatásokra nyílik lehetőség, amelyekre a hazai tudósoknak, kutatóknak csak 5-10 év múlva nyílna lehetősége” – mutat rá Cserényi Gyula.

Mars-helikopter, műhold-stabilizáló, zajszonda – Bosch innovációk az űrkutatásban

A Bosch is széleskörű űripari referenciával rendelkezik: bár nem ez a fő profilja, a vállalat már a nyolcvanas évektől részt vett az űrkutatáshoz kapcsolódó fejlesztésekben – tudhatjuk meg a podcastból. A Bosch többek között egy műholdstabilizáló rendszert, az elmúlt években pedig a Mars-helikopterben található szenzort fejlesztett ki, ami eredetileg a mobiltelefonokhoz készült, ám az űrben is bevethető. Jelenleg egyik legizgalmasabb és hatalmas potenciált jelentő, űriparhoz kapcsolódó Bosch-fejlesztés a Soundsee, amely a Nemzetközi Űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és a mesterséges intelligencia segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket – árulja el a podcastban Orbán Aladár, a Bosch Budapesti Fejlesztési Központjának csapatvezetője.

 

Ehető űrnövények, sugárvédelem, űrorvoslás – ebben is segíthet a magyar űrküldetés

Az űrkutatás története során több olyan termék is született, amely az életminőségünk javítását segítette elő, ilyen volt például a karcmentes lencse, vagy a vezeték nélküli fülhallgató – hangzik el a podcastban. A különböző speciális bevonatok, valamint a miniatürizálás területén is hatalmas fejlődés történt, hiszen az űrutazások során a magas költségek miatt fontos szempont a lehető legkisebb méret és a minimális súly, mondja el Cserényi Gyula. A Nemzetközi Űrállomás két speciális jellemzővel bír, ami egyedülálló a tudomány számára: ez a mikrogravitáció és a kozmikus sugárzás, így a magyar kutatások és eszközök is ebben az egyedi környezetben „vizsgáznak” majd.

A HUNOR-program 5 alapkísérlet köré épül: gyógyszereket tesztelnek, „felrepül” az űrbe egy speciális, holdkőzetet szimuláló anyag, valamint az űrorvoslás területén is zajlik majd átfogó kutatás. Emellett mérik az űrhajós egészségügyi paramétereit, vizsgálva a szervezet reakcióit, továbbá a kutatások között fontos szerepe van a sugárzás mérésének is. „Magyarország nagyhatalomnak számít dózismérés szempontjából. Farkas Bertalan vitte fel 1980-ban a híres Pille dózismérőt, amelynek továbbfejlesztett verziója a mai napig alapműszernek számít a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén” – emlékeztet Kapu Tibor a Bosch podcastban. És végül, de nem utolsósorban a program részeként olyan, minden részében ehető növény kifejlesztése is a célok között szerepel, amely az űrben tapasztalható extrém körülményeket is kibírja.

 

Extrém terhelés: a Gripen-teszttől az alvás- és ételmegvonásig

A magyar űrhajósok többlépcsős kiválasztásáról és felkészítéséről is izgalmas részleteket tudhatunk meg a Bosch Magyarország podcast legfrissebb adásából. A jelentkezők kognitív képességeit, térlátását, memóriáját több körben is tesztelték, átfogó pszichológiai, majd minden részletre kiterjedő orvosi vizsgálatsorozaton kellett részt venniük. Akik mindezen túljutottak, azok számára következett a Gripen-repülés, ahol a szervezetük G-terhelésekre adott reakcióját vizsgálták. Ezt követték az alvás- és ételmegvonással járó, a külvilágtól teljes izolációban zajló tesztek, majd az USA-ban zajló tréningek.

Kapu Tibor és Cserényi Gyula a podcastban az idáig vezető útról és személyes fejlődésükről is beszélnek: a Boschnál eltöltött éveik alatt olyan kompetenciákat – így például a kommunikációt, a csapatmunkát, és a változásmenedzsmentet – sajátítottak el, amelyekre a kiképzés során is nagyban támaszkodhattak.

21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium

21 tagúvá bővült a UniSpace Magyarország konzorcium

Tovább dolgozunk a magyar űrkutatás és űrtevékenység felvirágoztatásán – hangsúlyozta a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa július 11-én Budapesten, azon az ünnepélyes aláírási ceremónián, ahol négy egyetem csatlakozásával...