Egy öttagú magyar konzorcium mintegy ötévnyi kutatómunkával új technológiát fejlesztett ki a bauxitmaradvány (vörösiszap) újrahasznosítására egy uniós projektben, és az így készült betontermékek gyártása már el is elkezdődött – közölte Penk Márton, a konzorciumot vezető Martin Metals Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1,48 milliárd forint összértékű K+F fejlesztéshez egymilliárd forintos uniós támogatást nyertek el.

A projektben részt vevő három cég – Golder Zrt., Geovol Kft., Martin Metals Kft. –, illetve a Bay Zoltán Nonprofit Kft., és a Pannon Egyetem az ajkai tározókban lerakott vörösiszapban található ásványi nyersanyagok kinyerési lehetőségeit kutatta, hogy hasznosítási eljárásokat, technológiákat és eszközöket fejlesszenek ki. A projekt eredményeként számos eljárást és két termelő technológiát dolgoztak ki, illetve berendezést létesítettek. Penk Márton közölte: a Martin Metals Kft., mint a másodnyersanyagok újrahasznosításával foglakozó egyik legnagyobb magyar cég, már jóval a 2010-es vörösiszap katasztrófa előtt elkezdett foglalkozni a bauxitmaradvány felhasználásának lehetőségével, amelyből csak Magyarországon mintegy 50 millió tonna áll rendelkezésre. Hangsúlyozta, hogy a vörösiszapból jelentős mennyiségű vas-oxidot tudtak kinyerni, amely a vasérc helyettesítésére is alkalmas. Ajkán, ez egykori timföldgyár egyik épületében idén elkészültek a gyorskötő cement gyártására szolgáló berendezés telepítésével és elkezdődött a kísérleti gyártás. Elmondta, hogy a bauxitmaradványt nagy mennyiségben lehet használni a betongyártásban is. Az adalékanyag jelentősen javítja és növeli a beton élettartalmát és kiváltható vele a kavics és homok mintegy harminc százaléka.

Inotán idén szeptemberben elindult a vörösiszap betonadalékként történő hasznosítása, az ide telepített gyártósor mintegy félmilliárd forintos beruházásból valósult meg. Jelenleg mintegy évi nyolcezer tonna bauxitmaradvány feldolgozására van engedélyük, de ezt bővíteni szeretnék. Elmondta, hogy az itt előállított betontermékekkel az építőipar területén igyekeznek piacot szerezni, de először el kell fogadtatni a vevőkkel a termék terrakotta színét. A vörösiszap felhasználásával készült friss beton is teljesen megfelel az előírt szabványoknak – fűzte hozzá.

Penk Márton kitért a nyersanyag további felhasználási lehetőségeire is. A vörösiszapból értékes ritkafémek is kinyerhetők, mint a titán vagy a szkandium és felhasználható kerámiai- és kötőanyagipari termékek előállítására is. A Pannon Egyetem laboratóriumi vizsgálati a vörösiszap termésnövelő hatásait vizsgálták, így azt a talajminőség javítására is fel lehet használni. (MTI)