23° C
Ma 2024. június 14., péntek, Vazul napja van.
23° C
Ma 2024. június 14., péntek, Vazul napja van.
Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter Nyrt. új központját a főváros 10. kerületében június 13-án, a 17 400 négyzetméteres, 450 dolgozónak helyet biztosító épület 20 milliárd forintos beruházásból készült el, amit a gyógyszeripari vállalat saját forrásból finanszírozott.   A...

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Filmnézés, játék vagy épp munka: az automatizált járművek jövőbeni használóinak egyértelmű elképzelései vannak arról, hogyan töltenék el az úticéljuk eléréséig rendelkezésre álló időt. Ezek az igények a belső tér teljes körű újratervezését, valamint olyan komfortos...

Czepek Gábor: az új Nemzeti Energia és Klímaterv az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítését célozza

szept 29, 2023 | praxis

Magyarország új Nemzeti Energia és Klímaterve az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítését célozza – ismertette Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára Áder János korábbi köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke kérdésére a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon szeptember 29-én Budapesten.

 

Áder János felidézte: az EU célkitűzése szerint 2050-re el kell érni a klímasemlegességet. Magyarország 1990-hez képest 33 százalékkal csökkentette a szén-dioxid-kibocsátását, miközben a GDP nőtt, és az erdőterületek nagysága közel duplájára nőtt – mutatott rá. Czepek Gábor az új Nemzeti Energia és Klímatervről elmondta, hogy az a kormányzati gondolkodás alapvető dokumentuma, legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció. Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok bruttó kibocsátását legalább 50 százalékkal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest, valamint a bruttó végső energiafogyasztásban legalább 29 százalékos megújuló energiaforrás részarányt szeretne elérni. A közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok intenzitásának pedig legalább 14,5 százalékos csökkentése valósuljon meg 2030-ig – ismertette. A szélenergiatermelésre vonatkozó kormányzati tervet érintő kérdésre elmondta: vitában állnak a szélkerék építésének technikai szabályozásáról az Európai Bizottsággal, mert nem szeretnének oda építeni ilyet, ahol a lakosság nem engedi. Jelenleg az ötödik javaslatot terjesztik elő, szerinte ősszel megállapodás születhet a kérdésről. A projektek tulajdonosainak jelenleg alig egyharmada magyar, ezen is változtatni szeretnének. A szélenergiatermelést a háromszorosára tervezik emelni, a meglévő parkok hatékonyságának fejlesztésével, és új beruházásokkal a földrajzi adottságok miatt elsősorban nyugat-magyarországi területeken – ismertette.

Áder János rámutatott, hogy a háztartási naperőművek kapacitása jelentősen nőtt, a lakossági beruházások hatására. Czepek Gábor felidézte: 2010-ben 1 megawatt (MW) volt a kapacitás, jelenleg 5100 MW az ország naperőmű-kapacitása, ebből 2000 MW háztartási erőműveké. A megújuló alapú villamosenergia-termelés középpontjában a naperőművi kapacitások bővítése áll a jelenlegi mintegy 5 ezer MW-ról 2030-ig közel 12 ezer MW-ra. Ugyanilyen mértékű bővülés várható a szélerőművek esetében is, noha itt a telepített kapacitás alacsony (mintegy 330 MW-ról várhatóan 1000 MW-ra). Áder János kiért arra: a teljes magyar villamosenergia-termelés 10-15 százalékát a Mátrai Erőmű állítja elő, ugyanakkor a teljes energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel felét, ezzel a teljes hazai üvegház hatású gázok kibocsátásának 14 százalékát adja. A reorganizációs tervekről Czepek Gábor elmondta: a Mátrai Erőmű addig fog működni, amíg az új létesítmények el nem készülnek. Az MVM, mint tulajdonos már jóváhagyta a Mátrai Erőmű hosszú távú fejlesztési programját. A modernizáció célja, hogy még ebben az évtizedben valamennyi új termelőegység működjön, a tervezett beruházási elemek között szerepel egy 500 MW-os kombinált ciklusú gázüzemű erőmű, a lignitbányák rekultivált területén összesen 200 MW kapacitással két naperőmű, valamint egy vegyes tüzelésű kiserőmű építésének előkészítése.

Paksról az államtitkár elmondta: az üzemidő hosszabbítása nagyjából 500 milliárd forintba kerül, a műszaki vizsgálatok alapján 20 évvel lehet meghosszabbítani az erőmű életciklusát, a munka zajlik. Az orosz-ukrán háború nehéz helyzetbe hozta a projektet, főleg a pénzügyi folyamatokat. (MTI)

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

Scharle Péter Kultúrmérnöki Díj

A Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a MAÚT Magyar Út- és Vasútügyi Társaság és a Széchenyi István Egyetem (Győr) díjat alapítottak dr. Scharle Péter tiszteletére. Dr. Scharle Péter (1940-2022) okl. mérnök, okl. mérnök-matematikus...

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter új központját Kőbányán

Átadták a Richter Nyrt. új központját a főváros 10. kerületében június 13-án, a 17 400 négyzetméteres, 450 dolgozónak helyet biztosító épület 20 milliárd forintos beruházásból készült el, amit a gyógyszeripari vállalat saját forrásból finanszírozott.   A...

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Újragondolt belső tér a jövő önvezető autóiban

Filmnézés, játék vagy épp munka: az automatizált járművek jövőbeni használóinak egyértelmű elképzelései vannak arról, hogyan töltenék el az úticéljuk eléréséig rendelkezésre álló időt. Ezek az igények a belső tér teljes körű újratervezését, valamint olyan komfortos...