A koronavírus-világjárvány gazdasági hatásai után a háború krízishelyzetével átrendeződés történik, új rend formálódik, ezért új jövőképre van szükség az energetika terén – jelentette ki az energiaügyi miniszter május 25-én Zalaegerszegen.

Lantos Csaba, a IV. GreenTech Zöld Energia Szakkiállítás és Konferencián arról beszélt, hogy Magyarország nemzeti érdekeinek megfelelően kell megtalálni az ország helyét a globális térben. „Új jövőképre van szükség az energetika terén, sürgető feladatunk a hazai energetikai rendszer átfogó megújítása”, a cél az energiafüggetlenség megteremtése – mondta.

Magyarország nemzeti energiapolitikát folytat „nem változnak a célok, a helyzet szorításában csak a hangsúlyok tolódnak el” – mondta. Meg kell teremteni az energiaszuverenitást, garantálni kell az ellátásbiztonságot, elérhető szinten kell tartani az energiaárakat, meg kell őrizni a rezsicsökkentés eredményeit, folytatni kell a zöld átállást, a klímasemlegesség céljait, de egyszerre kell megfelelni a növekvő energiaigényeknek – sorolta a miniszter. Az ország a felhasznált energia 76 százalékát importálja, ebben a legjelentősebb a földgáz és a kőolaj aránya. Ezért az energiamixben növelni kell az áram, főként az alternatív források arányát, a termelő- és tárolókapacitásokat, illetve szükség van a növekvő villamosenergia-igényt kiszolgáló infrastruktúra-fejlesztésekre – jelezte. Hozzátette: az atomenergiára is szükség van, a megújuló energiaforrások között kiemelkedő a naperőművek szerepe. A villamosenergia-mixben Magyarországon a világon a hatodik, Európában a harmadik legnagyobb a napenergia aránya. Tavaly 1100 megawatt új naperőművi és napelemes kapacitás épült ki, több, mint 2019 előtt összesen, így 4750 megawattra nőtt a kapacitás. Ez a kétharmada Magyarország átlagos elektromosáram-fogyasztásának, de a 2030-ra kitűzött, 6500 megawattos célszámot túllépve a 10 ezret is meghaladhatja. Elmondta azt is, az időjárásfüggő energiahordozók rendszerbe illesztéséhez szükséges hálózati és tárolói fejlesztésekre összesen közel 300 milliárd forintot fordítanak, ebből 160 milliárdot a hálózatfejlesztésre. Ezek között említette az MVM DÉMÁSZ újfehértói alállomását, amely 500 megawattal növeli a naperőművekből befogadható áramot. Szükséges a kiegyenlítő és tárolási kapacitások növelése is, az előbbire a kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erőművek jöhetnek szóba, a Mátrai Erőmű visontai és a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi telephelyein három ilyen új blokk épülhet – mondta.

Zalaegerszeg, 2023. május 25.
Résztvevők a IV. GreenTech Zöld Energia Szakkiállítás és Konferencia megnyitóján Zalaegerszegen, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, Konferencia- és Rendezvényközpontban 2023. május 25-én.
MTI/Katona Tibor

Néhány hete adták át az első hidrogén-előállító üzemet Kardoskúton, ahol a napelemek által termelt energiát hosszú távon lehetne tárolni hidrogén formájában. Az akkumulátoros energiatárolás elterjedését két pályázattal is ösztönzi az EM – tette hozzá. Megjegyezte: a geotermikus energia fokozott használatával 2030-ra évi egymilliárd köbméter földgázt is ki lehet váltani. Szólt arról is, hogy 2015 óta a befolyt kvótabevételek több mint harmadát, 80 milliárd forintot fordított Magyarország az elektromobilitás támogatására. Ennek is köszönhető, hogy a zöld rendszámos járművek száma áprilisban túllépte a 70 ezret. Folytatódik a Zöld Busz Program is, Budapesten és Balatonfüreden mutatkoznak be a tiszta és csendes autóbuszok. A Volánbusz tavaly és idén összesen 60 elektromos buszt állít munkába vidéki nagyvárosokban – ismertette a miniszter.

Zalaegerszeg, 2023. május 25.
Elektromos autók a IV. GreenTech Zöld Energia Szakkiállítás és Konferencia megnyitója napján Zalaegerszegen, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, Konferencia- és Rendezvényközpontban 2023. május 25-én.
MTI/Katona Tibor

Bacsa György, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott „olyan régióban élünk, amelyik nem tudja egyik napról a másikra kivívni az energiafüggetlenségét”, de az országnak és a Molnak kiemelt szerepe van abban, hogy fenntartsa a térség ellátásbiztonságát és felgyorsítsa a zöld energiaátmenetet. Hozzátette: a társaság azon dolgozik, hogy minél több hazai forrásból származó szénhidrogénnel lássa el Magyarországot, miközben a saját kőolajmezőkről alapanyagot biztosít a környező országoknak is. Meglátása szerint a fosszilis nyersanyagoknak szerepük van egy fenntartható, klímasemleges világban is. Ma még nem látni, mi lesz a jövő fenntartható üzemanyaga, de a Mol minden területen aktív, vizsgálja, hogyan lehet a hidrogénnel vagy a szintetikus- és bioüzemanyagokkal az elektromos autónál fenntarthatóbb alternatívát kínálni – jegyezte meg. Bioüzemanyag-előállításban 200 ezer tonna szén-dioxid-csökkentést ért el a Mol, már épül a 22 megawattos zöldhidrogéngyára, és a zöldáram-termeléssel is kiemelten foglalkoznak. Júliustól a hulladékgazdálkodást koncesszióban szintén a Mol végzi, a hulladékra nem szemétként, hanem energiaforrásként tekint, 30-35 milliárd dollár értékű beruházást lát maga előtt a következő időszakban – mondta.

Zalaegerszeg, 2023. május 25.
Elektromos robogók a IV. GreenTech Zöld Energia Szakkiállítás és Konferencia megnyitója napján Zalaegerszegen, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya, Konferencia- és Rendezvényközpontban 2023. május 25-én.
MTI/Katona Tibor

Nagy Bálint, az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedési államtitkára arról beszélt, hogy a tárca a MÁV-Volán csoport tulajdonosaként is nagy hangsúlyt ad az energiahatékonyságnak. Az ország- és vármegyebérlettel „az olcsó, egyszerű és mindenki számára korlátlanul elérhető” közlekedési alternatívát kínálnak az autós közlekedéssel szemben, mostanáig több mint 365 ezer bérletet vásároltak az utazók. A vasúttársaságnál a gördülő állomány életkorának csökkentése az utazási komfort javítását és a környezetbarátabb közlekedést szolgálja, és egyre nagyobb az igény a kerékpárok szállítására is. A buszoknál ugyancsak a fiatalítás a cél, ami szintén javítja az utazási komfortot és a környezetterhelést, a Volán már több mint 100 elektromos buszt vásárolt és állít üzembe folyamatosan – emlékeztetett az államtitkár. Kitért arra is, hogy az M7-es autópályát és Zalaegerszeget összekapcsoló M76-os gyorsforgalmi út nyomvonala már rendelkezik környezetvédelmi engedéllyel. A minisztérium azonban azt a döntést hozta, hogy a Kis-Balaton térségében újraterveztetik a pályát, ez is bizonyítéka a tárca környezetvédelem iránti elhivatottságának. (MTI)